Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2019-es összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

Fotó: MTI, archív

A költségvetési rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 266 milliárd 39 millió 233 ezer forintban, kiadásait 380 milliárd 58 millió 282 ezer forintban állapítja meg.     

Az így keletkező 114 milliárd 19 millió 49 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának – 25 milliárd 372 millió 92 ezer forintos – igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 66 milliárd 718 millió 391 ezer forintból, valamint belföldi értékpapírok 27 milliárd 987 millió 314 ezer forintos bevételeiből finanszírozzák. Ugyanakkor külföldi adósság tőketörlesztésére 6 milliárd 58 millió 753 ezer forintot fordít a fővárosi önkormányzat.

A közgyűlés húsz igen szavazattal, kilenc nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el az idei büdzsét.

Tokody Marcell (Jobbik) arról beszélt, nem tudja támogatni a költségvetést, amelynek láttán a budapestieknek nem sok okuk van az örömre. Nagy a hiány, a főváros feléli a tartalékait és mintegy 67 milliárd forintos hitelt vesz fel. A főváros kiszolgáltatottsága nőtt, Tarlós István Budapest hajóját „a narancssárga kalózokhoz kormányozta” – fogalmazott.

Horváth Csaba (MSZP) azt mondta: 114 milliárdos hiány és 66,7 milliárd forint hitelfelvétel, valamint több tízmilliárdos vagyonfelélés mellett nem sikerült az egyensúly és a működőképesség látszatát bemutatni, a számok nem a kiegyensúlyozott költségvetésre mutatnak. A budapestiek hiába fizetnek csaknem napi 20 milliárd forintot az állam kasszájába, abból nagyon keveset kapnak vissza – jegyezte meg Horváth Csaba, aki szerint az idei költségvetés annak az elismerése, hogy a főváros akkor sem fog több pénzt kapni, ha fideszes a vezetője.

Gál József (LMP) a költségvetés jellemezve úgy fogalmazott: „a király meztelen”. A főváros adóssága folyamatosan növekszik, 2019 végén 162 milliárd forint lesz, ez ugyanakkor összeg, mint 10 évvel ezelőtt a Demszky-korszak végén volt – mondta. 

Karácsony Gergely (Párbeszéd), Zugló polgármestere azt mondta, hogy a költségvetés nem támogatható; szerinte az idei büdzsénél szembesülhettek azzal, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben van a fővárosi önkormányzat, amely egy adóssághegyet görget maga előtt. A baloldali pártok közös főpolgármester-jelöltje szólt arról, hogy az Európai Unió adja a pénzt a Pannon Parkra és a 3-as metróvonal felújítására, így azokat nem a kormánynak, hanem az EU-nak kellene megköszönni.

Gy. Németh Erzsébet (DK) azt mondta, hogy ebben a formájában nem fogadható el a költségvetés, amely nem biztosítja megfelelő színvonalon a szolgáltatásokat budapestieknek. Sokkal koszosabb lesz a város, sokkal kevésbé lesz biztonságos a közlekedés, és „az egész város lejtmenetben van” – jelentette ki.

Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy az idei költségvetés stabil, nyugodt, de hatékony gazdálkodásra ösztönző. Ellenzéki képviselők felszólalására reagálva elmondta, a BKV az idén 3 milliárd forinttal többet kap, mint tavaly, és a Pannon Park nem uniós pénzből épül. Megjegyezte, hogy a főváros, nagymértékben Tarlós Istvánnak köszönhetően, 80 milliárd forintot kapott a metrófelújításra, 6 milliárdot pedig a Lánchíd felújítására. 

Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester, a költségvetési bizottság elnöke kijelentette: miközben az ellenzéki képviselők arról beszélnek, hogy milyen rossz az idei költségvetési tervezet, addig csupán egyetlen módosító javaslatot nyújtottak be, amely 270 millió forint átcsoportosítását célozta egy tanulmány elkészítéséhez.

Tarlós István főpolgármester Karácsony Gergely szavaira reagálva azt mondta, hogy a felszólalásában a zuglói polgármester körülbelül háromszor annyit beszélt a Fővárosi Közgyűlésben, mint 2018-ban összesen, amikor 18 másodpercben járult hozzá a testület munkájához.

A főpolgármester megjegyezte azt is, hogy csalódást okozott neki az ellenzék, amelytől sokkal ötletesebb, racionálisabb, hihetőbb és kritikusabb hozzászólásokra számított.

Az elfogadott előterjesztésben az olvasható: a bérjellegű kiadási többletek, továbbá a 2018-as évhez képest 5 milliárd forinttal megnőtt, 10 milliárd forintos szolidaritási adó, valamint a 3-as metróvonal felújítása miatti metrópótlás költségei mind azt eredményezik, hogy 2019-ben a működési egyensúly biztosítása „komoly nehézségekbe” ütközik.

Tehermentesítésként 15,7 milliárd forinttal magasabb összegben tervezhető iparűzési adóbevétel jelentkezik – írták, hozzátéve, az iparűzési adóbevétel növekedése a kedvező gazdasági folyamatok eredménye, és várhatóan tartósan kalkulálhat vele az önkormányzat.

A javaslatban írtak arról is, hogy a fővárosi önkormányzat finanszírozása és fejlesztéseinek megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha az állammal keresik és megtalálják a közös érdekeket, így az együttműködés további elmélyítése fontos érdeke a fővárosnak. Ezen együttműködés szervezeti keretét a 2018 végén létrehozott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa biztosítja, amely az eddigi tapasztalatok alapján új lehetőségeket nyit meg a főváros számára. A költségvetésben már szereplő beruházásokon kívül új feladatok csak állami segítséggel lesznek indíthatók – írták.

Kisebb légszennyezettségnél is tájékoztatják ezentúl a budapestieket

A fővárosi önkormányzat a jövőben már akkor is tájékoztatja a budapestieket a levegő minőségének romlásáról, ha a fővárosi légszennyezettség szintje az egyes légszennyező anyagok esetében meghaladná az egészségügyi határértéket, de még nem érné el a szmogriadó tájékoztatási fokozatához jogszabályilag rögzített értéket – döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

A képviselők egyhangúlag, 29 igen szavazattal támogatták a Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztést.

A döntés értelmében ha az országos tisztifőorvos tájékoztatása szerint a budapesti légszennyezettségi helyzetről indokolt a Budapesten tartózkodókat tájékoztatni, a megelőzéshez való hozzájárulás érdekében a Nemzeti Népegészségügyi Központ által elkészített rövid távú értékelést – átmeneti intézkedésként, a fővárosi önkormányzat önként vállalt közcélú tájékoztatási feladatának részeként – a főpolgármester változatlan tartalommal, sajtóközlemény formájában közzéteszi.

A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi, január 23-i ülésén tárgyalta V. Naszályi Márta (Párbeszéd) azon javaslatát, amely azt célozta, hogy a szmorgiadó rendeletben vezessék be a megelőzési fokozatot.

Tarlós István főpolgármester akkor azt javasolta, hogy a Főpolgármesteri Hivatal vizsgálja meg, milyen módon valósítható meg a mihamarabbi megfelelő tájékoztatás azokban az esetekben is, amikor a budapesti légszennyezettség szintje az egyes légszennyező anyagok egészségügyi határértéke és a szmogriadó tájékoztatási fokozatához rendelt értéke között alakul. V. Naszály Márta akkor elfogadta a főpolgármester javaslatát, így ennek alapján hozta meg szerdai döntését a közgyűlés.

A képviselők jóváhagyták, hogy szobra legyen Széll Kálmánnak a róla elnevezett téren

A tervek szerint április végén állítják fel Széll Kálmán szobrát a róla elnevezett téren. A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a testület 20 igen, 1 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett támogatta a szoborállítást.

A politikust ábrázoló egész alakos szobor elhelyezését a Széll Kálmán Alapítvány kezdeményezte Széll Kálmán tiszteletére. Az alkotás létrejöttéhez a kormány biztosította az anyagi fedezetet.

A meghirdetett pályázatra tizenhat pályamű érkezett, a nyertes alkotás Tóth Dávid szobrászművészé lett.
A szobrot – amelyet a metrókijárat és a 4-es, 6-os villamosok megállója közötti területen található „növénykazetta” mellett állítanak fel – a tervek szerint április 30-án avatják.

A látványterv szerint a mintegy 220 centiméter magas bronzszobor és a hátterét adó homokfújt festett felületű – formára hajlított – acéllap palást egy háromlépcsős fekete gránitlapokkal burkolt betontalapzaton lesz elhelyezve.

V. Naszályi Márta (Párbeszéd) a javaslat vitájában balesetveszélyesnek minősítette a szobor terveit.
 

Fotó: MTI/Mohai Balázs

LMP: Tarlós megbukott a főváros menedzselésében

Az LMP szerint a főváros idei költségvetési javaslatában szereplő hiány azt mutatja, hogy Tarlós István főpolgármester – saját állításával ellentétben – nem jó menedzsere Budapestnek.

Gál József, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai, az idei büdzséről döntő ülése előtt tartott sajtótájékoztatón kiemelte, a város évente 25 milliárd forinttal adósodik el, idei hiánya pedig már bevételei 67 százalékát teszi ki.

Az LMP-s politikus emellett kifogásolta a fővárosban megvalósuló beruházások folyamatos drágulását is. A 3-as metró felújításának költségvetése 120 milliárd forintról 220 milliárd forintra, a Pannon Park büdzséje 20 milliárd forintról 56 milliárd forintra emelkedett – sorolta.

Gál József közölte, pártja módosító javaslatot nyújtott be, amelyben a 300 millió forintos főpolgármesteri céltartalék 90 százalékát a budapesti lakhatási problémák feltérképezésére és egy megoldási stratégia kidolgozására csoportosítanák át.

Karácsony: megalázó az idei költségvetés

Megalázónak nevezte Budapest ez évi költségvetési javaslatát Karácsony Gergely, a XIV. kerület polgármestere, szerinte a büdzsé azt mutatja, hogy a főváros még saját működését sem képes finanszírozni.

A Párbeszéd társelnöke a Fővárosi Közgyűlés szerdai, a költségvetésről is döntő ülése előtt tartott sajtótájékoztatón megalázónak nevezte, hogy a városvezetés csak mintegy 67 milliárd forintos hitelfelvétellel tudja „betömni a büdzsében tátongó lyukat”, továbbá azt is, hogy több beruházás úgy valósul meg Budapesten, hogy azokat az itt élők nem szeretnék.

Kiemelte, miközben pénzbőség van a „miniszterelnök hobbijaira és elhibázott projektjeire”, addig a főváros semmilyen fejlesztést nem tud megvalósítani saját forrásaiból.

Karácsony Gergely szintén megalázónak tartja, hogy több fontos közszolgáltatás, így például a közösségi közlekedés, a köztisztaság és parkgondozás színvonala is romolhat a csökkenő források miatt.

A baloldali pártok közös főpolgármester-jelöltje azt is megalázónak nevezte, hogy – mint mondta – a legtöbbet adózó budapestiek alig kapnak bármit is vissza befizetéseikből.

Világosan látszik tehát, a budapestieknek nem érdeke, hogy kormánypárti főpolgármesterük legyen – jelentette ki Karácsony Gergely. Hozzátette, itt az ideje, hogy a „Fidesz helytartójának” helyén egy valódi főpolgármester ki tudja harcolni azokat a forrásokat, amelyekkel a város újra élhetővé válhat.

Jobbik: a főváros feléli vagyonát

A Jobbik szerint a fővárosiaknak idén sem lehet sok örömük a budapesti költségvetésben, mivel a város „feléli, amije van”.

Tokody Marcell, az ellenzéki párt budapesti képviselője, a Fővárosi Közgyűlés szerdai, az idei büdzséről döntő ülése előtt tartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a város idei 114 milliárd forintos hiányának egy részét a korábbi évek maradványaiból, befektetések értékesítéséből, több mint felét pedig 67 milliárd forintos hitelfelvételből fedezi.

A Jobbik politikusa szerint ez azt jelenti, hogy Tarlós Istvánnak „nem sikerült kikormányoznia Budapest hajóját a viharzónából”, sőt azt egyenesen a „narancssárga kalózok karmai közé” irányította.

Kiemelte, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozásával Budapest kizárólag olyan fejlesztéseket valósíthat meg, amelyekbe a kormány is beleegyezik. Ezzel megszűnt a főváros pénzügyi autonómiája, Budapest kiszolgáltatottá vált a kabinettel szemben – tette hozzá Tokody Marcell.

DK: Orbán lélegeztetőgépen tartja Budapestet

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Budapest idei költségvetése azt mutatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „továbbra is lélegeztetőgépen tartja a fővárost, és kénye-kedve szerint vagy elzárja az oxigéncsapot vagy megnyitja”.

Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai, az idei büdzséről döntő ülése előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a költségvetésből kiderül, a város képtelenné vált önálló fejlesztések megvalósítására, a beruházásoknál kizárólag állami forrásokra számíthat. 

Kiemelte, a 66 milliárd forintos hitelfelvétellel megdőlt a főpolgármester azon korábbi állítása, amely szerint Budapestnek nincs adóssága. 

A DK-s politikus a költségvetésből hiányolta azt a 2 milliárd forintot, amely szerinte lehetővé tenné a BKV dolgozóinak kétszámjegyű béremelését. 

Németh Angéla (DK), a XV. kerület polgármestere ismételten a városrészében található Zsókavár és Erdőkerülő utcák felújítását sürgette.

MSZP: folytatódik Budapest lejtmenete

Az MSZP szerint az idei költségvetés elfogadásával folytatódik Budapest lejtmenete.

Horváth Csaba, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai, idei büdzséről döntő ülése előtt tartott sajtótájékoztatón kifejtette, a múlt évi 131 milliárdos után idén 114 milliárdos hiánnyal és 67 milliárd forintos hitelfelvétellel, továbbá „több tízmilliárd forintos vagyonfeléléssel” számol a városvezetés.

Az MSZP politikusa szerint ebből is jól látszik, hogy a budapestiek nem számíthatnak a város sorsának jobbra fordulására a főpolgármester és a miniszterelnök közötti megállapodást követően.

Horváth Csaba szerint Budapest közterületei koszosabbak, közparkjai pedig rendezetlenebbek lesznek, mivel a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) és a Főpark költségvetése is fél-félmilliárd forinttal csökken.     Emellett a BKV dolgozóinak jogos, kétszámjegyű bérfejlesztésének fedezete sem szerepel a büdzsében – jelezte az ellenzéki politikus.