Elfogult és tények helyett feltételezéseken alapszik a hazánkról szóló jelentés
Az Európa Tanács emberi jogi biztosának a médiaszabadság magyarországi helyzetéről kedden közzétett memoranduma elfogult, tények helyett feltételezéseken alapszik, évekkel ezelőtt lezárt kérdéseket vet fel, és kétségeket ébreszt az objektivitásával kapcsolatban – jelentette ki a Miniszterelnöki Hivatal illetékes miniszteri biztosa, az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) kedden.
A nyilatkozatevők Dunja Mijatovic kedden megjelent memorandumára reagáltak, amelyben a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa az újságírói és a médiaszabadság helyreállítására szólított fel Magyarországon.
A magyar illetékesek észrevételeikben kijelentették: a dokumentum főként „egy maroknyi, de jól ismert” kormánykritikus civil szervezet elemzésére és online hírportálok cikkeire támaszkodik, ami kétségeket ébreszt a memorandum objektivitásával kapcsolatban.
A jelentés nyelve bizonyos pontokon elfogult és félrevezető, a média egyik részét ugyanis kormánypártinak, a másik részét függetlennek mutatja be – írták.
„A kormány határozottan kifogásolja az ilyen téves megközelítést”- fogalmaztak.
Tájékoztatásuk szerint a memorandum évekkel ezelőtt lezárt kérdéseket vet fel, illetve olyan jogi keretekhez kapcsolódnak a médiatörvény vonatkozásában is, amelyeket már módosítottak. Ezek között egyebek mellett kiemelték, hogy az Európa Tanács észrevételei alapján a médiatörvény 2013. márciusi módosítása tovább erősítette azokat a biztosítékokat, amelyek alapján a médiahatóság függetlenül láthatja el feladatait, felügyeleti szerveit demokratikus és átlátható módon nevezik ki.
A médiatörvény hatályos rendelkezései a pártok felett álló jelöltek megválasztását biztosítja, illetve kizárja, hogy a politikai pártok képviselői, tisztségviselői és alkalmazottai, valamint a pártpolitikában részt vevők a médiatanács tagjává váljanak. A rendelkezések célja a függetlenség biztosítása mindenfajta politikai jellegű beavatkozási kísérlettől – írták.
Kijelentették továbbá, hogy a memorandum azon állítása, miszerint a médiatanács döntéseinek bírósági felülvizsgálata korlátozott, alapvetően téves, a törvény félreértésén és téves értelmezésén alapul.
A médiatanács minden határozata ellen a közigazgatás felett álló bíróságokon jogi úton lehet jogorvoslatot kérni – emelték ki.
Arra figyelmeztettek, hogy a memorandum bizonyos fejezetei az emberi jogi biztos személyes véleményét tükrözik. Ilyen, amelyben megjegyzi, hogy „a magyar társadalom szélsőségesen polarizálódott, és ez hátrányosan befolyásolja az információ és vélemény szabad áramlását”.
A megjegyzéseket nem támasztják alá tények vagy bizonyítékok, egyes konkrét esetek említése nem vezethet következtetések levonására az általános tendenciák tekintetében – fűzték hozzá.
Kiemelték: a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfelel az Európai Unió és a magyar jogszabályok által garantált jogállamisági elveknek.
A magyar kormány csalódott, hogy a memorandum tények helyett feltételezéseken alapszik, annak ellenére, hogy számos kormányzati szerv megosztotta véleményét és meglátásait, valamint megfelelő háttérinformációval látta el dokumentum készítőjét – olvasható a szövegben.
A világjárvány okozta bizonytalanság és fenyegetés idején még fontosabb, hogy az olyan intézmények, mint az Európa Tanács, miként fogalmazzák meg véleményüket egy adott ország médiaviszonyairól és médiaszabályozásáról. Minden eddiginél fontosabb az objektív értékelés az egyes tagállamokat illetően. Az objektivitásnak, valamint a tényeken alapuló és kiegyensúlyozott vizsgálatnak kell irányadó alapelvnek lennie az egyes emberi jogi normák végrehajtásának értékelésében – tették hozzá.
Dunja Mijatovic memorandumában egyebek mellett azt írta, hogy 2010 óta a magyar kormány rendszeresen aláássa a független és szakmai jellegű újságírást, ezáltal korlátozza a különböző vélemények szabad kicserélését. Úgy vélekedett, hogy a közszolgálatban és a kormánypárti médiában „hiányzik az elszámoltathatóság és a szakmai igényesség”, a független média és az oknyomozó újságírók munkája pedig „egyre súlyosabb akadályokba ütközik, illetve célzottan akadályozzák”.
A kialakult helyzet megfordítása, valamint a médiahatósági elnök túlzott hatásköreinek felosztása, illetve mérlegelési jogkörének korlátozása érdekében módosítani kell a médiatörvényt – tette hozzá az emberi jogi biztos.