Depresszió a járvány árnyékában – a férfiak nehezebben bírják
Ahogy azt sejteni lehetett, 2020-21-ben a korlátozások, a gyakori karantén, a pszichiátriai ellátások beszűkülése fokozta a depresszió és az öngyilkosság arányát a lakosság körében. Két magyar tanulmány is fontos megállapításokra jutott a fiatalokkal és a férfiakkal kapcsolatban.
A járvány hatására a depresszió aránya számos országban nőtt, néhol megháromszorozódott, ennek ellenére a legtöbb fejlett országban stagnált vagy csökkent az öngyilkosságok száma, Japánban és Magyarországon viszont növekedés volt tapasztalható. Nálunk 13 százalékkal nőtt a férfiak, 1 százalékal a nők esetében a KSH adatai szerint. A növekedés emellett túlnyomó többségben a fiatalok körében zajlott le. A 15-29 éves fiatalok körében az öngyilkosság egyébként is vezető halálok, amelynek hátterében általában kezeletlen mentális betegség, legtöbbször a major depresszió áll.
A 2021-es Hungarostudy a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet együttműködésében készült el, az egyetem három kutatója, Tóth Mónika Ditta, Székely András és Purebl György a korábbi Hungarostudy-kutatások eredményeivel hasonlította össze a 2021-es adatokat. Eszerint a közepes és súlyos mértékű depresszió aránya a megkérdezett fiatalok körében megduplázódott, 6,3 százalékról 12,4 százalékra nőtt 2013 óta. Érdekes, hogy ez gyakoribb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében, 18,7 százalék, míg a középfokú végzettséggel rendelkezők között csak 10 százalék. Szintén érdekes, hogy lakhely tekintetében a Budapesten élő fiatalok 20,4 százaléka érintett, míg a községben élők között ez az arány csak 5,7 százalék.
Ugyancsak elgondolkodtató, hogyan alakul a depresszió aránya aszerint, milyen családszerkezetben nőttek fel a fiatalok. Azok körében a legmagasabb, akiket az egyik vér szerinti szülő egyedül nevelt, 16 százalék. Ha új partnerrel nevelte, az arány 8 százalék volt, alacsonyabb, mint a házas, vérszerinti szülők általi nevelés esetén, ami 11,9 százalékos. A legalacsonyabb depresszió pedig az együtt élő, nem házas, vérszerinti szülők által nevelt fiatalok körében volt, 6,9 százalék. Viszont az öngyilkossági gondolatok esetében más a helyzet, azok körében voltak a legjellemzőbbek, akiket az egyik vérszerinti szülő egyedül vagy új társsal nevelt (10-10 százalék), azok esetében viszont, akiket házasságban élő vér szerinti szülők neveltek, csupán két százalékban fordultak elő szuicid gondolatok.
Egy másik tanulmány, többek közt a pécsi egyetem, a KSH és a Semmelweis Egyetem kutatóinak közös munkája a befejezett öngyilkosságokat vizsgálja a 2020-as évben. Abból indulnak ki, hogy a korábbi, 2010 és 2020 közötti időszak csökkenő tendenciája alapján 2020-ra milyen esetszámokat várhattunk volna, ha nem lett volna a járvány. Ezt pedig összehasonlították a járvány idején bekövetkezett öngyilkosságokkal. Eszerint a férfiak által elkövetett öngyilkosságok száma 18 százalékkal lett több, míg a nők esetében nem volt szignifikáns eltérés. Eközben más országokban inkább csökkenés vagy nem szignifikáns változás zajlott le.
A hazai és a nemzetközi eredmények közti eltérések magyarázata egyelőre még nem ismert, a kutatók pusztán lehetséges okokat sorolnak fel. Ilyen az, hogy hazánkban öngyilkossági aránya a XX. század második felében évtizedeken át a legmagasabb volt a világon, és habár 1980 óta folyamatosan csökken, a társadalmi elfogadottsága feltételezhetően magas, így krízishelyzetben könnyebben tekintünk újfent „megoldásként” erre. Egy másik magyarázat, hogy az eddigi vizsgálatok nagy része gazdagabb országokban zajlott le, ahol az ellátórendszer nagyobb pufferkapacitással rendelkezhetett. Hazánkban talán erősebben beszűkült a pszichiátriai-addiktológiai ellátás elérhetősége.
Bérdi Márk klinikai szakpszichológus több alkalommal is kutatta ezt a témakört, illetve dolgozott a Péterfy Sándor Utcai Kórház Krízisintervenciós és Pszichiátriai Osztályán is, ahová szándékos önmérgezés miatt szállítanak be betegeket. A járvány idején az osztály által létrehozott Alapítvány az Öngyilkosság Ellen munkatársaként látott rá a változásokra.
– Mi a kísérletek tendenciáját látjuk, ez alapján 2020-ban, körülbelül májustól szeptemberig ezek száma erősen megugrott, meghaladva a 2019-es és a 2021-es adatokat is. Tehát egyértelműen a korlátozások, a bezártság hónapjai okoztak növekedést. Ezután 2020 október-novemberére visszaállt a kísérletek száma, 2021-ben pedig folytatódott a csökkenő tendencia – mondja Bérdi Márk.
Az adatok értelmezéséhez hozzátartozik, hogy a befejezett öngyilkosságokat általában két-háromszor több férfi követi el, mint nő. Ellenben a mérgezéses kísérleteket két-háromszoros arányban nők követik el.
– A krízisosztály munkatársai ezenkívül azt figyelték meg, hogy változtak a kiváltó okok. Korábban a párkapcsolati veszteség állt az első helyen, második szokott lenni a munkahely elvesztése, viszont most a betegek közül többen emlegetik az utóbbit, vagy a Covid miatti élethelyzeti krízist, továbbá felmerült a hozzátartozó Covid miatti halála is – állapítja meg Bérdi Márk.
Érdemes arra is gondolni, hogy a koronavírusban elhunytak hozzátartozóinak gyásza bizonyos szempontból súlyosabb lehet, ugyanis szokatlan körülmények között zajlik le: sok esetben nem tudnak elbúcsúzni a betegtől, hirtelen következik be súlyos állapotromlás, amikor pedig már úgy tűnt, hogy jobban van az illető, a folyamatosan híradások befolyásolják a gyászfolyamatot, az oltásokhoz és a járványhelyzethez való viszonyulás fokozhatja az egyébként is jelentkező bűntudatot.
Mindenesetre a kísérletek csökkenő tendenciája visszatért, az emberek valószínűleg adaptálódtak az új helyzethez, viszont a férfiakra és fiatalokra jobban kell koncentrálnunk.
Ha segítségre van szüksége
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, tárcsázza a krízishelyzetben lévők részére rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 telefonszámot, akár mobiltelefonról is!