Egy uralkodó sohasem mondhat le – IV. Károly és Zita királyné öröksége

Zita királyné nagyon szerette a magyarokat, a nyelvünket is tanulta, nagyon készült Károly oldalán az uralkodásra, hogy aztán a legnehezebb években is támaszt nyújtson neki – mondta Erőss Réka Mária a Scruton Szalon kedd esti Királyi hit és hűség – Zita királyné és IV. Károly öröksége című beszélgetésén. A Zita Királyné Boldoggá Avatásáért Egyesület elnöke felidézte, hogy élete utolsó napján Zita királyné még telefonon beszélt az akkor éppen Magyarországon tartózkodó Ottó fiával arról, hogy milyen nagyszerű fogadtatásban részesült, hogy milyen szeretettel várták vissza oda, ahol soha nem lehetett király.

Erőss Réka hangsúlyozta, igazi szerelem volt az utolsó magyar király, és felesége, a Bourbon-Pármai házból származó Zita között, amit a kortársak elbeszélései, a családtagok visszaemlékezései és a Zita királyné által írt sok ezer levél is tanúsít. Jól példázza ezt, hogy az eljegyzésük napján úgy fogalmaztak,

„innentől az a feladatunk, hogy egymást az Égbe juttassuk”.

Erős hittel

Kovács Gergely, a Károly Király Nemzetközi Imaliga magyar tagozatvezetője arról beszélt, hogy a Károly király szenttéavatási ügyében összegyűjtött gazdag forrásanyagból is sok fontos részlet derült ki ezzel kapcsolatban. Károly többször fogalmazott úgy, hogy ő a „legboldogabb jegyes” és hogy senki nem olyan boldog, mint ő. A Mindszenty Alapítvány képviselője felhívta a figyelmet arra is, hogy bár Károly és Zita egymástól távol, más-más körülmények között nevelkedtek, nagyon sok mindenben voltak hasonlók, sok mindenben pedig szépen kiegészítették egymást.

Egy uralkodó sohasem mondhat le

– utalt Jancsó András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, a beszélgetés moderátora Zita királyné hozzáállására. Kovács Gergely ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy bár Károlyt is úgy nevelték, mint trónörököst, ő eredetileg többedik volt a sorban. De Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös meggyilkolása, majd Ferenc József halála után mégis ő lett az uralkodó. Erre, illetve a magyar királykoronázásra nagyon készültek, később viszont kissé magukra maradtak. Jó szándékkal ugyan, de rosszul választottak maguk mellé munkatársakat, így Károly király mellett nem alakult ki egy olyan kabinet, amely a világháború forgatagában kézben tudta volna tartani az ügyeket. Ez békeidőszakban még nem is lett volna akkora probléma, de neki vérzivataros időkben adatott mindössze két uralkodói év, amikor ez így nem igazán működött. Kovács Gergely hozzátette, ők

a Gondviseléshez próbáltak csatlakozni, erős hittel tudták teljesíteni a rájuk váró nem kis feladatokat.

Károly, Zita és a reálpolitika

Erőss Réka hangsúlyozta, Zita királyné mindig a béke irányába igyekezett irányítani Károly lépéseit. Ellátogatott a frontra, gondoskodott az árvákról, az özvegyeken pedig nem segéllyel, hanem munkalehetőséggel segített.

Kovács Gergely hozzátette, Zita a birodalom fennmaradása érdekében a végsőkig való kitartásra buzdította Károly királyt, aki kettejük közül következetesebb volt a béke tekintetében. Zita szerinte utólag, már özvegyként érezte át igazán, akkor azonosult azzal, amit Károly megélt annak idején: milyen abban az uralkodói szerepben lenni, amely nem az uralkodásra hív. A reálpolitikával nem tudtak mit kezdeni, de „ők ilyenek voltak”, a szívükbe nem engedték be a háborút. – Nagyon szeretem Károly és Zita naivságát – jegyezte meg ezzel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a politika erkölcs nélkül mit sem ér.

Erőss Réka felidézte, hogy Károly halála után Zita rokona, XIII. Alfonz király segítségével Spanyolországba ment a család, ahol már özvegyként szülte meg nyolcadik gyermeküket, Erzsébet főhercegnőt. A spanyolországi években, ahogy később is, Ottót végig uralkodónak készítette fel,

ő maga pedig soha nem mondott le az osztrák és a magyar trónról.

A második világháború után folyamatosan az lebegett a szemük előtt, hogy miként tudják Ausztria és Magyarország helyzetét megkönnyíteni. Kovács Gergely ezzel kapcsolatban elmondta, Zita nagyon szigorú édesanya volt, például a testvérei csínytevéseiért is mindig Ottó, az elsőszülött, a trónörökös kapott büntetést. Habsburg Ottóról kifejtette, ő egy olyan személyiség, aki szülei, Károly és Zita örökségét integrálni tudta.

Szerintem Ottót is szentté kellene avatni

– jegyezte meg az imaliga magyar tagozatvezetője.

Ha szentté avatnák őket, bezárulna a kör

Ami a tényleges szenttéavatási ügyeket illeti, Erőss Réka jelezte, hogy Isten Szolgálója Bourbon-Pármai Zita esetében remélhetőleg nemsokára lezárul a Le Mans-i egyházmegyében 2009-ben kezdődött egyházmegyei szakasz. Felhívta a figyelmet, hogy nagyon sokan imádkoznak a boldoggá avatásáért, idehaza többek között a Zugligetben, Sopronban és Kőszegen is működnek imakörök, ahogy Franciaországban és Amerikában is aktív imaélet zajlik. Mint mondta, Károly király 2004-es boldoggáavatásakor maga II. János Pál pápa is úgy hivatkozott Zitára, mint a házasság patrónusára, aki a fiataloknak példát mutathat. Az sem véletlen, hogy a szentatya nem Károly halálára, vagyis égi születésnapjára tette emléknapját, hanem házasságkötésük október 21-i dátumára. Erőss Réka megjegyezte, hogy az első királyi házaspárunk, Szent István és Boldog Gizella után „szépen bezárulna a kör”, ha Károlyt és Zitát is mint az utolsó uralkodót és feleségét szentként tisztelhetnénk.

Kovács Gergely felidézte, hogy Károly szenttéavatási ügye 1949-ben kezdődött. Ez először erősen kötődött a legitimizmushoz és a tradicionális liturgiához, de ma például a Károly Király Imaliga nagyon sokszínű, benne a tradicionalistáktól kezdve sokféle gondolkodású ember jelen van. Boldog Károly király szenttéavatásához még egy igazolt csodára lenne szükség –

jelenleg éppen vizsgálnak egy amerikai imameghallgatást.

A Mindszenty Alapítvány képviselője elmondta, tizenévesként ismerkedett meg Károly király életútjával, aki „igazi férfipéldakép lett” számára. Mint mondta, a boldogoknál és szenteknél éppen ez a fontos, hogy élő kapcsolatuk legyen a ma élő emberekkel. Hozzátette, ma már nagyon nehéz Szent Istvánnal azonosulni, időben olyan messze van már tőlünk – Károllyal és Zitával viszont annál könnyebb kapcsolódást találni.