Akár fordulatot is hozhat az úgynevezett Zsanett-ügyben a legújabb igazságügyi szakértői vélemény, amely szerint E. Zsanettel megtörténhetett az erőszakos nemi közösülés. Igaz, a szakpszichológus szerint arra nem lehet egyértelmű választ adni, hogy akkor és azokkal a személyekkel ahogyan azt E. Zsanett állítja, tehát 2007. május 4-én az őt a Múzeum körúton éjszaka igazoltató öt rendőr által. Az igazságügyi szakértő szerint ugyanakkor mégis ez az utóbbi verzió tűnik a legvalószínűbbnek – derült ki az E. Zsanett pótmagánvádja alapján szerdán, a Fővárosi Bíróságon folytatódott perben.

Mint arról már beszámoltunk, az annak idején nagy vihart kavaró ügyben az E. Zsanett által nemi erőszakkal vádolt öt rendőrt először előzetes letartóztatásba helyezték. Ám ellenük hivatalosan végül nem emeltek vádat, mivel azt a nyomozóhatóság nem látta megalapozottnak. Az öt rendőrt ugyanakkor ugyanennek az ügynek a kapcsán a bíróság már jogerősen elmarasztalta hivatali visszaélés miatt.

E. Zsanett most pótmagánvádas eljárásban próbálja bizonyítani igazát, ennek során pedig az öt rendőr mindennek az ellenkezőjét. A Nyilas Levente vezette bírói tanácsnak az első fokú eljárásban arra kell választ adnia: vádlottak, illetve közülük bármelyikük elkövette-e az erőszakos nemi közösülést, mint ahogy azt E. Zsanett és védője, Tuza Péter lassan két és fél éve kitartóan állítja. A 2007 óta húzódó eljárás során egyébként ez már a harmadik pszichológusi szakvélemény. A pótmagánvádas eljárásban a bíróság azért rendelt ki szakértőt, hogy tisztázza a korábban született szakvélemények közötti ellentmondásokat.

E. Zsanett első vizsgálatára a vélelmezett bűncselekmény után három héttel, a másikra csaknem három hónappal, a mostanira pedig már két és fél évvel később került sor. Míg az első szakvélemény szerint lényegében meseszerű kitaláció a történet, a második ezzel pontosan ellentétes következtetésre jutott, azaz alátámasztotta a lány vallomását. A mostani vizsgálat során E. Zsanettel két tesztet töltetettek ki, és sor került egy csaknem három órás úgynevezett explorációra, azaz feltáró beszélgetésre.

A vizsgálat két eleme a szakértő szerint a végső következtetés megállapításában egyforma erővel bír, ám az első szakértő a beszélgetést vélhetően „nem kellő súllyal vette figyelembe”. A sértett által elmondottakat az eset óta eltelt idő is befolyásolhatja, hasonlóan például a gyász feldolgozásához. Ha túl közeli még a traumát, megrázkódtatást kiváltó esemény, az ember – a védekező mechanizmusa miatt – hajlamos arról tudomást sem venni. Ám minél több idő eltelik, annál hitelesebben vagy racionálisabban képes az eseményhez közelíteni.

A szakértő szerint az E. Zsanett által elmondottakból sem fabulációra, sem pedig konfabulációra, azaz képzelet szülte elmesélésre vagy akár valóságelemeken is alapuló fantáziaképekre utaló jeleket nem tapasztalt. Mint azt a tárgyaláson hangsúlyozta, E. Zsanett személyisége – szaknyelven szólva – „normál övezetben van”, azaz egy átlagos emberhez hasonlóan nincs különösebben terhelt, túlzottan negatív vagy túlzottan pozitív pszichés állapotban.

A bíróság október 19-én két tanú meghallgatásával folytatja a tárgyalást, november 25-ére pedig beidézte a mostani és az első szakvélemény készítőjét is, hogy egy azon időben és személyesen fejthessék ki álláspontjukat ellentmondásos következtetéseik alátámasztására.

E. Zsanett védője, Tuza Péter a Népszabadság kérdésére, miszerint a mostani megállapítás hozhat-e fordulatot az ügyben, kijelentette: a szakvélemény önmagáért beszél. Annak ellenére nem szorul kommentálásra, hogy a vádlottak védői szerették volna megingatni a hitelességét, illetve a valóságtartalmát. Ez a szakvélemény az ügyvéd szerint bizonyíték, s nem támasztja alá az első vizsgálat következtetéseit, mely szerint E. Zsanett csupán kitalálta a történteket. Tuza Péter megerősítette, továbbra is rendületlenül bízik védence igazában, ha nem így lenne, el se vállalta volna az ügyet.

A harmadrendű vádlott ügyvédje, Magyar György ugyanakkor egészen másképp ítéli meg a történteket, szerinte a szakértő megállapítása csak egy vélekedés, egy feltevés, melyet nem tudott egyértelműen, több megközelítésből is alátámasztani. Mint azt a lapnak elmondta, ez a szakvélemény semmiben sem befolyásolja a bűnösség kérdését, melyet a korábbi hivatalos eljárásban a vádhatóság már elvetett. Tette ezt a tényadatokra támaszkodva. A mobiltelefonok cellainformációi, a térfigyelő-kamerák által rögzítettek, s az elkövetésre „maradó” egy-két perces időtartam is egyértelműen kizárják az elkövetést.

(Népszabadság)