Hirdetés
Fotó: Everengine Kft. / Tóth Richárd

– A szélesebb közvélemény néhány hónappal ezelőtt értesülhetett arról, hogy különleges laboratórium működik egy sziráki családi ház udvarán. Milyen út vezetett idáig?

– Szirákon nőttem fel, a középiskolát és az egyetemet pedig Budapesten végeztem. A diploma megszerzése után Németországba kerültem, ott dolgoztam egészen 1995-ig, amikor is visszatértem Magyarországra. Biológus vagyok, egész életemben molekuláris kutatásokkal foglalkoztam. Fő kutatási területem a molekuláris virológia volt, ezen belül is a rejtett, a gazdaszervezetben elbújó vírusok érdekeltek: látenssé váló állati herpeszvírusok, viroidok, tüneteket nem okozó növényi vírusok. Mivel számomra a szakmám hivatásom is egyben, nyugdíjazásom után sem hagytam abba a munkát. Jelenleg családi cégünk, az English & Scientific Consulting Kft. tudományos igazgatója vagyok. Három lányom és egyelőre négy unokám van, Szirákon élek.

Hogyan kerültek vissza Szirákra?

– Miután visszajöttünk Magyarországra, először Szegeden, a Szegedi Biológiai Központban dolgoztam csoportvezetőként, majd Budapesten kaptam tanszékvezetői állást a Szent István Egyetemen. Mikor Szegeden laktam, gyerekeimmel hétvégenként vonatra pattantam, és leutaztam Szirákra. Ez egy viszonylag fárasztó mutatvány volt. Budapestről könnyebb volt lejárni, de nagyon örülök, hogy most itt élhetek és dolgozhatok. Fontos volt nekem, hogy hazajöjjek, mindig készültem rá, ezt a környezetemben is gyakran mondogattam, ahogy azt is, hogy nyugdíjas koromban Szirákon, a dédszülői házban szeretnék élni. Nyilván meglepődtek a barátaim, mikor mind egyik, mind másik nagy vágyam teljesült.

Mi az az anyag, amit önök előállítanak, miben segíti a koronavírus elleni hatékony fellépést?

– Mi úgynevezett monoklonális antitesteket, más szóval monoklonális ellenanyagokat állítunk elő. Antitestjeink duplaszálú RNS-t (dsRNS-t) ismernek fel. DsRNS-ek keletkeznek a vírusok sokszorozódásakor, illetve az mRNS-vakcinák gyártása során kis mennyiségben, nemkívánatos melléktermékként. Arra alkalmasak a termékeink, hogy kimutassák, sikerült-e biztonságos, dsRNS-mentes vakcinát előállítani. Kutatóként mindig szeretem hangsúlyozni, hogy a tartósan hatékony védekezéshez pontosan meg kell ismernünk az „ellenséget”, tehát az alapkutatás sosem maradhat el! Itt is hasznosulnak antitestjeink.

Az önök laborján kívül máshol nem gyártanak ilyen anyagot? Miért emelkedett meg az önök által előállított antitestek iránti kereslet?

– Antitestjeink használata nem most terjedt el, régóta szállítunk víruskutatóknak és mRNS vakcina-gyártóknak világszerte. Éppen nemrégiben hívta fel valaki a figyelmünket, hogy Karikó Katalin már egy tíz évvel ezelőtti cikkében is említette az ellenanyagunk felhasználását. Most a pandémia hirtelen az érdeklődés középpontjába állította a vírusokat és a vakcinákat, jelentős mennyiségű pénz áramlott a területre, több a víruskutató is, úgyhogy a mi termékeinkből is valamivel többet vásárolnak. Az újfajta mRNS vakcinákat gyártó cégekkel már korábban, más fejlesztéseikkel összefüggésben is kapcsolatban álltunk.

Fotó: Everengine Kft. / Tóth Richárd
Korábban írtuk


Egy korábbi interjúban azt olvastam, hogy a monoklonális antitesteket főként a rákkutatásban használják. Hogyan jöttek rá, hogy a koronavírus gyógyításában is hatékony komponens lehet?

– A monoklonális antitestek úgynevezett „mágikus céllövedékként” funkcionálnak, egy bizonyos célpontot és csak azt lehet velük megcélozni, eltalálni. Másképp fogalmazva: olyan fehérjék, amelyek egy molekulát vagy molekularészletet ismernek fel, hozzákötődnek, és ezzel egy jel kerül erre a molekulára. Három nagy területen használják az antitesteket: kutatás/laborban való használat során, diagnosztikában és a gyógyászatban. Amiről ön olvasott, az a gyógyászati felhasználás, itt a jelölés, a ráksejtekhez való kötődés olyan folyamatokat indít be, amelyek a daganat növekedésének gátlásához, ideális esetben a daganat visszafejlődéséhez vezetnek. Hangsúlyozom, hogy a Scicons monoklonális antitestjeit kutatásra/laborban való használatra alkalmazzák, azaz nem lehet velük gyógyítani a koronavírus-fertőzést! Karikó Katalin és Drew Weissman, az mRNS vakcina technika kidolgozói egy olyan szennyeződéssel találták szemben magukat anno, amely kellemetlen tüneteket okozhat, rossz irányba viheti a védekező reakciót, ha benne marad az mRNS vakcinában. Ez a szennyeződés a dsRNS. HPLC oszlopok segítségével ezt a szennyeződést kiszűrik. Hogy biztosra menjenek, egy-egy szűrés valóban jól sikerült-e, és nem maradt dsRNS-szennyeződés a vakcinában, azt az mRNS vakcinák gyártói anti-dsRNS ellenanyaggal – azaz egy olyan jelölő szerrel, ami csak és kizárólag dsRNS-t ismer fel – tudják megvizsgálni. Mi úgy szoktunk fogalmazni, hogy egy kicsi, de hasznos csavar vagyunk a gépezetben.

Hogy élték meg a hirtelen keletkezett szakmai és üzleti, illetve médiaérdeklődést?

– Szakmailag izgalmasnak érezzük, csodálatos élmény látni, hogy mire képes a tudomány, a tudósok közössége! A magunk számára – a médiaérdeklődés okán is – a járvány kezdetén azt reméltük, hogy hazai együttműködésekbe is bekapcsolódhatunk, de ez nem sikerült. Az igényeket egyelőre jól el tudjuk látni, és mostanra a szállítás megszervezése újra elég biztonságossá vált. A médiaérdeklődés számomra teljesen új, és kezelését nem találom egyszerűnek. Nem mindig tudjuk, hogy egy adott portál honnan szerezte az értesüléseit, illetve egyes esetekben hiába segítünk, hiába látjuk a publikáció megjelenés előtti változatát, utólag olyan főcímek vagy bevezetők kerülnek elé, amelyek komoly tárgyi tévedéseket tartalmaznak, és megzavarják az olvasót. Ha azt írja az újság, hogy vakcinát gyártunk, itt falun számon kérik rajtunk az utcán!

Fotó: Everengine Kft. / Tóth Richárd

A labort miért éppen Szirákon hozták létre?

– Kezdetben a gyártást vagy annak bizonyos folyamatait más cégek végezték számunkra, illetve bérelt laboratóriumban dolgoztunk. Most is van bérelt laborunk, de a tavaszi járványhelyzet idején például én, aki a legtöbbet dolgoztam ott, ki voltam tiltva az egyetemről a korom miatt. A bérelt labort így nem tudtuk használni, és sürgősen be kellett szereznünk azokat a műszereket, amelyek Szirákon nem álltak rendelkezésre. Önálló labor létrehozására Szirákon volt helyünk – egy melléképületben –, be tudtunk adni GINOP pályázatot műszerbeszerzésre, helyben volt és szerettünk volna környékbeli felsőfokú végzettségű embereket itt tartani, lehetőség szerint külsős kutató-fejlesztőket idecsábítani.

Mit terveznek a jövőben, mi lesz a következő lépés?

– Cégünk forgalma 2005 után kezdett felfelé ívelni, és az utolsó öt év alatt Symmons Johanna ügyvezetésével megötszöröződött. Jelenleg a termelés és forgalmazás eléggé lefoglal minket, hiszen kis cég vagyunk. A jövőbeli tervekről ötletelünk, de ezek az elképzelések még nem kristályosodtak ki végleges formában, úgyhogy erről nem szeretnénk beszélni.

Fotó: Everengine Kft. / Tóth Richárd

A koronavírus kutatása kapcsán sorra tűnnek fel magyar kutatók nevei. Ilyen jól működik a magyar szürkeállomány?

– Honfitársainkkal együtt mi is nagyon büszkék vagyunk Karikó Katalin és magyar munkatársai eredményeire! Szélesíteném a kört, hogy mi is a figyelemre méltó: a vakcinafejlesztők élmezőnyében több, viszonylag új biotechnológiai cég van, tehát helyes volt az innovatív biotechnológiai cégeknek bizalmat szavazni és a „szűk esztendőkben” támogatni őket, hogy a mai sikerekig ki tudjanak tartani. Öröm számomra, hogy ebben a versenyben az európai cégek igazán jól teljesítenek. Érdekes azt is megfigyelni, hogy a legújabb típusú vakcinákat fejlesztő cégeknél milyen sok nő játszik kulcsszerepet. A magyar szürkeállománnyal pedig nem az intellektus hiánya, hanem az ország megtartó képessége a legnagyobb probléma. Sokkal több megbecsülésre, az önálló ötletek megvalósításához pedig sokkal több pénzügyi és tudásátadási lehetőségre lenne szükség.