Egyedül Magyarországon kérik ki az emberek véleményét
Ukrajna uniós csatlakozásáról is szó volt a napirend előtt felszólalások között hétfő délután a parlamentben.Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője felszólalásában példaértékűnek nevezte a Voks 2025 véleménynyilvánítási lehetőséget Ukrajna uniós csatlakozásáról. Az unió egyetlen más tagállama sem ad lehetőséget a véleménynyilvánításra, Brüsszelben úgy döntöttek, hogy az emberek megkérdezése nélkül végigviszik Ukrajna felvételét az unióba, gyorsított eljárásban. Aki pedig szólni mer ez ellen, azt kíméletlenül támadni kezdik.
Felelős döntést kell hoznunk – jelentette ki, mert a magyar emberek és egész Európa sorsáról van szó.
Megjegyezte, megérti, hogy az ukrán emberek jobb körülmények között akarnak élni, de a tagsághoz minden országnak ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie.
Meglátása szerint az unió nincs abban az állapotban, „magára húzzon” egy ekkora, háborúban álló országot.
Ukrajna uniós tagságának következményei között említette, hogy a Magyarországnak járó uniós források Ukrajnába kerülhetnének, és mivel Brüsszel közös hitelfelvételre készül Ukrajna működtetésének finanszírozására, minden magyar háztartásnak több százezer forintjába kerülne a hitel törlesztése. Ukrajna felvétele megváltoztatná továbbá a földalapú támogatások rendszerét, a magyar gazdák elveszíthetnék a támogatásukat.
Fontosnak nevezte, hogy ne döntsenek Brüsszelben a magyar emberek feje felett Ukrajna uniós tagságáról.
Ukrajna romokban hever
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már kiadta parancsot, hogy 2030-ig keresztül kell vinni Ukrajna csatlakozását. Ez mindössze 5 év, miközben Magyarország is 10 éven keresztül teljesítette a csatlakozás feltételeit. Leszögezte: a tagfelvételnek van egy módszertana, amit be kell tarani.
Azt is mondta: Ukrajna már a háború előtt is nagyon rossz állapotban volt, most pedig romokban hever.
Ráadásul Ukrajna nem teljesíti a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeit sem, így a magyar kisebbségre vonatkozó felételeket sem, hiszen a kárpátaljai magyarok helyzete nem javult az elmúlt időszakban.