„Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért Facebook-oldal 2010. december 21-én jött létre abból a célból, hogy a sajtószabadságért és a szabad sajtót korlátozó médiatörvény ellen küzdjön, illetve nyilvánosságot biztosítson a szabadságjogokért és esélyegyenlőségért harcoló szervezetek, aktivisták számára. A Facebook-oldal körül kialakult egy aktív, jogtudatos polgárokból álló csoport, amely először 2011. január 14-én, majd 27-én tízezres, március 15-én, majd október 23-án pedig több tízezres tömegdemonstrációkat szervezett a jogállam mellett, a kiépülő tekintélyelvű rendszer ellen. A Milla a mindenkori hatalomtól és pártoktól függetlenül működik” – ezzel a szöveggel mutatja be magát a legnagyobb internetes közösségi oldalon a Milla. Úgy tűnik azonban, hogy az utolsó mondat egyre kevésbé helytálló, a jelek szerint ugyanis a szervezet komoly tényezővé akar válni a magyar közéletben, sőt, királycsináló szerepről álmodozik.

Ezt támasztja alá, hogy múlt héten bejelentették, Facebook-csoportból hivatalosan is politikai mozgalommá alakulnak az egykori kendermagos Juhász Péter vezetésével, október huszonharmadikai rendezvényükön pedig Bajnai Gordon is felszólal. A legutóbbi szocialista miniszterelnöknek ez lesz a hivatalos visszatérése a magyar belpolitikába.

Ami a Millát illeti: a csoport a konzervatív értékek tagadásával, a „szabadságjogokra” való folyamatos hivatkozással láthatóan a néhai Szabad Demokraták Szövetsége szavazóira hajt. Csakhogy amíg az SZDSZ minden hibájával együtt tagadhatatlanul értelmiségi párt volt, addig a Milla a „nem tetszik a rendszer”-en kívül eddig semmilyen üzenetet nem volt képes kitalálni. Kétségbeesett kísérletként március tizenötödikére alternatív köztársasági elnökválasztást hirdettek, ezzel azonban csak nevetségesebbé váltak. Alternatív államfőjük ugyanis a szabadszájú rapper, Dopeman, vagyis Pityinger László lett, ráadásul úgy, hogy az erről szóló szavazáson kevesebb szavazatot kapott, mint a videóival internetes sztárrá váló hajléktalan, Bartos Cs. István. Ám egy rovarokat fogyasztó fedél nélküli még a Millásoknak annyira kínos lett volna, hogy inkább a szintén nehezen komolyan vehető Dopemant hozták ki győztesnek, számos hívük tiltakozását kiváltva a nem túl demokratikus döntéssel.

Bajnai Gordon fajsúlyosabb figura Dopemannél. Az már lényegében 2010 vége óta biztos, hogy a Gyurcsány bukása óta újra vezért kereső balliberális oldal számára ő lehetne az egyik versenyképes választás Orbán Viktorral szemben. Bajnai készült is erre a szerepre: társadalmi kérdésekkel foglalkozó alapítványt hozott létre, építgette az amerikai kapcsolatait, és szakmainak álcázott konferenciákon kritizálta az Orbán-kabinetet. Gyurcsánnyal ápolt barátsága köztudott, az MSZP-nek ő volt az utolsó miniszterelnöke, az LMP több politikusával is jó kapcsolatot ápol, tehát alkalmas arra is, hogy összeálljon mögötte a balliberális olajfa-koalíció. Azonban az is látszik, hogy a parlamenti ellenzék egyelőre óvatos. Sem az MSZP, sem az LMP nem vesz részt hivatalosan az október 23-i rendezvényen, megvárják, milyen lesz Bajnai fogadtatása. Ha többen lesznek a Milla rendezvényén, mint a Békemeneten, akkor hivatkozhatnak a kormánnyal szembeni elégedetlenségre, ha viszont kevesebben, az nem az ő kudarcuk lesz.

A szocialistákkal szemben – ahol azt kommunikálják, ugyan Mesterházy Attila mellett Bajnai is felmerülhet miniszterelnök jelöltként, de erről még korai lenne dönteni – az LMP-ben ráadásul némi szembenállás is mutatkozik a volt kormányfővel: Schiffer András például elképzelhetetlennek nevezte, hogy beálljanak mögé, míg képviselőtársa, Scheiring Gábor szerint Bajnai Gordonnak is helye van egy ellenzéki szövetségben. A Demokratikus Koalíció parlamentbe jutásáért aggódó Gyurcsány Ferenc pedig láthatóan féltékeny: Bajnait állítása szerint alkalmas miniszterelnök-jelöltnek tartja, a Millát és az LMP-t azonban hazugnak nevezte egy múlt heti írásában. Így aztán a DK inkább külön rendezvényt szervez a nemzeti ünnepre.

S hogy a parlamenti ellenzék távollétében kik lesznek az október 23-i Milla-tüntetés arcai? A felszólalók közül minden bizonnyal Bajnai Gordont kell legkevésbé bemutatni olvasóinknak. Bajnai történetével már 2006 nyarán is nagy terjedelemben foglalkoztunk A nyolcezermilliárdos ember című kétrészes írásunkban, miután Gyurcsány Ferenc őt nevezte ki az uniós pénzek sorsáról döntő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élére.

Bajnai – akinek édesapja, Bajnai György a Bajai Lakberendező és Vasipari Szövetkezet elnökeként Baja egyik legbefolyásosabb embere volt a rendszerváltozás előtt – bizonyos értelemben hasonló utat járt be, mint barátja, Gyurcsány Ferenc. A gimnáziumi KISZ-szervezetben sportfelelős volt, már elsőéves korában beválasztották a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-bizottságába is, majd a rendszerváltozás közeledtével őt is elkapta a reformláz, s a Demokratikus Szocializmusért mozgalom elnöke lett. Később ugyan még megválasztották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) külügyi titkárának, de a szervezet feloszlása, illetve a ’90-es változások után inkább az üzleti életben igyekezett kamatoztatni kapcsolatait, első munkahelye az apja által alapított Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. volt.

Legismertebb vállalkozása a 2002 utáni szocialista kormányoktól jelentős állami megrendeléseket kapó Wallis volt, a cég leghírhedtebb ügye pedig a Hajdú-Bét esete: Magyarország legnagyobb baromfifeldolgozóját 1999-ben vásárolták meg, négy évvel később pedig úgy ment csődbe, hogy mintegy négyszáz állattartónak tartozott, nagyságrendileg tízmilliárd forintos összeggel. Később dokumentumfilm és számos cikk állította, hogy az így tönkrement libatenyésztő családokban több öngyilkosság is történt.

Bajnai a politikába a már említett Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökeként tért vissza, majd önkormányzati és területfejlesztési miniszter, 2008 májusától pedig nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter lett Gyurcsány Ferenc kormányában. Gyurcsány lemondása után, 2009 áprilisától 2010 májusáig volt kormányfő. A 2010-es kormányváltás után létrehozta a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt, amelynek célja a honlapján található bemutatkozás szerint, hogy „választ találjon a XXI. század Magyarországának egyes kiemelkedő társadalmi, gazdasági és közösségi kihívásaira”. Lényegében inkább arról volt szó, hogy Bajnai pártonkívüliként se maradjon ki teljesen a hazai belpolitika körforgásából. Ezt támasztja alá, hogy a Haza és Haladás vezető között találjuk Schmidt-Hegedüs Dórát, Bajnai egykori miniszterelnöki kabinetfőnökét, Szigetvári Viktor politológust, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc korábbi kommunikációs igazgatóját, Tordai Csabát, a Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet jogi és közigazgatási területért felelős államtitkárát, Oszkó Péter volt pénzügyminisztert, Balázs Péter volt külügyminisztert, valamint Mester Zoltán volt államtitkárt; Bajnait tehát egykori kormánytagjai veszik körül. A szocialista kabinet volt miniszterelnöke emellett amerikai baloldali, demokrata körök támogatását is élvezi, nem véletlen, hogy az elmúlt években az Egyesült Államokban, a Columbia Egyetemen és a Johns Hopkins Egyetemen is oktatott.

Bajnai Gordon, bár életútja hasonlít Gyurcsány Ferencére, egy dologban biztosan profibb barátjánál: a kellemetlen ügyek után is képes volt saját tisztaságának látszatát megőrizni. Ugyan a nevét összekötötték a Hajdú-Bét csődjével és kormányzati pozícióba kerülése után sokat volt terítéken az eset, mindez érdemben nem befolyásolta a megítélését. Hasonló a helyzet most is: bár miniszterként tevékeny részese volt az országot a szakadék szélére juttató gyurcsányi gazdaságpolitikának, a baloldali-liberális szavazóbázis és mégsem köti nevéhez a 2006 utáni mélyrepülést.

Ami az október 23-i rendezvény többi felszólalóját illeti: közöttük lesz a Milla Egyesület elnöke, Juhász Péter is. Az ismerősei által Juhi becenéven emlegetett aktivista a Kodolányi János Főiskola kommunikáció szakán kapott diplomát, ismertséget azonban nem szakmájában, hanem a marihuana legalizálásáért küzdő Kendermag Egyesület alapítójaként szerzett. Nem állnak távol tőle a figyelemfelkeltő akciók: 2006-ban a Fővárosi Bíróság jogerősen elítélte, miután feljelentette magát otthonában, saját használatra termesztett kender neveléséért. Az önfeljelentés nyomán indult eljárásban következő „munkahelye”, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte, ahol a Romaprogram munkatársa volt.

Ott lesz a megszólalók között Kónya Péter, az Orbán-kormány elleni tiltakozásul létrejött Magyar Szolidaritás Mozgalom vezetője is. Kónya, akinek apja a hetvenes években katonatiszt volt, 1987-től a Szovjetunióban, Lvovban tanult, saját megfogalmazása szerint egy „speciális elit katonai iskolában”. Hazatérése után újságíróiskolát végzett, majd a Magyar Honvéd című lap szerkesztője lett, 1998-ban pedig a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnökévé választották. Árok Kornéllal, a rendvédelmi dolgozók demonstrációs bizottságának elnökével ő hirdette meg a Bohócforradalom elnevezésű, tavaly nyári kormányellenes tüntetést, ezenkívül az általa vezetett mozgalom arról is ismert, hogy a Solidarność engedélye nélkül használta fel a lengyel rendszerváltó szakszervezet logóját.

Különösebben nem kell bemutatni Tamás Gáspár Miklóst sem. A kolozsvári születésű, 1978-ban Magyarországra települt, magát filozófusnak nevező személy tudományos munkái nem ismertek, politikai szerepvállalása annál inkább: ott bábáskodott a Szabad Demokraták Szövetsége születésénél, majd ’90-től a párt országgyűlési képviselője is volt. Később egyik szervezője a szocialisták és az SZDSZ ’94-es szövetségét előkészítő Demokratikus Chartának, aztán az ezredfordulót követően kilépett a pártból. Ezután liberális helyett inkább baloldaliként aposztrofálta magát; a fasiszták elleni harc jegyében születtek írásai, például az a 2003-ban megjelent publicisztika, amelyben a Demokratát és Magyar Fórumot árusító bódék felborogatására buzdított. 2009-től a Zöld Baloldal nevű tömörülés színeiben tűnt fel, előbb a párt EP-képviselőjelöltje volt, majd a szervezet elnöke lett.

Rajtuk kívül felszólal még Balavány György újságíró, Kelemen Attila, a Transindex kiadó-igazgatója, Lovas Nagy Anna, a Nők Lázadása csoport tagja és Siroki László emberi jogi aktivista is, ők azonban valószínűleg sem a rendezvényen, sem a következő évek hazai belpolitikájában nem sok vizet zavarnak majd. Az viszont elkezdhet körvonalazódni október huszonharmadikán, hogy a Milla és Bajnai Gordon mennyire lesz komoly tényező a választásig hátralévő időszakban, és ami legalább ennyire fontos, hogy kinek jelenthetnek majd inkább vetélytársat: a kormánypártoknak vagy a komoly erőt felmutatni képtelen parlamenti ellenzéknek.

Bándy Péter

Ellentmondások

Egyelőre megosztottnak tűnik a balliberális oldal azzal kapcsolatban, össze kell-e fogniuk az ellenzéki szervezeteknek a kormánnyal szemben, illetve megfelelő jelölt-e Bajnai Gordon. Az alábbiakban az elmúlt napok nyilatkozataiból, írásaiból idézünk.

„Ott volt ez a Bajnai, akiről tudjuk, hogy szőrös szívű kapitalista, aki miatt emberek lettek öngyilkosok, mégis működtetett egy jó szakértői kormányt.”

(Kertész Ákos író a Dob Köztársaság elnevezésű fórumon Németh Péter Népszava-főszerkesztőnek, szeptember 5.)

„Ha a kérdés arra irányul, hogy 2014-ben az LMP tagja lehet-e egy olyan kormányzati szövetségnek, amelyet az elmúlt 20 év bármelyik miniszterelnöke vezet – ide értve Bajnai Gordont is –, akkor az én válaszom erre: egyértelműen nem. Nem tudnám elképzelni az LMP-t sem egy Orbán-, sem egy Bajnai-kormányban.”

(Schiffer András LMP-s képviselő, hvg.hu, október 1.)

„Az együttműködés legnagyobb akadálya az a hazugság, amely egyenlő távolságot tart a Fidesztől és az MSZP-től, illetve a Demokratikus Koalíciótól. Ebben a hazugságban osztozik ma a Milla, a Szolidaritás és az LMP. Nem lehet egy kalap alá venni a 2010 előtti kormányokat és Orbán mostani kormányát. Az előbbiek, ha hibákkal és tévedésekkel is, de a demokrácia, a 89-es alkotmányosság talaján álltak. Orbán rendszere ezzel szemben feldúlta a Köztársaságot, lerombolta a jogállamot és önkényt épít. (…) Bajnait sokra tartom. Fontos szerepe lehetne az ellenzéki együttműködés létrehozásában, Orbán leváltásában, a leendő kormányzásban. Most sokak meglepetésére szónok lesz a Milla tüntetésén. Ellentmondásos helyzet. Ha Gordon a Milla élére akar állni, akkor ez teljes tévedés. Ő nem osztozhat a múlt eltörlésének, az MSZP és a DK megbélyegzésének politikájában. Ha meg az ellenzéki együttműködés meghirdetését tervezi, akkor nagyon rossz színpadot választott. Bárhogy is, Bajnai mostani döntése több mint ellentmondásos, hajlok rá, végzetes stratégiai hiba.”

(Gyurcsány Ferenc a Facebookon, október 11.)

„Kár itt a következő kormányról ábrándozni október 23-án, ez pluralista, demokratikus esemény lesz – ha nem tévedek –, nem a messiásjelölt fölkenése. Ebben ugyanis nem vennék részt. Tudtommal ez 56-os megemlékezés, és mindenekelőtt tiltakozó nagygyűlés, nem pedig Bajnai Gordon választási kampányának nyitóeseménye”

(Tamás Gáspár Miklós, hvg.hu, október 11.)