December elején kezdődött, tehát már két hónapja tart az úgynevezett Tilos-ügy. Mint emlékezetes, az óév utolsó hónapjában három alkalommal hangzottak el a Tilos Rádióban kereszténységellenes kijelentések. Először a köztéri keresztek felaprításáról esett szó, majd Krisztust fattyúnak bélyegezték, a „csúcspont” – vagy épp ellenkezőleg: a mélypont – pedig szenteste volt, amikor egy Barangó nevű punkénekes arról beszélt, hogy ő bizony kiirtaná a keresztényeket.

Az említett esetek – különösen az utolsó – nagy felháborodást váltottak ki a közvéleményben. Figyelemelterelésnek tehát jó volt a kis rádió akciója, a baj csak az volt vele, hogy azok is elítélték a történteket, akik egyébként nem kötődnek egyik keresztény egyházhoz sem. És itt jött a csavar, hiszen a Tilos előtt januárban szervezett polgári körös tüntetés után valakik – tán provokációs szándékkal, tán meggondolatlanságból – elégettek egy izraeli zászlót.

A balliberális média pedig, amely addig a botrány lecsendesítésén, elbagatellizálásán dolgozott, ekkor működésbe lépett. A polgári köröket gyorsan összekötötték Orbán Viktorral, hogy ő legyen a bűnbak, eközben mások, de ugyanabból a körből, a még mindig meglévő hazai antiszemitizmusról kezdtek el újra, sokadszorra rémmeséket gyártani.

Míg a Tilos Rádió elfogadhatatlanul enyhe büntetést kapott – 30 napos műsorfelfüggesztés és írásbeli figyelmeztetés -, a zászlóégetőkkel, a „szélsőséges jobboldal” tagjaival kapcsolatban kiemelkedően súlyos ítéletet vár a kormányhoz hű sajtó. Sőt, ma már eljutottunk odáig, hogy a nagy zajban szinte senki sem figyelt fel arra, hogy mivel a Tilos fellebbezett, ennek köszönhetően, alig pár nap szünetet követően újra sugároz a rádió.

A Bencsik-ügy

Jól jellemzi a balliberális oldalt, hogy a Tilos Rádióra kiszabott, a szélsőséges kijelentésekhez mérten nagyon enyhe büntetést is túl súlyosnak találták. Eörsi Mátyás szabad demokrata politikus például az elmúlt héten az Európa Tanácshoz fordult, mivel úgy vélte, az ORTT által meghozott döntés korlátozza a sajtószabadságot, sőt az így kialakuló helyzet egyenesen a Kádár-rendszert idézi. (Eörsi Mátyás az InfoRádiónak adott nyilatkozata alább szó szerint olvasható). Történt mindez néhány nappal azután, hogy lapunk főszerkesztőjét, Bencsik Andrást első fokon tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság a Mécs Imrével kapcsolatban megjelent cikkek miatt.

Ezek után kíváncsiak voltunk arra, vajon a Bencsik András elleni szigorú ítélet Eörsi Mátyás szerint nem korlátozza-e a sajtószabadságot, nem hasonlatos-e az eset a kommunista diktatúrában megismert kirakatperekhez. Nem jártunk sikerrel: Eörsi telefonhívásunkkor közölte, éppen zavarjuk, és a Demokrata című laptól inkább ne hívjuk újra, mert „nem lenne értelme”, hogy nyilatkozzon.

Miközben Bencsik Andrással szemben példátlanul szigorú ítélet született, Tamás Gáspár Miklós, úgy tűnik, azt ír, amit akar. Mint ismeretes, a balliberális oldal jól futtatott „filozófusa” a Hegedűs Lorántot felmentő ítélet után éles kirohanást intézett a magyar bíróságok ellen. Ebből elég volt című cikkében mindent bevetett a kormányoldal eszköztárából. David Irving magyarországi látogatása kapcsán azt hazudta, hogy „Orbán Viktor, a magyarországi jobboldal vezére David Irving állami szponzorálásának támogatására hívta föl az úgynevezett polgári köröket”, lejáratta az ítéletet meghozó bírót, sőt, az egész bírói kart – „A nyíltan antiszemita bíró szerint tehát a törvény a megcélzott ÁLDOZAT esetleges erőszakos reakciójától védi a társadalmat. A bíró nyíltan gúnyt űz tehát a Magyar Köztársaság jogrendjéből. (.) A bírák jelentős része ahhoz a fölső középosztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőellenes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita és mélyen lenézi a kitaszított szegényeket. Ez a fölső középosztály villanegyedeiben a szélsőjobboldalra szavaz, tudósai mélyen klerikálisak és konzervatívok, egyetemista gyerekei pedig a régi és az új etnicizmus, regresszív ökoromantika, sovén Nyugat-ellenesség és irredenta pózolás virtuózai” – emellett pedig ismét a honi antiszemitizmusról beszélt. Írásának végén ráadásul utcára szólította azokat, akik még hallgatnak rá – az általa gyártott ellenséggel szemben. „Milyen lesz a hazánk? Erre kell válaszolni. Ki az utcára, demokraták! Ki az utcára, antifasiszták! Ki az utcára, rendes emberek! Pusztuljon a fasizmus!”

Az esettel kapcsolatban Lovas István publicista feljelentést tett, ám az illetékes testület nem látta megalapozottnak beadványát. Az indok: TGM írása véleménynek minősül. Amikor tehát Tamás Gáspár Miklós megbélyegzi a magyar bírói kart – sőt személy szerint az ítéletet hozó bírót is -, ennek kapcsán pedig utcára szólítja embereit, az olyan vélemény, amely nem sérti a magyar jogrendet. De ha egy kihallgatási jegyzőkönyv alapján cikk jelenik meg egy jobboldali sajtóorgánumban, az más.

Megint a kirekesztésről

Január elején a IX. kerületi ügyészség nyomozást indított a Tilos Rádió ellen közösség elleni izgatás gyanújával. Hallottak már az eredményről? Valószínűleg nem, hiszen ez lapzártánkig nem látott napvilágot. Bezzeg a Magyar Jelen esetében! Január kilencedikén a nemzeti hetilapban megjelent egy írás Juhász László tollából, amelyben egyebek mellett ezt írta: „Nagyon igaza volt Hegedűs Lorántnak, mikor a galíciai jöttmentek, a bennünket saját hazánkban kirekesztők kirekesztésére szólított fel (.) igen, ki kell rekesztenünk őket, sőt vissza kell vennünk tőlük elorozott országunkat, ellopott javainkat. Ugyanis ezek a jöttmentek a mi vérünkön élősködnek, a mi vérünkön gazdagodnak.”

Két héttel ezelőtt a BRFK – meg nem erősített hírek szerint egy baloldali újságíró bejelentése után – állásfoglalást kért a Fővárosi Főügyészségtől, nincs-e teendője az ügyben. És láss csodát, a válasz 72 órán belül megérkezett! Az ügyészség megállapította a közösség elleni izgatás gyanúját, a rendőrség pedig nyomozni kezdett.

– A BRFK nyomozói már az állásfoglalást követő napon megjelentek a hódmezővásárhelyi nyomdában és lefoglaltak egy példányt az ominózus lapszámból – mondta lapunknak Toroczkai László, a Magyar Jelen Kárpát-medencei főszerkesztője. – Nem értem, miért volt szükség erre, hiszen ha nem volt a kezükben az újság, akkor eddig mire alapozva nyomoztak? A rendőrök megjelenése ugyanakkor alkalmas lehet arra, hogy a nyomda vezetőiben felmerüljön, bontsanak velünk szerződést. Számomra koncepciógyanús az ügy, elképzelhető, hogy ezért nemzetközi fórumokhoz fordulunk.

Újabb ügyek

Cikkünk írásakor már készülőben két újabb botrány. Az egyik Bencsik András esetéhez kapcsolódik, lapunk főszerkesztője ugyanis a HírTV-ben elárulta az őt elítélő bíró nevét, a Népszava pedig ennek kapcsán azt írta, hogy a polgári körök „zárt levelezőlistáján” megfenyegették Cserni Jánost.

A másik ügy pedig Lovas Istvánnal kapcsolatos. Néhány héttel ezelőtt a ATV nevű csatorna nézői arról szavazhattak, hogy ki a jobboldal „szellemi vezetője”, Orbán Viktor vagy Lovas István? A szavazók közül sokan gondolták úgy, hogy az utóbbi. Az elmúlt héten aztán kiderült, miért volt szükség a tesztre. Pénteken ugyanis a Népszavában megjelent egy riport a Jobbik nagykőrösi fórumáról, ahol Lovas a napilap szerint azt mondta a balliberális oldal vezetőiről: „Nagyon szívesen kilyukasztanám a bőrüket, ha a fegyver a mi kezünkben lenne!”

Történt tehát mindez alig két hónappal azt követően, hogy Barangó a keresztények kiirtásáról értekezett, és néhány héttel azután, hogy egy szavazás segítségével azt próbálták elhitetni az emberekkel, Lovas István a jobboldal egyik szellemi vezére. Bencsik Andrást börtön fenyegeti, a Magyar Jelen ellen nyomoznak, Lovas István pedig a Népszavában (!) megjelent cikk miatt nem olvashatta fel szokásos heti jegyzetét a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

* * *

Kivizsgálják a Lovas-ügyet

A Népszava pénteki riportja szerint Lovas István a Jobbik nagykőrösi, Kovács Dáviddal közösen tartott fórumán azt mondta egy esetleges forradalom kapcsán: „Nagyon szívesen kilyukasztanám a bőrüket, ha a fegyver a mi kezünkben lenne!”. Az eset után Lovas Istvánt felfüggesztették a Magyar Rádióban és az ügyben vizsgálat indult.

– Ez ismét a szokásos Népszava-módszer. Az történt ugyanis, hogy valaki felvetette egy esetleges forradalom lehetőségét, Kovács Dáviddal pedig éppen csitítani szerettük volna az embereket – mondta lapunknak a publicista. – A Népszava kiragadta szövegkörnyezetéből a viccesen elmondott szavaimat – tette hozzá.

Lovas István egy esetleges helyreigazítási kérelemmel kapcsolatban kijelentette, naponta jelennek meg róla hazugságok, így nem kéri a Népszavát helyesbítésre, hiszen akkor minden napja ilyen levelek írásával telne.

– Hétfőn és kedden vezetőségi továbbképzésre kerül sor, így csak szerdától vizsgáljuk Lovas István ügyét – nyilatkozta lapunknak a cikk megjelenése napján Perjés Klára, a Kossuth Rádió adófőszerkesztője. – Meghallgatjuk Lovas Istvánt, elkérjük a Népszavától a fórumon készült hangfelvételt – ha van ilyen -, azután dől el, hogy kell-e további lépéseket tennünk. Nem arról van tehát szó, hogy Lovas Istvánt kirúgtuk, felfüggesztése csupán a vizsgálat idejére szól.

Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke az eset kapcsán úgy nyilatkozott a Demokratának, hogy Perjés Klára döntéséről csak annak meghozatala után értesült, nem tud és nem is akar beleszólni az ügybe.

– Számtalanszor elmondtuk már, hogy a rádióban mindenkinek megvan a saját feladata és felelőssége. Bizonyos döntésekbe az elnöknek semmilyen beleszólása sincs – mondta Kondor Katalin. – Természetesen nem hiszünk automatikusan a Népszavának, hiszen az én ügyemben is világossá vált, kiket, milyen ügyet szolgál a lap. Viszont megértem, hogy Perjés Klára úgy határozott, kivizsgálja az esetet.

A rádió elnöke arra a kérdésünkre, hogy amikor a Népszava korábban egy másik cikkében őt vádolta ügynökmúlttal, a személyét tisztázó vizsgálat befejezéséig miért nem függesztette fel saját tevékenységét, mint most Lovassal tették, kitérő választ adott. A Demokrata információi szerint a rádió vezetői több közismert publicistát már felkértek, hogy vállalják el a vasárnapi jegyzetet Lovas helyett. Információink szerint eddig mindenki elutasító választ adott.

-v. f. p.-

* * *

Eörsi az Info Rádióban

Az alábbiakban az SZDSZ-es Eörsi Mátyással készült interjú szó szerinti változatát olvashatják, mely az InfoRádióban hangzott el.

– Azért fordultam ide, mert a Tilos Rádió elleni szankcióból, kivált az utolsó figyelmeztetés, ami ugye azt jelenti, hogy ha még egyszer valaki egy rossz mondatot mond, vagy egy ilyen szörnyű mondatot mond, akkor be lehet tiltani egy rádiót, én attól tartok, hogy ez egy olyan öncenzúrához fog vezetni, nemcsak a Tilos Rádióban, hanem minden szerkesztőségben, amely leginkább a Kádár-rendszerben tapasztalhatott öncenzúrához lesz hasonlatos. És úgy gondolom, ez nem tesz jót a magyar sajtószabadságnak. Azért fordultam ide, hogy kapjunk egy tanácsot – az ORTT, azok, akik ilyen dolgokkal foglalkoznak – arról, hogy ha ilyen konfliktus felmerül egy európa tanácsi tagországban, ahol a demokráciát nálunk régebb óta űzik, akkor mi a helyes eljárás.

– Mi a sorsa és mi a súlya egy olyan jelentésnek, amely, tegyük fel, elítéli például a Tilos Rádió ügyében követett gyakorlatot?

– Az Európa Tanács nem fog elítélni senkit, legfeljebb úgy fogalmaz, hogy sajnálatosnak tartja, hogy ilyen döntés született. Azt javasolja, hogy legközelebb ilyen típusú szankciókkal ne illessenek egy rádiót ilyen típusú hibáért. Ennek jogi súlya persze semmilyen nincs. Ugyanakkor meggyőződésem, Magyarországon demokraták vannak különböző hatalmi pozíciókban, számukra nem mindegy az, hogy ennek a kérdésnek az európai legkiválóbb szakértője, az Európa Tanács milyen álláspontra jut.

– Milyen megítélése lesz az ön kezdeményezésének itthon? Mire számít?

– Nézze, amikor Orbán Viktor Lisszabonba kivitt egy belpolitikai ügyet, sokan bírálták emiatt. De semmi kétségem afelől, hogy azok, akik annak idején nagyon lelkesen támogatták Orbán Viktor lisszaboni kezdeményezését, azok ma engem le fognak hazaárulózni, leginkább a jobboldalnak a szélén. Hát engem ez nem zavar egy cseppet sem, mert nekem meggyőződésem, hogy ezzel a hazámnak, a Magyar Köztársaságnak segítek. Olyan országban szeretnénk sokan élni, ahol a sajtószabadságot semmi nem fenyegeti.