Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Hirdetés

Döntésével a táblabíróság csak csekély részben – a bűnjelek kezelése ügyében – változtatta meg az első fokon eljáró Szombathelyi Törvényszék ítéletét.

A tényállás szerint 2016. október 26-án a rendőrök házkutatásra érkeztek a vádlott bőnyi családi házához, mert megalapozottan feltételezhető volt, hogy ott hatósági engedély nélkül lőfegyvereket tartanak.

A házhoz az őrnagy vezetésével három nyomozó és három tűzszerész érkezett. Reggel fél nyolckor telefonon engedélyt kaptak a házkutatás elkezdésére. Az udvaron megjelent a vádlott egy németjuhász kutyával. Az őrnagy, valamint két tanú igazolványukat felmutatva közölték: házkutatást tartanak.

Győrkös István ekkor közölte velük, hogy amíg az ügyvédje nem érkezik meg, addig nem engedi be őket. A bejárati kaput kulccsal bezárta és jelezte, hogy a kutyát rájuk fogja uszítani, majd az ingatlan hátsó része felé távozott, ahol a kutyát az egyik melléképületbe mégis elzárta.

Néhány perc elteltével az őrnagy és az egyik tanú a nem zárt lakatot és láncot levette a kapuról, majd a nyomozókkal és a tűzszerészekkel együtt az udvarra léptek. A ház bejárati ajtajánál a nyomozók találkoztak Győrkös István feleségével, aki férje lelki állapotára hivatkozva nem akarta őket beengedni, azt mondogatta, hogy „baj lesz”.

A feleség viselkedése miatt az egyik tanú kivette a tokból a szolgálati fegyverét. Mivel a nyomozók ragaszkodtak a házba való bejutáshoz, a feleség bevezette őket.

Ezzel egy időben Győrkös István csőre töltött, kibiztosított gépkarabélyát magához vette és az előszobába ment. Ezt az őrnagy észrevette, rákiáltott Győrkösre, hogy „azonnal tegye le”, mire az három lövésből álló rövid sorozatot leadva rálőtt; az őrnagy szolgálati fegyvere eközben biztosított állapotban a fegyvertokban volt.

Az őrnagy a lövések elől megpróbált kitérni, azonban az egyik a fején eltalálta, életét nem lehetett megmenteni.

Két tanú kilenc lövést adott le, közülük egy Győrkös testét érte. A lövés életfontosságú szervet nem sértett, hatására Győrkös összecsuklott, majd a gépkarabéllyal együtt egy másik szobába ment.

Győrkös Istvánt a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai – tárgyalás után – tíz óra előtt tíz perccel fogta el. A nyomozók a házkutatás során több lőfegyvert és lőszert találtak, a vádlottnak nem volt fegyvertartási engedélye.

Péntek László, a bírói tanács elnöke az ítélet indoklásában elmondta, hogy a Szombathelyi Törvényszék példamutatóan járt el, mert minden rendelkezésre álló bizonyítékot megvizsgált, azokat egymással összevetette és részletesen megindokolta, hogy melyik bizonyítékot miért igen vagy miért nem fogadott el.

A vádlott és a védelem azon védekezésére hivatkozva, hogy a halált okozó lövedéken nem volt sem sérülés, sem DNS-minta, azt mondta, hogy ezen „érdemes lenne vitatkozni”, ám számtalan más bizonyíték áll még rendelkezésre, amely a vádlott ölési cselekményét bizonyítja.

A védelem másik védekezésére, hogy miért volt „műveleti terület” a lövöldözés helyszíne „bűncselekmény helyszíne” helyett, és miért törték ki azt az üvegajtót a TEK munkatársai, amely döntő bizonyíték lehetett volna, Péntek László azt mondta: azért volt műveleti terület, mert oda a TEK munkatársai még akkor mentek be, amikor a vádlott és a fegyvere is ott volt, így oda akkor még a mentők sem mehettek be.

Hozzátette: „rendben van, a lövésnyomok eltűntek, de az élet már csak ilyen, mindig történik valami, nyomok semmisülhetnek meg, nyomok keletkezhetnek”. A bíróság feladata a valósághű tényállás megállapítása – tette hozzá.

Győrkös István azt mondta: „én az őrnagyot nem lőttem le, valaki viszont igen”.

„Nekem jövőm nincs, már leéltem az életemet” – jegyezte meg. Úgy fogalmazott, hogy egy becsületes eljárásban mindenkit eljárás alá kellett volna vonni, aki a helyszínen volt.

A Győri Ítélőtábla határozatával szemben rendes jogorvoslati lehetőség nincs.