Az őrizetbe vételek most még megjósolhatatlan hosszúságú sora a BKV jogi igazgatójának tettenérésével kezdődött. A rendőrség előbb házkutatást tartott december elején a cég Akácfa utcai székházában, majd néhány nappal később Sz. Györgyöt és korábbi főnökét, a Budapest Airportnál szintén jogi igazgatóként tevékenykedő R.-V. Krisztinát letartóztatták vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával. A két jogász a Quartit Kft.-vel kötött szerződés miatt keveredett gyanúba: a cégnek 28 millió forintot fizetett ki a BKV egy szerződésnyilvántartó rendszerért. A jelek szerint ebből mintegy tízmilliót osztottak volna vissza, ezt az összeget vette át a tettenéréskor Sz. György. Ugyanezen ügy kapcsán a rendőrség további három személy ellen indított eljárást, a BKV informatikai igazgatója, Fuzik Zsolt ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

Egy hónappal később, január elején a közlekedési cég talán legismertebb munkatársa, Szalainé Szilágyi Eleonóra is előzetes letartóztatásba kerül. A nyomozás szerint a humánpolitikai igazgató 2008-ban látszólag távozott a cégtől, 86 millió forint végkielégítés és tízmillió forint egyéb juttatás fejében. A valóságban azonban tovább dolgozott, amiért havi 1,2 millió forint járt neki, 120 százalékos prémiummal. Vagyis havi jövedelme elérhette a 2,5 milliót. Különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt egyelőre egy hónapos előzetes letartóztatásba került, ügyében tovább nyomoznak.

Szintén január elején előállították Horváth Évát is, akit bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsít a rendőrség. Ő 2007-től párhuzamosan dolgozott a BKV-nál, illetve Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes szóvivőjeként. Horváth Éváról egy meghallgatáson Kocsis István BKV-vezérigazgató azt mondta: nem tudta, hogy a cégnél dolgozik, hiszen ott nem látta, szerinte a szóvivő munkaviszonya „egy jogszerűtlenül bújtatott” állás volt. Ügye kapcsán a közlekedési vállalat volt és jelenlegi vezérigazgató-helyettesét is gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség.

Regőczi Miklóst és Bolla Tibort egyaránt azzal gyanúsítják, hogy megszegték vagyonkezelési kötelezettségüket, amikor Horváth Éva részére kifizetéseket engedélyeztek.

Horváth Éva egyébként őszig volt a BKV-nál, azután a résztulajdonában lévő, élettársa által vezetett stop.hu kormánypárti internetes portálnál tevékenykedett. Ősszel megállapodás született arról is, hogy ez a cég készíti a jövőben a Népszava internetes honlapját. Csakhogy a volt szóvivő – vélhetően a botrányok miatt – december végén eladta részét a társaságban, így a Népszava online sorsa egyelőre kérdéses.

Nem csupán a hatóságok vizsgálódnak a közlekedési cégnél, hanem a BKV belső ellenőrei is. Az Index által korábban közölt jelentés szerint tizenhárom céggel kötött olyan szerződést a társaság, amely jogilag megkérdőjelezhető, és ezért a BKV feljelentést tett.

A leginkább megdöbbentő talán az Accord Grouppal kötött megállapodás; a cég több mint 8,1 millió forintért keresett munkatársat a közlekedési vállalatnak. De nem az összeg az igazán furcsa, hanem a poszt, amelyre kollégát kerestek: az Accordnak az új humánpolitikai igazgatót kellett megtalálnia. Csakhogy, mint tudjuk, a posztot betöltő Szalainé valójában nem távozott a cégtől, így a keresgélés pontosan olyan felesleges volt, mint a nyolcmillió forintos szerződés.

De a BKV két és fél millió forintért hirdetett például egy vízilabda-iskolában, havi 504 ezret fizetett hírfigyelésért, 1,2 milliót adott egy cégnek egy fesztivál programjának kidolgozásáért, húszmilliós reklámszerződést kötött a Nap-keltével, négymillió forintot fizetett új internetes honlapjának elkészítéséért úgy, hogy a weboldal aztán mégsem újult meg, míg gazdasági elemzésekre 2008-ban 3,3 milliót adott a Vision Consultingnak.

Persze nem csupán ezek a furcsa szerződések köttettek az elmúlt években a BKV-nál. Októberben a Demokrata is beszámolt egy korábbi csomagról, egyebek mellett arról a tanulmányról, amely a Földalatti „luxusmetróvá” alakításáról szólt, vagy arról a közel húszmilliós szerződésről, amelynek értelmében egy cég „felmérte” a közlekedési vállalat fénymásoló-állományát.

– A napvilágot látott ügyekből arra lehet következtetni, hogy a sajtóban is megjelent botrányos szerződések az elmúlt három-négy évben születtek – nyilatkozta a Demokratának György István fideszes közgyűlési képviselő, a BKV-botrányokat vizsgáló bizottság ellenzéki elnöke. – Bár ezekhez a megállapodásokhoz jogilag elég volt a cég vezetésének jóváhagyása, a jelekből arra lehet következtetni, hogy ezekbe az ügyekbe a politika is beavatkozott. Ugyanis a politikához közelálló személyek is komoly pénzeket kaptak különböző szerződések alapján.

György István hozzátette, a botrányos ügyekről a Fidesz csak akkor szerzett tudomást, amikor azok a közvélemény elé kerültek.

– A felügyelőbizottság fideszes delegáltja, Vitézy Dávid jelezte, hogy sorozatban merülnek fel gyanús ügyek, ám ezekkel az fb. nem akar foglalkozni. Ezután fordultunk a nyilvánossághoz, illetve az ügyészséghez. Ezen túlmenően Tarlós István javaslatára létrejött egy tízfős vizsgálóbizottság, amelynek én lettem az elnöke. Március 25-ig, ameddig a felhatalmazásunk tart, a BKV vezetőin túl politikusokat is szeretnénk meghallgatni, áttekintjük a tanácsadói szerződéseket, végkielégítési ügyeket – mondta György István.

A politikus kijelentette, ha a Fidesz az önkormányzati választások után többségbe kerül Budapesten, mindent megtesz, hogy az összes botrányos esetet fel lehessen tárni a közlekedési vállalatnál.

– Van remény arra, hogy mostani munkánk végén olyan jelentés szülessen, amelynek segítségével elérhetővé válik, hogy a jövőben ne történhessenek hasonló ügyek. Ám amennyiben ezt most megakadályozza a politika, akkor október után folytatjuk a vizsgálatot, és akinél törvénysértés gyanúja merül fel, legyen BKV-s vezető vagy politikus, annak az igazságszolgáltatás előtt is el kell számolnia.

A BKV jelenlegi helyzetének tehát két oka van: egyrészt a cég nem kap elegendő pénzt a működéshez, másrészt ebből a kevés pénzből is – ez már tényként állítható – legalább százmilliós, de inkább milliárdos nagyságrendű összegek tűntek el különböző zsebekbe. A cég valójában Budapesti Korrupciós Vállalatként működött, leképezve az ország helyzetét.

Bándy Péter