Durva beavatkozási kísérlet

Az ügyben megismert tények megdöbbentőek, a helyzet sokkal súlyosabb, mint ahogy azt az eddigi nyilatkozatokból gondolni lehetett, közölte a Nemzetbiztonsági Bizottság két héttel ezelőtti ülése után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja közösségi oldalán. Bejegyzéséből kiderül, a titkosszolgálati anyag minősítése 2051-ig titkos, ám a politikus a bizottság ülésén kezdeményezte ennek feloldását, mert „az ország szuverenitását súlyosan sértő cselekményekről és tranzakciókról van szó, amelyekről joga van tudni a teljes magyar nyilvánosságnak”.

Kocsis Máté még szeptember végén jelentette be, hogy a kormánypártok frakcióvezetői kezdeményezik: a bizottság tekintse át a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyét, hiszen ahogy fogalmazott, az elmúlt harminc év egyik legsúlyosabb ilyen típusú politikai botrányával állunk szemben. Szerinte a DatAdat-ügy „durva beavatkozási kísérlet a magyar választásokba, amely részletes értékelő-elemző munkát igényel”.

A nemzetbiztonsági bizottság október elején egyhangú szavazással rendelte el a baloldali pártok többmilliárdos amerikai kampányfinanszírozásával kapcsolatos titkosszolgálati vizsgálatot. Zárt ülésen meghallgatták Papp Károlyt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárát, november 17-én pedig a magyar titkosszolgálatok vezetői a bizottság elé tárták első jelentésüket. Miután a bizottság egyhangúlag támogatta a jelentés titkosításának feloldását, a titokgazda – a Nemzeti Információs Központ – ezt meg is tette.

Hárommilliárd forint

Lapunk egy korábbi számában (Idegen érdekekért, XXVI. évf. 44. sz.) írtunk arról, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester volt tanácsadója, Korányi Dávid által irányított amerikai szervezet, az Action for Democracy (AfD) a választási kampányban összesen 1,8 milliárd forint támogatást küldött a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM). A titkosítás alól feloldott jelentésből kiderül, ebből az összegből az MMM március és július között mintegy 1,4 milliárd forintot utalt át a Bajnai Gordon volt miniszterelnökhöz köthető DatAdat-csoportnak (ebből a DatAdat Professional Kft.-re 11,7 millió jutott). Az AfD azonban nem csak Márki-Zay mozgalmát pénzelte. Az Ezalenyeg.hu nevű baloldali portál mögött álló Oraculum 2020 Kft. egymilliárd forintot, a DatAdat 148 milliót, míg a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 milliót kapott az amerikai szervezettől.

Mindez azt jelenti – állapítja meg a jelentés –, hogy az AfD több mint hárommilliárd forinttal támogatta az érintett szervezeteket. Ez több mint egymilliárd forinttal haladja meg azt az összeget, amit eddig Márki-Zay Péter elismert, és négyszer annyi, amennyit a magyar költségvetés a pártoknak biztosít.

„Mivel a politikai pártoknak nyújtott bárminemű külföldi támogatás mind Magyarországon, mind az Európai Unió vezető tagállamaiban tiltott, és költségvetésüket fokozottan ellenőrzik, tudatos lehetett a külföldi támogatás ezen csatornáinak használata, ami összetettebbé teszi az ügy nemzetbiztonsági vetületét” – állapította meg Kovács Zoltán András, az NIK főigazgatója. A jelentés szerint tervszerű folyamatra utal, hogy miután az AfD február 25-én megkezdte működését, az első utalást már március 1-jén teljesítették az Oraculum 2020 Kft.-nek. Ebből 324 millió forintot adtak tovább a DatAdat Professional Kft.-nek, amely így összesen 483,7 millió forint juttatásban részesült. A titkosszolgálatok most elemző-értékelő munkát folytatnak, amelynek fókuszában többek között az áll, hogy Márki-Zay Péter szervezete és a cégek mire használták fel a külföldről kapott támogatást.

CIA-vonal

Ennél is megdöbbentőbb tényeket tartalmaz a NIK nyilvánosságra hozott beszámolójának azon része, amely az AfD kapcsolati hálózatát térképezi fel. Ebből kiderül, a baloldal választási kampányát milliárdokkal támogató szervezet kapcsolatrendszere lényegében a CIA-ig ér el. A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok ugyanis feltárták, hogy az AfD kapcsolatba hozható az amerikai National Endowment for Democracy (NED) nevű szervezettel, amely gyakorlatilag a CIA meghosszabbított keze.

A titkosszolgálati jelentésből megtudható, a NED-et 1983-ban azzal a céllal alapították, hogy „a demokratikus folyamatokat támogassa” a világon. Többek között részese volt a 2006-os fehérorosz ellenzéki elnökjelölt kampányának, a 2011-es „arab tavasz” során ellenzéki pártokat dotált, pénzelte az ujgur csoportokat Kínában, valamint 2019-ben hongkongi civil alapítványokat is finanszírozott. A szervezet éves előirányzatot kap az Egyesült Államok költségvetéséből, és kongresszusi felügyelet alatt áll. 2019-ben 135 millió dollárból gazdálkodott, amely összeg teljes egészében az Egyesült Államok kormányzati szerveitől származott.

A jelentés kitér arra, hogy a nyílt forrásokban gyakran visszatérő állítás szerint „a NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön”, és idézi Allen Wein­steint, aki segédkezett a NED létrehozásában: „amit ma csinálunk, annak nagy részét 25 évvel ezelőtt a CIA rejtetten csinálta.”

A jelentés szerint a NED az 1990-es évek végén fejezte be aktív magyarországi tevékenységét, amikor biztossá vált Magyarország NATO-csatlakozása, 2014-ben azonban úgy értékelték, hogy a magyar belpolitikai helyzet aggasztóvá vált, ezért „intenzív gondolkodás kezdődött magyarországi tevékenységük újrakezdéséről”.

Közös felelősség

Semmi meglepő nincs abban, hogy Márki-Zay Péter a két héttel ezelőtti bizottsági ülés után rövid bejegyzést tett közzé közösségi oldalán, miszerint támogatja a jelentés nyilvánosságra hozatalát. Korábban is elmondta, hogy „elég sok jogász dolgozott azon, hogy minden törvényes legyen, azt pedig semmi nem tiltja, hogy a szervezetünk külföldről fogadjon el pénzt”. A bukott miniszterelnök-jelölt a titkosítás feloldása után is azzal védekezik, hogy „soha nem pártos, hanem civil kampányt csináltunk, a pártpolitikai előírásoknak megfelelően”, azaz a külföldről pénzelt civil szervezete nem minősül pártnak, így rájuk nem vonatkozik a pártfinanszírozási törvény.

Kocsis Máté a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában erre úgy reagált, hogy a baloldal jelöltjei közösen indultak a választásokon, közösen finanszírozták a kampányt és közösen is költötték el a pénzt, ezért a felelősségük is közös. Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint a baloldali pártoknak nehéz lesz bizonyítaniuk, hogy az MMM-től közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz külföldi forrásokból.

Orbán Viktor miniszterelnök a Jó reggelt, Magyarország! múlt pénteki adásában kifejtette, nem az ügy jogi része a legsúlyosabb, hiszen ahogy fogalmazott, azt majd a jogászok eldöntik, hogy történt-e törvénytelenség.

– De van egy másik, nem jogi kérdés. Ha politikai vezető, aki ráadásul az ország vezetője akar lenni, és politikai párt, amelyik az ország élére akar állni, külföldről fogad el pénzt, akkor mit ígért cserébe? Pénzt nem adnak ingyen. Olyan nincs, hogy megesik valakin a szíve egy jelentős külföldi tőketulajdonosnak vagy egy másik államnak, és csak úgy, ajándékba pénzt ad. Ha adnak pénzt, akkor azért kérnek valamit cserébe. Ez egy régi dolog, ezt minden magyar ember tudja, hogy aki a zenészt fizeti, az rendeli a nótát. Az a kérdés, hogy honnan rendelték meg a nótát, ki fizetett érte, és mit kellett teljesíteni – fejtette ki a miniszterelnök. Leszögezte, ami történt, nemcsak erkölcsileg helytelen, de a magyar választókat is átverték, hiszen ők azt hiszik, hogy „egy szuverén, integritással rendelkező vezetőre adják le a voksukat, akinek nincs olyan titkos elkötelezettsége, amely megakadályozná abban, hogy az ország érdekét szolgálja a munkája során”.

A Nemzeti Információs Központ nyilvánosságra hozott jelentésében idézi az amerikai NED 2014-es álláspontját, amely szerint „amennyiben a szervezet az ismételt magyarországi megjelenés mellett dönt, úgy nem kíván magyarországi irodát nyitni, hanem magyar partnereket keres, akiken keresztül érvényesítheti céljait”. Ma már tudjuk, kik lehetnek ezek a partnerek, a kérdés az, milyen célokról lehet szó.

Kocsis Máté arra is felhívta a figyelmet, hogy a szolgálatok feladata a külföldi befolyásolási kísérleteket, a belügyekbe való beavatkozást, azok összefüggéseit, külföldi kapcsolatrendszereit feltárni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a titkosszolgálati vizsgálatok most arra is irányulnak, mi volt a külföldi támogatás ára, amit egy esetleges baloldali győzelem esetén Márki-Zay Péter kormányának meg kellett volna fizetnie a pénzért cserébe.