A képviselők 165 igen szavazattal, egyhangúlag hagyták jóvá Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatát a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelméről.
Az elfogadott változtatások alapján a bíróság a feltételes szabadságvesztés alól nem kizárt esetekben – például a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos erőszakos bűncselekményeknél – is csak kellően alapos vizsgálat mellett, egyedi mérlegelés után engedheti meg a feltételes szabadságra bocsátást.
Amennyiben a bíróság elrendelte a feltételes szabadságra bocsátást egy súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekményben, akkor kötelező pártfogó felügyeletet elrendelnie, valamint – technikai eszközzel történő ellenőrzés mellett – kötelező távoltartást is megállapítania az áldozatok védelme érdekében.
A hozzátartozók sérelmére elkövetett kevésbé súlyos, de személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén szintén kötelezővé vált a pártfogó felügyelet elrendelése, a távolságtartás pedig csak indokolt esetben mellőzhető.
Újra kapható! – Magyarország 2010-2020
A módosítások emellett a korábbinál szélesebb körben írnak elő kötelező pszichiátriai gyógykezelést.
Varga Judit egy korábbi nyilatkozatában közölte, a törvényjavaslattal a kormány célja az, hogy a győri kettős gyermekgyilkossághoz hasonló tragikus eseteket megelőzze. Szeretnénk, ha soha többet nem lenne emiatt hasonló tragédia, ezért szeretnénk szigorítani a törvényen, a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek szigorításával – fogalmazott.
Varga Judit: a feltételes szabadságra bocsátás szigorításának célja a társadalom védelme
A feltételes szabadságra bocsátás szigorításának célja az életellenes bűncselekmények túlélőinek és a társadalom minden tagjának védelme, hogy a győri kettős gyermekgyilkossághoz hasonló tragikus eset többé ne fordulhasson elő Magyarországon – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter kedden a Facebookon.
Varga Judit a szigorítás országgyűlési elfogadása után azt írta, az általa kezdeményezett tavalyi vizsgálat eredményeként megszültetett törvénymódosítások olyan büntetőjogi megoldásokat vezetnek be, amelyek a veszélyeztetettség mértékétől függő arányos válasszal zárják ki a veszélyhelyzetek kialakulásának lehetőségét.
