Egy új minőség született Európában
Megnőtt-e Magyarország és Közép-Európa mozgástere az uniós döntéshozatalban? Milyen szövetségi politikára és milyen konfliktusokra lehet számítani az elkövetkező öt évben? A Hír TV Magyarország élőben című műsorában Fricz Tamás politológus volt a vendég, akit a várható fejleményekről és a brüsszeli politika kulisszatitkairól Földi-Kovács Andrea kérdezett.Az Európai Unió állam- és kormányfőinek keddi döntése azt bizonyítja, megbukott a csúcsjelölti rendszer. Erről beszélt a Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.
Az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója, Fricz Tamás a műsorvezető felvetésére, amely szerint az elmúlt egy hétben a V4-ek demonstrálták az egységüket az uniós vezetői posztok kiosztásánál, és ebből a politikai erőterek átrendeződésére lehet számítani, így reagált:
„Ennek az EU-s vezetőválasztás című hosszú, komplikált folyamatnak a mi szempontunkból – közép-európai és magyar szempontból – tényleg a legnagyobb eredménye az, hogy a V4-ek egységet mutattak. Az elmúlt egy-két évben próbálták leszalámizni a V4 országait; próbálkoztak franciák, németek, és ha sikerül, akkor meg is szűnt volna az egység. De a V4-ek együtt maradtak. Egy válságszituáció volt, ami az Európai Unióban zajlott az elmúlt hetekben; ez egyértelmű, hiszen nagyon-nagyon nehezen alakult ki valami fajta megállapodás”
– szögezte le a szakember.
Fricz Tamás szerint a V4-ek összezárása révén megszületett „egy új minőség”, és ezek az országok immáron megkerülhetetlen európai tényezővé váltak, sőt bizonyos értelemben még modellt is adnak az uniónak: nem kényszerítette őket semmiféle külső erő, nagyhatalom.
„Ez a négy ország alulról, egyenrangú módon, demokratikusan szerveződik. Ez egy olyan szövetség, ami nem hierarchiára épül, hanem egyenrangúságra, és ezt szigorúan betartották az elmúlt napokban is”
– fejtette ki a politológus.
Eddig döntően úgy nézett ki, hogy vannak az unión belüli meghatározó hatalmak – Németország és Franciaország -, és „ők szabják meg a fazonját az Európai Uniónak”, míg a kelet-európai, új tagoknak végre kell hajtaniuk az ő akaratukat.
Geopolitikai értelemben is jelentős lett a szerepe a V4-eknek. A politológus úgy látja, elkerültük a legrosszabb forgatókönyvet, amelyet Frans Timmermans megválasztása jelentette volna. Ursula von der Leyen EB-elnöksége Közép-Európának egy lehetőség, mert elsősorban pragmatikus politikus, az ideologikus Timmermans-szal szemben vele lehet tárgyalni. Európa jövőjét nézve az „oszakai csoport” – a globalisták – egy birodalmi együttműködést szeretnének, amelyben a „nagyok” diktálnak. A szuverenitáspártiak, a V4-ek ezt ellenzik, és egy alulról szerveződő, demokratikus Európát szeretnének – jelentette ki a politológus.