A helyszínről kapcsolt Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta: a kormányfő a világpolitikával, az európai politikával és a magyar belpolitikával is foglalkozott.

Hirdetés

Kifejtette: a kormányfő a nyugat helyzetét egy válságos szituációként írta le és most használta először a „posztnyugat” kifejezést a nyugati világ azon részére, ahol hanyatlik a nyugati értékrend, a keresztény alapokon álló társadalom „a bevándorlás kérdése és az ellustulás miatt”. Ezzel szembeállította a közép-európai térséget, amely őrzi a nyugati világ eredeti értékrendjét.

A nyugati világnak katonai ereje és tőkéje van csak – és bár Európának, valamint a NATO-nak van elrettentő hatása és tőkebefektetések is léteznek -, most az a kérdés, hogy az általunk ismert Európát csupán ezzel a két eszközzel fenn lehet-e tartani – jelentette ki az elemző, azt valószínűsítve, hogy mindez kevés lesz.

Arra is kitért, hogy a miniszterelnöki beszéd „őszinte szembenézés volt a tényekkel”. Példaként említette, hogy a demográfia fontosságát hangsúlyozva a kormányfő arról beszélt, a fordulat még nem következett be, a genderkérdésben folyó jogi vitáról szólva pedig azt mondta, egyelőre azt sikerült elérni, hogy a kérdést az uniós forrásokról le lehet választani. Ezeket Mráz Ágoston Sámuel mind konfliktusos témaként jellemezte.

Korábban írtuk

Hangsúlyozta: Magyarország a háborún veszít az energiaárak elszállása és a háborús infláció miatt. Egyetértett Orbán Viktor azon szavaival, hogy ha egy felelős reálpolitikus vezeti Németországot és egy háborút elkerülni akaró, minden kritika ellenére üzletember mivolta miatt tárgyalóképes és megoldásra törekvő amerikai elnök egyszerre van hatalmon, akkor a háború elkerülhető lett volna.

Mráz Ágoston Sámuel a miniszterelnöki szavakat békebeszédnek is nevezte, amelyben megoldási javaslatot is megfogalmazott a kormányfő, mégpedig azt, hogy amerikaiaknak és az oroszoknak kell megállapodniuk, mivel Oroszország az Egyesült Államoktól és a NATO-tól vár biztonsági garanciát.

A nyugati világnak új stratégia kell az eddigi kudarc helyett, ennek azt kell szolgálnia, hogy a nyugati világ is a békére törekedjen. Az elmúlt „keserű hónapok” alapján téves stratégiának minősítette azt, hogy Oroszország legyőzhető. Ezért az ukrán érdekeket figyelembe vevő, Ukrajnát demokratikus úton megtartó, szuverenitását védő békemegállapodásra van szükség a nyugati világ és Oroszország között – fejtette ki az elemző.

Mráz Ágoston Sámuel kiemelte: Magyarországnak eddig sikerült a háborús konfliktusból kimaradnia és a beszédben Orbán Viktor megismételte a kampányban tett ígéretét. Az energiaválságból azonban nem lehet kimaradni, ezért a mintegy kétezer milliárd forintos pluszköltség miatt kellett a rezsicsökkentésben egy átalakítást tenni – mutatott rá.

Az elemző arra is kitért: a visegrádi együttműködés nincs jó állapotban, ezért most a „szív mellett az észre kell koncentrálni”, és meg kell őrizni, át kell menteni az eddig elért eredményeket. A közép-európai népek együttműködése tudja csak a „posztnyugattal” szemben a nyugati értékrendet megőrizni – mondta.

Szólt még az energiaválság kapcsán arról is, hogy azok a nyertes országok, amelyeknek energiaforrásuk van. E téren Magyarország az atomerőművel jól áll – fontos kormányzati stratégiai cél a paksi bővítés felgyorsulása is – a fosszilis energiaforrások azonban korlátozottak. Azonban napenergiában is komoly lehetőségek vannak Magyarországon – vélekedett Mráz Ágoston Sámuel.