Dacos szeretet

Defekt! Méghozzá a legigazibb! És amíg a kerékcsere tartott a nemestördemici Szent Ignác-kápolnánál, a kocsi utasa és tulajdonosa, azaz Herczeg Ferenc író körülnézett egy kicsit. Mindez 1928-ban történt.

Rangot ad a községnek

Aki látta már a tördemici hegyoldalból a Balatont, megérti, hogy az író szinte azonnal beleszeretett a látványba. A Római úton, a kápolnával szemben beszédbe elegyedett egy idős emberrel, tőle tudta meg, hogy a kéthektárnyi, lejtős birtok, amin éppen állnak, eladó. Két nádtetős épület állt rajta, egy présház és egy borospince. Később az író még kettőt emelt melléjük. Nádtetőt kaptak ezek is. Szerette azt a stílust, ami a magyar népi építészet elemeit hordozza, ebben a felfogásban épült Budapesten hűvösvölgyi villája is.

Herczeg Ferenc tizenhét évig maradt az akkori Nemestördemicen, amelyet ma, két település összevonása után, Badacsonytördemicnek hívnak. A birtok, amely megvan napjainkban is, a közel kilencszáz fős község lábdihegyi részén helyezkedik el, rálátással a Balatonra, átellenben pedig a Badacsony hatalmas bazalttömegével. Eszményi hely a pihenésre, de a munkára is annak, aki szereti a természetet. Nyugalom? Ahhoz azért nagy volt itt a vendégjárás. Herczeg Ferenc, a híres, ünnepelt író, a felsőház tagja, az akadémia elnöke, a főváros díszpolgára és az egyetem díszdoktora kedvelt társasági figura volt. A nyarakat Nemestördemicen töltötte, birtokán megfordult az akkori magyar elit színe-java, még a kormányzó Horthy Miklós és a felesége is. Szántai Attiláné önkormányzati képviselőtől, a falu szülöttjétől tudjuk, hogy Tördemic lakói elfogadták a közvetlen modorú írót, úgy érezték, hogy jelenléte és a nála megforduló vendégek rangot adnak a községnek.

Az alkotás mementói

A kormányzói pár látogatásáról fénykép is készült, most ott függ a tördemici Herczeg Ferenc-emlékkiállítás egyik szobájának falán. A tárlat egyébként nem a birtokon, hanem a helyi önkormányzat szép, emeletes épületének oldalsó szárnyában található. Még 1930-ban avatták fel a katolikus iskolát, amiben most a polgármesteri hivatal működik. Tágas kertje fontos közösségi tér, tavaly itt rendezték az irodalmi betétekkel fűszerezett Herczeg-pikniket. Felszolgálták az író kedvenc almatortáját is, receptje fennmaradt, az is látható a kiállításon.

–  Egyedülálló gyűjteményről van szó, amit az önkormányzat többek között azzal támogat, hogy helyet ad neki – magyarázta Horváth Zoltán polgármester. – Sok tárgy gyűlt össze eddig is az író életével kapcsolatosan, de továbbiakra is számítani lehet. Mindent megmentünk, hiszen a kiállítás éke a községnek.

A célzott, tudatos gyűjtés még a korábbi polgármester, az azóta elhunyt Vollmuth Péter vezetésével kezdődött. Az első kiállítás 2009-ben nyílt meg, azaz akkor, amikor Herczeg Ferenc hivatalosan még mindig az irodalomtörténet kitagadott, „fasisztagyanús és tehetségtelen lektűrszerzőjének” számított. Bírálói könnyedén átléptek azon a tényen, hogy Az élet kapuja című regényét háromszor is irodalmi Nobel-díjra jelölték. A Nemzeti alaptanterv kapcsán most is fasisztának titulált íróról Tördemicen elmondják az emberek, hogy sok zsidó ismerősét mentette meg a vészkorszak idején.

Ízléssel rendezték be a helyiek a Herczeg-tárlatot. Látható itt minden az író egyszerű használati tárgyaitól kezdve a harmincas évek népies jellegű, festett bútorzatáig, sarokpadjáig és tálasáig. Szép, korabeli fotókkal járult a tárlat anyagához Takács Viktor, a budapesti Herczeg-hagyaték tulajdonosa és kezelője is. Valaki más pedig elküldte például az Új Idők című folyóirat évfolyamait, ez ugyebár Herczeg Ferenc rangos lapja volt.

–  Apósom a padlásán tartogatta a Herczeg-villa egyik szobájának zöld bútorát. Hát az itt jobb helyen lenne, mondtam neki, és ő oda is adta – meséli Szántai Attiláné. – A berendezés kék színű hasonmását Bajor Gizi használta, igen, a dívának saját szobája volt a Herczeg-birtokon.

Megragadóak a szép szőttesek, terítők, pingált tányérok és miskakancsók is… Az író szerette a jó bort, szívesen forgolódott a birtok szőlőtőkéi körül, hogy aztán a pincéjében a hordókkal bíbelődhessen. A kiállítás egyik szobájába szinte csak boros emlékek kerültek. Herczeg Ferenc úgy tartotta, szülőhelyén, Versecen nem is tekintették férfinak azt, akinek nem volt egy darabnyi, tisztességesen kapált „szőleje”.

A tárlat csúcsát azonban minden bizonnyal Herczeg Ferenc mobil íróasztala jelenti. Ez egy díszes, széthajtható, toll- és tintatartóval is ellátott doboz, nem nagyobb egy mai laptopnál; az író ha utazott, ezen alkotott…

Az eltüntetett író

Szántai Attiláné még a szocializmus idején sem hallott itt semmi rosszat Herczeg Ferencről. Pedig az író a leereszkedésnek jelét sem adta, úgy élt, ahogy rangjához illett, a falu pedig ezt tartotta természetesnek tőle. Csak a „bebíró” bányászok, a Badacsony oldalában bazaltot fejtő munkások nehezteltek rá. Az író már 1929 őszén fellépett a hegy megmentéséért. A kiállításon korabeli újságok, cikkek árulkodnak erről. A bányászok pedig féltek, hogy elveszítik a kenyerüket.

Herczeg Ferenc szerette a természetet. Birtokán például negyvenkét nyárfa állott, amelyek afféle zöld kápolnát alkottak. És szerette a Balatont. Például 1941-ben már egy Balatoni Nemzeti Park szükségességéről cikkezett a korabeli sajtóban. Titkos erő vonzotta a magyar tengerhez. Mielőtt Tördemicre „költözött” volna, már tagja volt a lábdihegyi fürdőegyesületnek. Nyilván ezért is őrzi ma a nevét a tördemici strand, amely előtt mellszobra látható. És több, személyéhez kötődő emlék is található a közvetlen szomszédságban levő ökoturisztikai központ kiállításán. A strand előtti szobrot az író születésének 150. évfordulóján avatták fel, és minden esztendőben megkoszorúzzák. Halálának évfordulóin pedig népes, legalább harmincfős küldöttség indul innen különbusszal Budapestre, a Farkasréti temetőbe.

Kik ezek az emberek? Nem kifejezetten irodalmárok, és nem is feltétlenül az irodalom tántoríthatatlan barátai. Patrióták, nemzeti érzelműek, akiket ezer szál köt Tördemichez, amelynek része lett a híres író és emléke is.

–  Itt Herczeg-kultusz van, és volt is mindig – magyarázza Szántai Attiláné. Tőle tudjuk meg, hogy a kiállítást a Badacsonylábdi Partszépítő és Fürdőegyesület és a Herczeg Ferenc Társaság gondozza, illetve tartja kézben. A partszépítők tagja és támogatója Tatay Ágota keramikusművész, az író Tatay Sándor lánya is. Tatay Sándor kilenc éven át élt és alkotott a faluban, a Badacsony hegy oldalában található Rodostó turistaház gondnoka volt. Írósors ez is.

Herczeg Ferencet a háború után egyszerűen eltüntették. A baloldali politika keze volt ebben, sértette a hatalom birtokosait Herczeg elnöksége a Revíziós Liga élén, vagy éppen az az esszéje, amit a Tisza és Károlyi közötti morális különbségről írt.

Ságiné Csizmadia Zsuzsa a Herczeg-birtok egykori cselédházában él. Megvan még mind a négy épület, igaz, mindegyiken alakítottak már ezt-azt új gazdáik.

–  A nagybátyám vette meg a birtokot a háború után, híres divatszalonja volt Pesten – mondja a nyugdíjas hölgy. – A pénznek nem volt értéke akkor, egy kiló húsz deka aranyat adott ezért az egészért az írónak. Később ide került az egész családunk. Jöttek-mentek a barátok és a vendégek, a nagybátyám szalonja kapcsán megfordult itt a színészvilág apraja-nagyja. A hatvanas években Pap János, a Veszprém megyei első titkár figyelmeztette is anyámat, hogy ne mutogassuk a Herczeg-birtokot.

Ságiné Csizmadia Zsuzsa szerint az lett volna a legjobb, ha Tördemic meg tudja szerezni az egész területet, ám másként alakultak a tulajdonviszonyok. Azt már Szántai Attiláné mondja, hogy még mindig maradt esély arra, hogy a négy épület közül legalább egyet szépen berendezett emlékhellyé alakíthasson az egyesület. Számos, az íróhoz kötődő tárgy maradt még a birtokon.

–  Megvan a Bajor Gizi kék bútora is – magyarázza Ságiné. – És itt van a híres napóra is. Igaz, csak replika. Az író semmilyen technikai eszközt, rádiót, telefont és egyebeket sem tűrt meg itt.

A birtok bejáratánál, fenn a Római úton emléktábla tiszteleg Herczeg Ferenc előtt. Még 2009-ben készítette és avatta fel a község. Dacos lépés volt ez. Ahogy Horváth Zoltán mondja, most arra készül a község, hogy eredeti formájában állítsa helyre még meglévő darabjaiból a tördemici Trianon-emlékmű előtt az országzászlót. Van ebben is valami „csakazértis”, hisz nem is kevesen gondolják, hogy jó lenne már elfelejteni Trianont. Ezt mondták egykor Herczeg Ferencről is…