Fotó: Tomsickova Tatyana/Shutterstock.com
Hirdetés

Tavaly december és idén február között 23 ezer gyermek született Magyarországon, ez 8,6 százalékkal több, mint az előző télen. Ennek következtében az úgynevezett termékenységi arányszám is jelentős mértékben megugrott, 1,55-ra, sőt idén januárban elérte az 1,6 százalékot. E három hónapban 10 616 pár mondta ki a boldogító igent, ami közel duplája az előző téli időszak házasságkötéseinek. A terhességmegszakítások száma 7,7 százalékkal lett kevesebb, mint egy évvel korábban. Az elhunytak száma pedig 11,5 százalékkal csökkent az előző évihez képest.

–  A gyermekvállalási kedv növekedése már tendencia 2010 óta, az ezt kifejező termékenységi arányszám 2010-ben 1,25-os értéket mutatott, 2019-re már 1,49-ra emelkedett – mondja Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke. – A nagymértékű javulás a családokat középpontba állító kormányzati politikának köszönhető, a téli hónapok mutatóinak kiemelkedő javulása pedig közvetlenül a tavaly elindult családvédelmi akciótervnek.

2019. július elsejétől vezették ugyanis be a babaváró támogatást, a jelzáloghitel-elengedést, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását és a csok kibővítését, továbbá a bölcsődefejlesztési programokat. Idén januártól pedig életbe lépett a négygyerekes anyák adómentessége, valamint a lehetőség arra, hogy a nagyszülők is felvehessék a gyedet.

Korábban írtuk

Feltehetően elsősorban a házaspárok által igényelhető, tízmillió forintos babaváró támogatásnak köszönhető, hogy a házasságkötések száma több mint másfélszeresére emelkedett az akcióterv tavaly februári bejelentése óta eltelt egy évben, de csak a téli hónapokban közel kétszer annyian mondták ki a boldogító igent, mint az azt megelőző télen. 10 616 pár lépett frigyre, ami negyvenéves rekord, ráadásul szintén egy hosszú távú tendenciának is a része, hiszen 2010 óta folyamatosan emelkedik a házasságkötések száma. Közben a válások száma csökken, tavaly hatvanéves mélyponton volt. Ráadásul tíz éve mind kevesebb terhességet szakítanak meg.

A KINCS anyák napjára jelentette meg 10+1 tény a 2010-es években gyermeket szült édesanyákról című kiadványát, ami még több érdekes és pozitív irányú adattal szolgál: noha a szülőképes korú, 15–49 év közötti nők száma több mint hét százalékkal csökkent a társadalomban, ráadásul ezen belül a 20 és 40 év közöttiek száma 16 százalékkal esett vissza tíz év alatt, a születések száma mégsem csappant meg, sőt az ezer nőre jutó adat nyolc százalékkal nőtt.

2015 után újra nőtt a házasságban született gyermekek száma, a kisbabák csaknem 60 százalékának szülei alkotnak házaspárt. Leginkább a harmadik gyermekként világra jött újszülöttek száma emelkedett 2010-hez képest, tehát egyre többen vállalnak harmadik gyereket, miközben csökkent a testvérek megszületése között eltelt idő, különösen a gyed extra 2014-es bevezetése óta: a kisbabák közel fele úgy jön a világra, hogy testvére még nem töltötte be a harmadik életévét. Érdekes látni, hogy mindig van egy csúcs nyáron, amikor többen születnek, vagyis a téli ünnepi időszaknak tényleg van hatása a termékenységre, általában augusztusban jön világra a legtöbb gyerek.

A legtöbb születést a Közép- és az Észak-Magyarország régióban regisztrálták, növekedés azonban csak vidéken volt, Budapesten csökkent a születések száma. Az édesanyák iskolázottsága alapján a legnagyobb növekedés 2010 óta a középfokú végzettségűek körében tapasztalható, legnagyobb visszaesés pedig az alacsonyabb végzettségűeknél figyelhető meg, miközben a diplomás édesanyák gyerekvállalása stagnált. 2010 óta a kisgyermekes anyák foglalkoztatása is folyamatosan bővül, a munkaerőpiacon egyre aktívabbak az édesanyák.

–  Természetesen sok tekintetben mindez a családok kiemelt anyagi támogatásának köszönhető, de emellett annak is, hogy nőtt a házasság, a családalapítás és a gyerekvállalás tisztelete, elismertsége. Ehhez pedig hozzájárulhatott a kormányzat elkötelezett és következetes kiállása ezen értékek mellett – mondja Fűrész Tünde.

Mindez különösen fontos most, a járvány idején, mert így a családok megerősödve kerültek bele ebbe a nehéz helyzetbe, amely az egészségügyi mellett pszichológiai és gazdasági kihívások elé is állítja őket.