Darák Péter a jelölt a Kúria, Handó Tünde az OBH elnöki posztjára
A jelölteket az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság várhatóan hétfőn hallgatja meg, az Országgyűlés pedig kedden titkos szavazással dönt a jelöltekről – olvasható az Országgyűlés sajtószolgálatának az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyébe lépő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét az államfő jelölésére a parlament választja meg kétharmados többséggel kilenc évre, a legalább ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírók közül. Hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele.
A Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd. A főbírót az Országgyűlés választja – a minimum ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül – kétharmados többséggel kilenc évre, a köztársasági elnök jelölésére. Ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.
Az Országgyűlés november 28-án döntött a bíróságok igazgatásának átalakításáról. Januártól elválik egymástól a Kúria – mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A kettős tisztséget jelenleg Baka András tölti be, megbízatása januártól szűnik meg.
A bírósági rendszer az igazságszolgáltatási reform után is négyszintű marad: az LB helyébe a Kúria lép, az ítélőtáblák alatt pedig megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és – 2013. január 1-jétől – járásbíróságok helyezkednek el. Ezeken kívül – az ugyancsak 2013-tól a munkaügyi bíróságokat felváltó – közigazgatási és munkaügyi bíróságok működhetnek különbíróságként, amelyek csak első fokon járhatnak majd el, a határozataik elleni fellebbezést pedig a törvényszékek bírálják el.
Darák Péter: elkerülhetetlen a generációváltás és a szakmai megújulás a bíróságokon
Elkerülhetetlen a generációváltás és a szakmai megújulás a magyar bíróságokon – mondta a Kúria elnöki posztjára jelölt Darák Péter pénteken az MTI-nek.
A jelölt szerint a bírósági rendszer igazgatásának feladataitól megszabaduló Kúria-elnök ebben a folyamatban – mint „első az egyenlők között” – konzultatív, koordináló szerepet tölthet majd be.
A 12 éve legfelsőbb bírósági bíróként ítélkező 48 éves Darák Pétert a köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogutódjaként 2012. január 1-jével létrejövő Kúria elnöki posztjára. Megválasztásához az összes parlamenti képviselő kétharmadának támogatása szükséges, mandátuma kilenc évre szól majd.
A köztársasági elnök jelöltje 1987-ben végzett a pécsi jogi karon, két évtizede ítélkezik főként közigazgatási, kisebb részt polgári jogi területen. Bírói pályafutása a Zalaegerszegi Városi Bíróságon kezdődött 1991-ben, 1999-től az LB közigazgatási bírája, 2005 óta az ELTE-n oktat, szakterülete a pénzügyi jog és a környezetvédelmi jog. Több hónapos tanulmányutakat tett német és osztrák bíróságokon. 2003-ban a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnökévé választották, és ezt a tisztséget jelenleg is betölti.
Darák Péter elmondta: már ezt a megbízatását is alapvetően konzultatív tevékenységként fogta fel, és ennek jegyében kezdeményezett szakmai párbeszédet többek között az adótanácsadók egyesületével, a jövő nemzedékek ombudsmanjával. A közelmúltban az alkotmánybírák és a Legfelsőbb Bíróság bírái közti egyeztetést koordinálta az alkotmányjogi panasz jövő évtől kibővülő intézménye, valamin a Kúriára háruló önkormányzati normankontroll, az önkormányzati rendeletek más jogszabályokkal való ütközésének vizsgálata kapcsán.
A jelölt a jogszabály-előkészítésben is szerzett tapasztalatokat: 2002 őszétől, a szocialista-szabad demokrata kormány időszakában tíz hónapig az igazságügyi tárcánál vett részt a közigazgatási nemperes eljárásról szóló 2005-ös törvény kodifikációjában, a Fidesz-KDNP 2010-es választási győzelme után pedig közreműködött az igazságszolgáltatással összefüggő sarkalatos törvények előkészítésben.
Darák Péter szerint az utóbbi években a magyar bíróságokon lelassult a joggyakorlat fejlődése. Ez nem feltétlenül a jelenlegi vezetés felelőssége, hiszen egyszerre nehezedett az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökére a bíróságok szakmai munkájának és igazgatásának terhe. Ezen a helyzeten segíthet majd az a szervezeti változás, amely jövő évtől szétválasztja a Kúria és az OIT elnöki posztját, ezeket 1997-től egy személy töltötte be.
A jelölt szerint a Kúria elnökének feladatai alapvetően az ítélkezési gyakorlat szakmai színvonalának folyamatos javítására kell irányuljanak. Minden, ami ettől elvonja az energiát, csak árt a magyar bírósági gyakorlatnak. Ezért tekinthető szerencsésnek, hogy az igazgatási feladatokat eddig ellátó OIT, illetve OIT Hivatala helyébe lépő Országos Bírósági Hivatalnak, illetve elnökének lesz a dolga, a bírósági szervezet hatékony működésének biztosítása. Így a jövőben a Kúria vezetése valódi feladatára, a színvonalas ítélkezési gyakorlat kialakítására összpontosíthatja minden erejét.
Ebben a munkában a Kúria elnöke nem elsősorban egyszemélyi vezető, hanem inkább „első az egyenlők között”, feladatköre főként konzultatív, koordináló jellegű. Egyfelől a minél gyorsabb és hatékonyabb szakmai információáramlás biztosítása a bírói szervezetrendszeren belül, illetve a bíróságok és a jogállam többi meghatározó szereplője között, másfelől egy elmélyültebb elméleti műhelymunka kialakítása a Kúrián belül – mondta Darák Péter.
A bírósági szervezetrendszeren belüli szorosabb együttműködés, a színvonalasabb szakmai munka koordinálása mellett a jelölt szerint a Kúria vezetésének fontos feladata lesz az igazságszolgáltatás együttműködésének javítása a jogállam működésében kulcsszerepet betöltő más intézményekkel, így különösen az Alkotmánybírósággal és az ombudsmannal. A Kúria elnöke a jövőre létrejövő Országos Bírói Tanács egyik tagjaként részt vesz majd a bírósági igazgatás kontrolljában is, az éves parlamenti beszámolók során pedig az Országgyűléssel épülhetnek ki a megfelelő kapcsolatok.
Darák Péter hangsúlyozta a bírói kar megújulásának szükségességét is. Kifejtette: olyan jogi környezet jött létre a rendszerváltozás, majd az uniós csatlakozás eredményeként, amelyben már nem elegendők a korábban kialakult bírói készségek. Bizonyos jogterületeken például megfelelő szintű nyelvtudás nélkül semmi esélye a bírónak a színvonalas ítélkezésre, számos területen pedig elengedhetetlen az uniós jog alapos ismerete. Bebizonyosodott továbbá, hogy az eredményes ítélkező munkához szerteágazó tudásanyagra van szükség, miközben a bírói pályázatok elbírálása a tapasztalatok szerint még mindig formális. Változásra van szükség a felsőbb bíróságokra kerülő bírák kiválasztásában, hogy enyhüljön a jelenlegi Budapest-központú, letöltött hivatali időt túlhangsúlyozó gyakorlat, amelyben egy vidéki, fiatalabb bírának akkor sincs sok esélye az előrelépésre, ha szakmai tudása, rátermettsége ezt indokolttá tenné.
Darák Péter 1981-ben érettségizett Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Jogi tanulmányait a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte 1982-1987-ben, majd ugyanitt végezte el a doktori iskolát 2004 és 2007 között.
Az egyetem után Zalaegerszegen kezdett dolgozni a városi ügyészségen mint fogalmazó, majd ügyész. 1991-ben nevezték ki a városi bíróság bírájának, 1997-től csoportvezető bíróként működött.
1999-ben került a Legfelsőbb Bíróság munkatársai közé, előbb mint a Közigazgatási Kollégium berendelt bírója, 2000-től mint e kollégium legfelsőbb bírósági bírója. 2002-ben lett az Igazságügyi Minisztérium polgári jogi főosztályán berendelt bíró, 2003-ban pedig ismét a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának legfelsőbb bírósági bírója, ezt a tisztséget jelenleg is betölti.
Darák Péter pályafutása során több szakmai megbízatást kapott. 2001 óta tagja az új polgári törvénykönyv személyek kodifikációs munkabizottságának, 2002-ben lett elnöke a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének, 2003-ban lett a Legfelsőbb Bíróság delegált képviselője, majd elnökségi tagja az Európai Környezetvédelmi Bírák Fórumának (EUFJE). 2003-tól a Magyar Jogász Egylet közjogi és közigazgatási szakosztályának elnöke, 2004-től a Deák Ferenc Díj Testület titkára.
2009-től záróvizsga-bizottsági elnök az ELTE ÁJK-n és a Széchenyi István Egyetemen. 2009-ben lett szerkesztőbizottsági tagja az Új Magyar Közigazgatás, majd a Jog Állam Politika című folyóiratnak. 2010-től tagja az Adójogi Bírák Nemzetközi Szervezetének.
Szakmai tapasztalatait az oktatásban is kamatoztatja. 1999 óta vesz részt az Országos Igazságügyi Tanács Hivatala által szervezett bírói továbbképzéseken. 2000 és 2004 között bekapcsolódott a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Kara távoktatási és posztgraduális képzésébe.
2001 óta a Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ingatlanforgalmazói szakjogászi képzésének vezetője. 2005-től tanít az ELTE ÁJK pénzügyi jogi tanszékén mint tanársegéd, majd adjunktus. 2010-től a Széchenyi István Szakkollégiumban is oktat. 2009 óta a Legfelsőbb Bíróság európai jogi szaktanácsadója.
Több szakkönyv és cikk szerzője, illetve társszerzője, nemzetközi konferenciák meghívott előadója.
Handó Tünde 1962. május 1-jén született Salgótarjánban. 1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1983-1986-ban a Bibó István Szakkollégium (korábban ELTE Jogász Szakkollégium) tagja volt.
1986-tól 1990-ig fogalmazóként dolgozott a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, majd ugyanitt bírósági titkár lett. 1991. május 1-jétől a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kinevezett bírója, 1999. április 15-től a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke volt. 1999. januártól óraadó az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar munkajogi tanszékén. 2003. július 15-től címzetes megyei bírósági bíró.
1999-től a Jogi Szakvizsgabizottság tagja, 1999-től a Fővárosi Bíróság BÜSZ vizsgabizottságának tagja, a fogalmazóképzés oktatója. 2000 óta a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett.
Több konferencia, továbbképzés szervezője, hallgatója, előadója volt az elmúlt évtizedben; munkajogi tárgyú cikkeket, tanulmányokat publikált jogi folyóiratokban.
Handó Tünde férjezett, egy leánygyermek édesanyja.
(MTI)
