III. Senuda az intézmény bölcsészettudományi karának oklevelét Fodor György rektortól és Erdő Péter bíborostól vette át.

(MTI Fotó: Kollányi Péter)

Az indoklás szerint „Őszentsége kimagasló hatású publikációs tevékenységéért”, a bölcsészettudományok, ezen belül különösen az irodalom-, a filozófiai és a történelemtudományok területén végzett munkásságáért kapta a díszdoktori címet.

III. Senuda kopt keresztény egyházfő és az egyház vezetése az augusztus 20-i ünnepségek alkalmából érkezett Magyarországra Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes meghívására. A meghívást Orbán Viktor kormányfő ez év eleji egyiptomi látogatásakor megerősítette.

Az egyházi vezető augusztus 20-án megtekinti az állami ünnepségek nyitányát a Parlamentből, majd III. Senudát fogadja Schmitt Pál köztársasági elnök. Ez után az egyházi méltóság Semjén Zsolttal folytat megbeszélést, délután pedig részt vesz a Szent István-bazilika előtt, a körmenetet megelőzően tartandó szentmisén.

Az egyházi diplomáciáért is felelős miniszterelnök-helyettes egy csütörtöki háttérbeszélgetésen a kelet-nyugati egyházi párbeszéd szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezte III. Senuda és az öt kopt püspök magyarországi látogatását.

Látogatása utolsó napján, vasárnap kora reggel III. Senuda a főváros XVIII. kerületében felavatja az első magyarországi kopt keresztény templomot.

Semjén Zsolt a 88 éves, történész végzettségű egyházi vezetőt rendkívüli műveltségű, a nyugati kultúrában is otthonosan mozgó személyiségnek nevezte. 1956 és 1962 között teljes remeteségbe vonult, majd 1971-ben választották pápává. Az akkori hatalom 1981-1985 között száműzte, kolostorba vonult vissza.

III. Senuda mind a mai napig részt vesz a közéletben, az Egyiptomot érintő kérdésekben sokszor ad hangot markáns véleményének. A kopt egyházban nagy ökumenikus nyitást valósított meg, a keleti ortodoxia képviselői mellett 2000-ben találkozott II. János Pál pápával is. Magyarországon 1996-ban járt, szerzetesként látogatott Pannonhalmára.

A kopt egyházat a hagyomány szerint Szent Márk alapította, aki Alexandria püspöke, az egyház első vértanúja volt.

Semjén: kiemelkedő jelentőségű III. Senuda látogatása

Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a kelet-nyugati egyházi párbeszéd szempontjából III. Senuda magyarországi látogatását Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki szombaton a Parlamentben folytatott megbeszélést a kopt keresztény egyházfővel.

Az egyházi vezetőt – egyiptomi egyházi szóhasználat szerint kopt pápát – tavaly nyáron Semjén Zsolt hívta meg magyarországi látogatásra, amelyet Orbán Viktor kormányfő ez év eleji egyiptomi látogatásakor megerősített.

Az egyházi diplomáciáért is felelős miniszterelnök-helyettes újságírók előtt azt mondta: „megkockáztatja a kijelentést, hogy a nyugati kereszténység sorsára hagyta a keleti keresztényeket”. Sokkal nagyobb segítséget kellene nyújtani a nyugati keresztényeknek a keleti keresztények számára.

Magyarország igyekszik megtenni e téren, amit lehet – fűzte hozzá Semjén Zsolt, aki felidézte, a magyar uniós elnökség alatt a hazai diplomácia nagy sikere volt, hogy a kopt keresztényeket ért támadások kapcsán az unió elítélte a keresztények elleni atrocitásokat.

A kereszténydemokrata politikus szavai szerint „nekünk kettős feladatunk van”, egyfelől kiállni az üldözött keresztények mellett, másrészt „fontos a vallásközi párbeszéd”. Kitért arra, hogy a kopt egyháznak a mai napig vannak vértanúi, ott ez mindennapi valóság. Ez ugyanakkor nem az egyiptomi állam miatt van így, hanem az észak-afrikai társadalmi szituáció miatt – magyarázta.

Az iszlám egy világvallás és egy nagy kultúra, ezért igazságtalan és történelemhamisítás, ha az iszlám kultúra és a szélsőséges jelenségek közé egyenlőségjelet próbálnak tenni – fogalmazott Semjén Zsolt.

„Mi pontosan tudjuk a különbséget” és nagyra értékeljük azt, hogy Egyiptom és az arab országok jelentős részének kormányzata igyekszik gátat vetni a szélsőséges csoportok megnyilvánulásainak – mondta a miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozva, számunkra az a fontos, hogy megerősítsük az ott élő keresztényeket és még határozottabb fellépésre bíztassuk az ottani kormányokat az ilyen jelenségekkel szemben.

A kopt egyházi vezető a vallásközi párbeszéd elkötelezett híve, megtalálta az egyensúlyt a spiritualitás és a közéletben való részvétel között – emelte ki Semjén Zsolt. Mint elmondta, III. Senuda mind a mai napig megőrizte egyetemi katedráját, részt vesz a tudományos és a közéletben egyaránt, emellett heti három napot kolostorban tölt.

Senuda kopt pápának az az üzenete, hogy a spiritualitást a közéletben is megjeleníti – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, aki rámutatott: Egyiptom politikai és gazdasági szempontból is igen fontos partnere Magyarországnak, tudatosan építik a két ország közötti kapcsolatokat.

III. Senuda a találkozó után, a vasárnap Budapesten felszentelendő első magyarországi kopt templomról azt mondta, hogy az nagyon jelentős lépés egyháza és annak kelet-európai jelenléte szempontjából. Mint mondta, eljutottak oda, hogy most már az összes kontinensen jelen vannak püspökeik és templomaik.

Az egyházi vezető – aki politikai kérdésekben nem kívánt állást foglalni – úgy fogalmazott: ha szeretünk, és szeretetben élünk, akkor minden vallással együtt lehet működni a béke és a szeretet jegyében.

A kopt egyházfő kérdésre válaszolva felidézte azt az időszakot, amikor hosszabb időre önként vonult kolostorba. Mint mondta: heteken keresztül nem láttam emberi arcot. Megtanultam, hogyan tudom az időmet Isten szolgálatába állítani – fogalmazott. Megjegyezte: a múltban nagyon sokat tudott dolgozni anélkül, hogy elfáradt volna. „Manapság már semmit sem kell csinálni ahhoz, hogy elfáradjak” – utalt ironikusan 88 éves korára.

Arra a kérdésre, hogy a magyarokat milyen embereknek ismerte meg, azt válaszolta: jó emberek, akik tárt karokkal fogadtak bennünket, és sok mindenben a segítségünkre voltak. „Mindörökre jó kapcsolatban szeretnénk élni a magyarokkal” – fogalmazott III. Senuda.

Az egyházi vezető a találkozón a Kopt Ortodox Egyház Pajzsa elismerést adott át Semjén Zsoltnak a keresztényi élet szolgálatában végzett tevékenységéért, „a keresztényi szeret, békesség és az emberi méltóság védelmében kifejtett erőfeszítéseiért, szociális, kulturális, emberi jogi munkásságáért”.

A kopt pápát délelőtt a Parlamentben fogadta Schmitt Pál köztársasági elnök. III. Senuda délután részt vesz a körmenet előtti szentmisén a Szent István-bazilikánál, majd látogatása utolsó napján, vasárnap avatja fel az első magyarországi kopt keresztény templomot a XVIII. kerületben.

A kopt egyházat a hagyomány szerint Szent Márk alapította, aki Alexandria püspöke, az egyház első vértanúja volt. A keresztény lakosság Egyiptomban 10-12 százalék körül van, gazdasági befolyásuk ugyanakkor igen jelentős.

(MTI)