Csendet, rendet!
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a közlekedés rendjének aránytalan sérelmére hivatkozva megtiltotta a Vér és Becsület Kulturális Egyesület február 9-én a budapesti Hősök terére tervezett megemlékezését. Az egyesület, amely a tavaly december 21-én Sződön tartott Fehér karácsony elnevezésű rendezvénnyel került a hírekbe, ezúttal azokra a katonákra és civilekre szeretett volna emlékezni, akik Budapest 1945-ös ostroma közben estek el. A rendezvényt eredetileg a budai várban tartotta volna az egyesület, ott azonban az I. kerületi önkormányzat nem járult hozzá a közterület használatához. Ezután döntöttek úgy a szervezők, hogy új helyszínt választanak a megemlékezésnek. Az újabb terv szerint az Ajtósi Dürer sortól az Andrássy úton a Felvonulási téren át a Hősök terére vonultak volna a résztvevők. Miután a BRFK úgy határozott, az Andrássy úton sem vonulhat fel a Vér és Becsület, az egyesület a független bíróságtól kérte a rendőrség határozatának megsemmisítését, a Fővárosi Bíróság azonban helybenhagyta a rendőrség döntését. Többszöri elutasítás után a BRFK február 7-én tudomásul vette, hogy az egyesület február 15-én a Kossuth téren kíván demonstrálni.
A legszebb pártállami békeidőket idézve a BRFK viszont elfogadta a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták által február 9-re, szintén a Hősök terére kért területfoglalási engedélyt. Az indoklás szerint a demonstráció megfelel a gyülekezési jogról szóló törvényben foglaltaknak és az ifjú szocialisták nem terveznek felvonulást az Andrássy úton. Az MSZP-hez bevallottan közel álló szervezet alelnöke, Gerő Dániel az Origo internetes portálnak nem tagadta, hogy egyelőre még nem tudják, milyen rendezvényt tartanak. A térre szerinte azért jelentették be igényüket, hogy kiszorítsák onnan a Vér és Becsület Egyesületet. Az alelnök hozzátette, azért tartják fontosnak, hogy a Vér és Becsület ne tüntessen, mert véleményük szerint jelenleg nincs megfelelő jogi háttér az ilyen szélsőséges csoportok visszaszorítására. A terület lefoglalásával az volt a céljuk, hogy megakadályozzák az újfasiszta nézetek további térnyerését.
– Felelős politikai ifjúsági szervezetként kötelességünknek tartjuk az újfasiszta és neonáci eszmék terjedésének megakadályozását. Mivel az igazságügyi és rendvédelmi szervek láthatóan nem tudnak semmit tenni az ilyen típusú rendezvények, illetve szervezetek ellen, ezért nekünk kell a magunk módszereivel megóvnunk a fiatalokat ezektől az ordas eszméktől – mondta Gerő. – Amennyiben az erre jogosult állami szervek nem teszik meg a szükséges lépéseket, akkor újra és újra élni fogunk a rendelkezésünkre álló alkotmányos eszközökkel az újfasizmus térnyerésének megakadályozása érdekében.
Gerő egy másik interjúban kifejtette, helyesnek tartanák a gyülekezési törvény szigorítását.
Később a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták bejelentette, hogy a téren nem tömegdemonstrációt, hanem sajtóeseményt szerveznek. Ezért arra kérték azokat, akik az elmúlt időszakban egyetértésüket fejezték ki a neonácizmus elleni harccal, hogy ezen a napon maradjanak otthon. A szakértők mindeközben jogilag aggályosnak és önkényesnek tartják a rendőrség döntését, amellyel megakadályozta a Nemzetbiztonsági Hivatal által neonáci szervezetként számon tartott szervezet tüntetését.
A megemlékező rendezvény megtartásának akadályozása közben, február elején a rendőrség és a határőrség közös akciója során őrizetbe vettek egy 18 éves – vélhetőleg rendkívül veszedelmes – fiatalembert a fővárosban, aki a ruháján egy birodalmi sast és horogkeresztet ábrázoló jelvényt viselt. A megrettent hatóságok a Keleti pályaudvarnál lettek figyelmesek egy hattagú csoportra, akik közül előállították a fiút. És íme, megtalálták nála a Hazáért Egység mozgalom ez évi programfüzetét is, amiben a Vér és Becsület megemlékezése is szerepel. A BRFK bátor illetékesei önkényuralmi jelképek nagy nyilvánosság előtti használatának vétsége elkövetése alapos gyanúja miatt eljárást kezdeményeztek a fiatalember ellen.
A betiltott tüntetések listájához tartozik, hogy nem engedélyezték a február 1-jére tervezett, a kínai nagykövetség elé szánt demonstrációt sem. A hatóság arra hivatkozott, hogy a nagykövetség épülete előtt nem fér el száz ember.
A BRFK döntése értelmében ugyancsak a közlekedés rendjének aránytalanul súlyos veszélyeztetése hivatkozva nem engedélyezte a Civilek a Békéért mozgalom február 15-re tervezett felvonulását sem az Andrássy úton. A mozgalom az összeurópai békenap alkalmából az Amerikai Egyesült Államok iraki agressziója ellen tiltakozna. A világ több mint hatvan pontján tartanak tüntetéseket ezen a napon, amiről a tavaly novemberi firenzei Európai Szociális Fórum résztvevői határoztak, hogy így lépjenek fel a demokrácia védelmében és az iraki háború ellen, amely szerintük nem a terrorizmus elleni harcot, hanem az amerikai gazdaság érdekeit és más népek megfélemlítését szolgálja.
Budapesten a felvonulók a Liszt Ferenc térről az Andrássy út érintésével a Kossuth térre vonultak volna. Február 3-án a szervezet benyújtotta keresetét a Fővárosi Bírósághoz, amiben alkotmánysértéssel és hatáskörének túllépésével vádolja a BRFK-t. Keresetükben a szervezet illetékesei úgy nyilatkoztak: az érdekeltek egyeztető tárgyalásain – bár némiképp közeledtek az álláspontok – a rendőrség nem fogadta el a szervezet alternatív javaslatát. Korábban a szervezők utasították el a rendőrség útvonaljavaslatait, mivel ragaszkodtak az Andrássy úthoz.
A mozgalom képviselői szerint „a BRFK hatáskörét messze túllépve, jogellenesen járt el a formai követelmények helyett, illetőleg (annak) ürügyén tartalmi kérdésekbe szólt bele”. Ezzel pedig a hatóság nemcsak a gyülekezési törvény előírásait sértette meg, hanem az alkotmányban mindenki számára biztosított szabad véleménynyilvánítás jogát is. A rendőrség visszautasította a diszkrimináció vádját, és kijelentették, hogy nem vizsgálták és a jövőben sem vizsgálják a demonstráció célját, sem a szervezők politikai irányultságát. Közben a brüsszeli Európai Szociális Fórum nyilatkozatban ítélte el a mozgalom által szervezett tüntetés betiltását.
Az európai véleményre mindig sokat adó kormány belügyminisztere, a budapesti és az országos rendőrfőkapitány sietősen leszögezték, hogy a rendőrség nem politikai szempontok szerint foglalt állást. Medgyessy Péter pedig úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy megtartható lesz a Civilek a Békéért mozgalom demonstrációja, hiszen ő is fontosnak tartja a szólásszabadságot. Lapzártakor kapott értesüléseink szerint szombaton 14 óra 30 perckor mindenképpen gyülekeznek a tüntetők a budapesti VI. kerületi Liszt Ferenc téren. Viszontlátásra szombaton!
Koncepciós per?
Úgy tűnik, a hatóságok jobb híján újra a július 4-i hídblokád résztvevőin akarják elverni a port. A napokban ugyanis ismét kihallgatták a demonstráció résztvevőit, többek között az esemény egyik vezéralakját, Budaházy Györgyöt.
– Két héttel ezelőtt kaptam egy idézést a rendőrségtől a Gyorskocsi utcába. A levélben csak annyi állt, gyanúsítottként fognak kihallgatni, de hogy pontosan milyen üggyel kapcsolatban, azt nem írták le – nyilatkozta lapunknak Budaházy György. – Természetesen azonnal megkerestem a rendőrséget, ahol annyit mondtak, a kihallgatás a július 4-i hídlezárással van összefüggésben. Arra reagálva, hogy közöltem, az engedély nélküli tüntetéssel kapcsolatban már jogerős bírósági ítélet született, azt mondták, ez egy büntetőügy, az pedig szabálysértés volt. Mondanom sem kell, nem értettem, mi történik.
Budaházy megjegyezte, hat embert idéztek be, közülük négy személy ellen korábban már folyt eljárás a tüntetéssel kapcsolatban. A meghallgatás során aztán kiderült, a vád ellenük közérdekű üzem működésének megzavarása. Az indok pedig az, hogy a blokád miatt a BKV járművei nem tudtak közlekedni.
– Ez a „bűncselekmény” alapesetben öt év szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanezért bűnszövetkezetben elkövetve – amit megpróbálhatnak ránk bizonyítani – már nyolc évre is elzárhatnak, illetve különösen nagy érték esetén tizenöt év lehet a büntetés – tette hozzá Budaházy György. – Egyelőre az alapesettel gyanúsítanak, remélem, ez így is marad. Mindenesetre kezd az egész egy politikai koncepciós ügyre hasonlítani, mert azt senki se mondja, hogy mi a BKV forgalmát megakadályozni mentünk a hídra. Véleményem szerint egyébként az ellenünk folyó ismételt eljárásnak üzenetértéke is lehet, miszerint senki ne merjen szembefordulni a hatalommal. Ha ezt valaki nem hiszi, csak gondoljon bele, hány tüntetést tiltottak be az elmúlt hetekben.
A Erzsébet hídi tüntetők ellen egyébként közvádas eljárás folyik, és a Budapesti Közlekedési Vállalat is feljelentette őket. Annak fényében, hogy ezt a büntetőügyet Demszky Gábor főpolgármester már július 4-én „megelőlegezte”, a történteken nincs mit csodálkozni, az egyetlen furcsaság, hogy július és február között a tüntetők nem tudtak arról, ellenük ismételten eljárás indul – most már ráadásul nem szabálysértéssel, hanem bűncselekménnyel kapcsolatban.
Budaházy György megjegyezte, nagyon furcsa időket élünk. Ô személy szerint nem emlékszik hasonló esetre az Orbán-kormány idejéről, de még a Horn-érában sem volt jellemző – a rosszemlékű, szétvert METÉSZ-tüntetés kivételével – az ilyen bánásmód az ellenzéki tüntetőkkel szemben.
Hasonló véleményen van a szintén kihallgatott, teológus végzettségű Ostorházi László is. Tőle többek között megkérdezték, milyen formában jutott el hozzá, „mikor, hol kell lennie” és hogy milyen kapcsolatban volt a hozzá hasonlóan meggyanúsított Jancsó Gáborral, Babinecz Lászlóval, Lay József Tamással, Szanyó Miklóssal és Budaházy Györggyel. Mindez azt feltételezi, hogy a rendőrségnek már kész koncepciója van a történtekkel kapcsolatban.
Egyet nem értők
2002. szeptember 25-én a helyi MSZP az önkormányzati választások kampányelemeként nyilvános lakossági fórumot szervezett Vácott, a Városháza előtti Március 15. térre, amelynek vendége Medgyessy Péter volt.
Az eseményre a váci polgárok jelentős százaléka – nem névre szóló – meghívót kapott, amelyen a szervezők feltüntették, hogy rossz idő esetén a Madách Imre Művelődési Központban lesz az est. Aznap esett, így a helyi kultúrházba kényszerültek a kampányolók, ahol már egy nagyjából 150 fős, spontán összeverődött tömeg várta őket, akik beengedésüket követelték. A bejáratot azonban testőrök állták el, és a helyszínre kiérkező rendőrök a felháborodott, „D-209: Persona non grata” táblákat emelgető csoportot körbezárták.
Más rendőri intézkedés nem történt, így senkit nem igazoltattak, a helyszín elhagyására nem szólították fel a tömeget, fizikai atrocitásra nem került sor, és a tüntetők sem szidalmazták a rendőröket.
– Körülbelül egy óra elteltével a csoport a Himnusz eléneklése után békésen szétszéledt, szervezettségnek semmi jele nem volt – tudtuk meg Rusvay Gábortól és Benkó Tamástól, akiket az eset miatt eljárás alá vontak.
Szólni, másolni tilos!
Röviddel a történtek után a fent említett két személyt rendőrök keresték fel munkahelyeiken igazoltatás, illetve adatfelvétel céljából. A rendőrök magyarázat helyett csupán annyit mondtak, felsőbb utasításra cselekszenek. – Október 24-ére beidéztek a Váci Rendőrkapitányságra, amely kihallgatásnak a jegyzőkönyve sem a feljelentőt, sem pedig az eljárás okát nem tartalmazza – mondja Rusvay.
November 12-ére Benkó is idézést kapott, ő azonban tanúként, majd három héttel később újból meg kellett jelennie a rendőrségen, ahol meglepetésként érte a bejelentés, miszerint most már szintén eljárás alá vont személyként kezelik. A helyzet érdekessége, hogy a kívülrekedtek közül senki tanúvallomásában nem szerepel, hogy Rusvay Gábor vagy Benkó Tamás felbuzdítására gyűltek volna össze a kultúrház előtt, akadt azonban tizennégy személy a rendezők és a rendőrség soraiból, akiknek vallomásai alapján a két férfi büntetését kiszabták. Két héttel ezelőtt mindketten kézhez kapták a határozatot, amely szerint „a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése miatt” fejenként negyvenezer forint pénzbírságra ítélték őket.
A Veszprém Megyei Bíróság megszüntette a Loppert Dániel elleni eljárást, aki az elmúlt nyáron háromszor azt kiabálta a kapolcsi művészeti fesztiválon Medgyessy Péternek, hogy „áruló”. Loppert ellen egyébként a Tapolcai Rendőr-főkapitányság tett feljelentést. A másodfokú bíróság azzal az alkotmánybírósági határozattal indokolta döntését, hogy a szabad véleménynyilvánítás a plurális demokrácia alapvető értékei közé tartozik. A fiatalember rendzavarás miatt a Tapolcai Városi Bíróság elsőfokon rendzavarás szabálysértése miatt figyelmeztetésben részesítette, emellett 1052 forint eljárási költség megtérítésére kötelezte. Közben kiderült, hogy a Loppert ügyében eljáró tapolcai rendőrkapitány, Scher József 1989 előtt őrnagyi rangban elhárítótisztként tevékenykedett, és beosztottja volt annak a Horeczky Lászlónak, aki ma a Veszprém megyei főkapitány bűnügyi helyettese. Horeczky korábban az állambiztonsági szolgálat osztályvezetőjeként szolgált Veszprém megyében. Scher József tavaly úgy nyilatkozott, maga veszi kezébe Loppert Dániel ügyét, mert eddig nem volt divat a megyébe látogató politikusoknak bekiabálni.
A szabadságjogok korlátozásának ékes példája volt az is, amikor a rendőrség december első felében megakadályozta, hogy egy magánszemély száz példányban lefénymásoltasson egy tüntetésre hívó röplapot. A férfi Budapest XI. kerületében adta le a sokszorosítani kívánt papírt, ahol tíz percet kértek a munka elvégzésére. Amikor a megbeszélt idő leteltével visszatért, azt mondták neki, menjen vissza két óra múlva. Miután a férfi kilépett az üzlet ajtaján, egy rendőrautó gurult mellé, majd a hatóság emberei kiszálltak a gépkocsijukból, igazoltatták és elismervény ellenében elvették tőle a röplap egy példányát. Kiderült, a fénymásoló cég egyik munkatársa tett feljelentést. A sokszorosítani kívánt meghívó egyébként a Magyarok Világszövetsége által szervezett demonstrációra szólt, amelyen az ellen tiltakoztak, hogy Medgyessy Péter Adrian Nastaséval ünnepelte Erdély elcsatolását.
Jellemző, hogy az esetet még baloldali kötődésű szakértők és politikusok és elítélően kommentálták. Kolláth György alkotmányjogász szerint rendőrségi túlkapás történt és alkotmányos jogok is sérültek. Kőszegh Ferenc, a Helsinki Bizottság emberjogi szervezet vezetője szintén jogsértőnek nevezte az esetet. Hozzátette, akkor lett volna indokolt a rendőrséget értesíteni, ha valóban uszító, gyűlöletkeltő felhívásról lett volna szó, és megjegyezte azt is, hogy nem egy fénymásoló-kezelő hatásköre megállapítani, hogy milyen szórólap minősül jogsértőnek. Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője Kolláth Györgyhöz és Kőszegh Ferenchez hasonlóan felháborítónak nevezte, ami történt.
* * *
A Magyar Demokrata üdvözli a Fővárosi Főügyészség azon döntését, hogy keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságra a Vér és Becsület Egyesület bejegyzésének törlésére, mondván, hogy véleménye szerint az csak formálisan kulturális egyesület, valójában egy totalitárius eszme, a nemzeti szocializmus eszményeit követi. Bár a Demokrata aggályosnak tartja egy vélemény tényként való kezelését, az esetben mégis helyesli, ha a véleményalapú ítélkezés nem veszélytelen joggyakorlatát gyógyítási célból és elvi alapon alkalmazzák. Ezért a Magyar Demokrata a fentiekre hivatkozva és azok szellemében elvárja a Fővárosi Főügyészségtől, hogy a fenti eljáráshoz csatoltan ugyancsak kezdeményezze a Fővárosi Bíróságnál a Magyar Szocialista Párt bejegyzésének törlését is. Ugyanis bár az MSZP formálisan egy polgári demokratikus pártnak állítja magát, igen nagyszámú magyar állampolgár megalapozott véleménye szerint valójában egy totalitárius eszme, a nemzetközi szocializmus eszményeit követi. Ez utóbbi esetben a tényállást súlyosbítja az a körülmény is, hogy míg a Vér és Becsület Egyesület tagjai életkoruknál fogva nem lehettek nemzeti szocialisták (röviden: náci, fasiszta, antiszemita stb.), a Magyar Szocialista Párt számos tagja, sőt vezetője közismert nemzetközi szocialista (röviden: bolsevik, kommunista, munkásőr stb.) volt, így a totalitárius eszmények követésének veszélye esetükben jobban fennáll. A Magyar Demokrata úgy véli – bár a liberális polgári demokráciák egyik legnagyobb alapértéke a szólás szabadsága – mint konzervatív hetilap, egy bizonyos határig hajlandó elfogadni – a közjó érdekében – a szólás és szervezkedés szabadságának korlátozását: akkor, ha ez a nemzeti és nemzetközi szocializmus végleges eltörlésével jár.
A szerkesztőség