A Szerbiából, Romániából, Koszovóból, Montenegróból, Macedóniából, Horvátországból, Törökországból, Portugáliából, Bosznia-Hercegovinából és Ciprusból származó diákok az Európa Parlament működésének megismerkedése céljából látogattak Brüsszelbe Judy Batt dékánasszony vezetésével.

Bevezető előadásában Tőkés László kiemelte, hogy romániai magyarként és a parlament tagjelölt országokkal megbízott alelnökeként külön érdeklődéssel követi a Nyugat-Balkán országait, ugyanis a térség nem maradhat „az Unió fehér foltja”. A magyar uniós elnökség prioritásai között szerepel a régió országainak mielőbbi felzárkóztatása, ez pedig nem csupán a közösségi joganyag megfelelő adaptációját, hanem egy értékeken alapuló szellemi közösség kialakulását is feltételezi. A koppenhágai kritériumok teljesítésén és az emberi jogok érvényesülésén túl fokozottan oda kell figyelni a nemzeti közösségek jogainak érvényesülésére is, mutatott rá az erdélyi képviselő, ugyanis a délszláv válság lezárása után a térség fokozottan érzékeny az etnikai viszályokra. Tekintettel arra, hogy a térség stabilitását megvalósítani hivatott rendezési tervek a különböző autonómiaformák meghonosítására épülnek, tudatában kell lennünk annak, hogy az egyéni jogokon túlmenően az etnikumok kollektív jogait is biztosítani kell – mondotta képviselőnk.

A hozzászólások rendjén a diákok többek között a térség országainak bővítési esélyeire, a keresztény értékek érvényesülésére, valamint a Lisszaboni Szerződés által megerősödött parlament szerepére kérdeztek rá.

Válaszában az európai képviselő az EU intézményeinek túlzott óvatosságát kritizálta, és példaként hozta fel, hogy a név-vita miatt „blokkolt” Macedóniát Görögország mai napig akadályozhatja abban, hogy megkezdhesse csatlakozási tárgyalásait, míg egyesek Horvátország uniós belépését Szerbia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez szeretnék kötni. Mindkét jelenségnek az az eredménye, hogy az Unió bővítésének folyamata Dél-Kelet-Európa térségében indokolatlanul késlekedik.

Az EP-alelnök továbbá felvetette: Európa dicséretes megértést tanúsít a más kontinensekről érkező nem keresztény bevándorlók vallása iránt, ennek fényében viszont érthetetlen, hogy ezt miért nem alkalmazza saját keresztény közösségeire? Másképpen megfogalmazva, elgondolkodtató a kérdés, hogy Európa miért nem ragaszkodik saját gyökereihez és történelméhez?

Tőkés László végezetül kitért a kommunizmus örökségére is, ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy térségünk országaiban a letűnt rendszer társadalomromboló hatása még mindig élő valóság. Sikeres integráció csakis akkor képzelhető el, ha a politikai vezetők mielőbb megpróbálják felszámolni a bukott rezsim hatásait – jelentette ki a volt temesvári lelkipásztor. Ez pedig csakis egy értékelvű, korrupciótól mentes, kisebbségeit védeni képes jogállamban képzelhető el, éppen ezért a csatlakozási feltételek teljesítése nem csupán Brüsszel, hanem az illető ország jól felfogott érdeke is – zárta válaszát az EP magyar alelnöke.