A csepeli mentősök kétségbeesett levele

2004. októberében a csepeli mentősök kétségbeesett levéllel fordultak a XXI. kerületi önkormányzat képviselő-testületéhez. Az életmentők elpanaszolták, hogy még az egyetlen működő esetkocsijukon sincs se lélegeztetőgép, se szívritmus-szabályzó, melyek a csepeli kórházbezárás miatt jelentősen megnövekedett mentési idő miatt létfontosságúak lennének. A meglévő berendezések – EKG, infúziós pumpa, defibrillátor, vákuummatrac stb. – életkora azonos vagy magasabb a kiszolgált esetkocsiénál, a folyamatos használat miatt pedig már alkalmatlanok a betegellátásra. „Nincs olyan nap, hogy egy vagy több életmentő eszköz el ne romlana, előfordul, hogy egyetlen sincs működőképes állapotban” – figyelmeztettek 2004-ben, négy évvel ezelőtt a csepeli mentősök.

A XXI. kerületi önkormányzat képviselőtestülete a 2004. október 18-i ülésén vitatta meg azt az MSZP-s javaslatot, amely szerint a százmilliós költségen, közpénzből kiadott kerületi lap, a Csepel újság az addigi kétheti megjelenés helyett hetente kerüljön a postaládákba. (A lap a közelmúltban brutális cenzúrájával és politikai tisztogatásával hívta fel magára a figyelmet.)

A Fidesz-MKDSZ Frakció a mentőállomás helyzetének ismeretében akkor azt indítványozta, hogy egy rövid ideig még maradjon meg az újság kéthetenkénti megjelenése, az így elkülönített többletpénzt pedig az önkormányzat az egyetlen esetkocsi életmentő eszközeinek felújítására fordítsa. A Fidesz indítványát a Centrum Párt és MIÉP csepeli képviselői ugyan támogatták, a név szerinti szavazáson azonban az MSZP és az SZDSZ szavazatain megbukott a javaslat.

Gyurcsány személyesen is megoldást ígért

A mentőállomás és az esetkocsi ügye így sajnos továbbra sem oldódott meg, viszont napirenden maradt. Olyannyira, hogy a 2006-os választási kampányban Gyurcsány Ferenc kormányfő a gerincút megépítése mellett személyesen tett ígéretet a mentő-helyzet 2006-os megoldására is. A csepeliek azonban hiába szavaztak az ígéretekre, sem a gerincút, sem a mentők életmentő felszerelésének felújítását nem oldották meg.

Közben, 2006. februárjában egy héten belül két, nagy nyilvánosságot kapott tragédia is újra felhívta a figyelmet az ellátás problémáira. Az egyik esetben egy 13 éves gyerek halt meg, a másikban egy iskolai bálon esett össze egy férfi, akit a későn kiérkező mentősök már nem tudtak megmenteni. Mindkét esetben jóval több, mint fél óra kellett a mentők kiérkezéséhez.

A 2003-ban beígért új mentőállomás helyzetének megoldására még ezek után is több, mint két évet kellett várni, egészen ez év július 1-jéig.

Új mentőállomás és egymás kitüntetése meglett, de az életmentő eszközök beszerzése elmaradt?

„Július 1., Csepel új mentőállomása átadásának napja meghatározó pont abban a több éves folyamatban, amely a XXI. kerületi egészségügy megújítását szolgálja” – jelentette ki Tóth Mihály csepeli polgármester – kissé a Kádár-korszakot idéző stílusban – a mentőállomás átadásán. A két héttel ezelőtti ünnepélyes esemény jó alkalom volt az MSZP-s politikai elit magamutogatására. Az ünnepségen részt vett dr. Vojnik Mária egészségügyi államtitkár, Horváth Csaba főpolgármester-helyettes, dr. Avarkeszi Dezső és Podolák György, Csepel két országgyűlési képviselője is. Az ünnepség arra is alkalmat adott, hogy Csepel MSZP-s vezetői kitüntetést kaphassanak a mentőállomás megépülése alkalmából (a költségek 2/3-át azonban a minisztérium állta).

Kolonics György edzőjének elmondásából úgy tűnik azonban, hogy hiába lett új mentőállomása Csepelnek, az életmentő eszközök felújítása, biztosítása nem sikerült. Ludasi Róbert ugyanis a következőket mondta el: „Van itt a közelben egy új állomás, de nem tudtak onnan küldeni kocsit, mert nem akadt olyan, amelyik fel lett volna szerelve életmentő készülékkel. Aztán amikor végre megérkezett, a mentősök folytatták az újraélesztést, Gyuri infúziót is kapott, de már semmi sem segített rajta”.

Kolonics György, kétszeres olimpiai bajnok, tizenötszörös világbajnok, háromszoros Európa-bajnok Csepel díszpolgára volt. A Csepel.info úgy tudja, hogy Fodor Tamás, a csepeli birkózók mesteredző-vezetője tavaly télen hasonló körülmények között hunyt el. A mentőszolgálat – hasonlóan a mostani esethez – akkor is tagadta, hogy a mesteredzőhöz több, mint fél óra után – már túl későn – érkezett meg a segítség.

Alig tudták rávenni a mentőket, hogy elinduljanak Kolonicshoz

Újabb szemtanú igazolta, hogy a mentőket alig tudták rávenni arra, hogy elinduljanak az edzés közben rosszul lett Kolonics Györgyhöz. Az olimpiai bajnok életét végül nem sikerült megmenteni.

A kedden megszólaltatott másik szemtanú azt mondta: 20 percig próbálták hívni a mentőket, ám egy rendőrautót kellett leinteniük, ők intézkedtek.

„Többször próbáltuk felhívni a mentőszolgálatot, mert az autó nem érkezett meg. Az egyik hölgy azt mondta – amikor mondtam neki, hogy próbáljanak meg gyorsabban intézkedni, mert Kolonics György olimpiai bajnokról van szó –, hogy őt az sem érdekli, hogyha Buga Jakab, és lecsapta a telefont” – nyilatkozta a Hír TV-nek Bércesi Zsolt szemtanú.

Világszerte megemlékeztek a bajnokról

A világ valamennyi vezető sajtóorgánuma és internetes oldala megemlékezik a tragikus hirtelenséggel elhunyt sportolóról. A sportlapok a magyar sport egyik legnagyobb alakjának, élő legendájának titulálják a 36 évesen elhunyt kétszeres olimpiai bajnokot.

Több európai országban, Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Ausztriában és Spanyolországban különösen nagy terjedelemben foglalkoznak a történtekkel, a cikkekben nemzeti hősként említik Kolonicsot.

Az olimpiai nevezési listákat szombatig kell leadni, így a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek hamarosan el kell döntenie, hogy kit küld a kétszeres olimpiai bajnok, 15-szörös világbajnok helyett az augusztusi ötkarikás játékokra.

(MNO, HírTV, csepel.info)