A Császár, ahogy legtöbbször emlegették, a Fradiban több mint félezer mérkőzésen játszott, volt világ- és Európa-válogatott is.

Albert Flórián 1941. szeptember 15-én, Hercegszántón született. Tehetségére hamar felfigyeltek – 11 éves volt, amikor a Ferencváros leigazolta korosztályos csapatába, s alig hat esztendővel később, 1958-ban, 17 évesen bemutatkozott a felnőtt csapatban is. De ami ennél is nagyobb ritkaság, hogy ezzel szinte egy időben meghívást kapott a válogatott keretébe is, ilyen fiatalon a ’30-as évek óta nem került be senki a legjobbak közé.

Világszerte elismert pályafutását lényegében egy súlyos térdsérülés törte ketté, amit 1969-ben, egy Dánia elleni válogatott mérkőzésen szenvedett el. Bár a felépülését kövezően még visszatért a pályára és 1974-ig játszott az FTC-ben, ekkor már nem tudta visszanyerni korábbi formáját.

Karrierje ezzel együtt rendkívül sikeres volt: a Fradiban bajnoki és különböző kupamérkőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőttek között, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett az élvonalbeli bajnokság gólkirálya, négyszer nyert magyar bajnokságot, négyszer lett ezüstérmes, s egyszer elnyerte a Magyar Népköztársasági Kupát is. A zöld-fehérek 1965-ben elhódították a Vásárvárosok Kupáját is (lényegében a későbbi UEFA-kupa, illetve a mostani Európa-liga elődje) – a fináléban az olasz csapat otthonában, Torinóban győztek 1–0-ra a Juventus ellen.

A nemzeti válogatottban 75 mérkőzésen 31 gólt szerzett, az 1960-as római olimpián és az 1964-es spanyolországi Eb-n is bronzérmes lett.

Karrierje legnagyobb elismeréseként 1967-ben – eddig egyetlen magyarként – elnyerte a France Football című szaklap Aranylabdáját. A Ballon d’Or az európai labdarúgás legfontosabb egyéni trófeája, amelyet az adott év legjobb teljesítményt nyújtó futballistája kaphat meg az európai sportújságírók szavazata alapján. Kétszer a világválogatottba is meghívást kapott.

Pályafutása során ragadt rá a tudását és népszerűségét is jelző Császár becenév, amit utána nem nyerhetett el senki idehaza, s ahogy a Fekete Párducról mindenki tudja, hogy Grosics Gyula, a Száguldó Őrnagy (Öcsi, Sváb…) pedig Puskás Ferenc a magyar futballszurkolók számára, több mint negyven esztendeje Albert „a Császár”.

Visszavonulása után is – néhány rövid külföldi kitérőtől eltekintve – a Zöld Sasok kötelékében maradt, tíz éve az FTC tiszteletbeli elnöke lett. 2007. decembere óta az Üllői úti stadion is az ő nevét viseli. Albert Flórián, a a magyar labdarúgás egyik legelismertebb legendája 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje Polgári Tagozata kitüntetésben részesült, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet.

2007-ben szülőfaluja, Hercegszántó első díszpolgára lett, 2010-ben Budapesten is elnyerte a díszpolgári címet. Idén a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki a magyar labdarúgás területén végzett példa értékű sportolói és edzői tevékenysége, életpályája elismeréseként.

Albert Flóriánt néhány nappal ezelőtt szállították kórházba, csütörtökön koszorúérműtéten esett át – a Ferencváros pénteken a kórháztól kapott információk alapján még arról tájékoztatott, hogy az operáció jól sikerült, s a Császár a lehetőségekhez mérten jól van. Hétfő hajnali halálával kapcsolatban a család szóvivője, Sipos Jenő a következőket mondta a közszolgálati rádiónak:

– A csütörtöki műtét eredményes volt, de vasárnap délután Albert Flórián rosszul lett – nyilatkozta az MR1 Kossuth Rádiónak hétfőn kora délután Sipos Jenő. – Az orvosok mindent megtettek, de éjszaka infarktust kapott és elhunyt. A temetésével kapcsolatban még zajlik az egyeztetés a Ferencváros vezetőségével, természetesen a család mondja ki a végső szót.

Bándy Péter

Kubatov Gábor, az FTC elnöke és

Kocsis Máté elnökségi tag,

Józsefváros polgármestere

a mai megemlékezésen

(fotó: FTC, Czagány Balázs)

Schmitt Pál: Nagyon szerettem, rendkívül szerény ember volt, igaz példakép

– Nagyjából egyidősek vagyunk, így már fiatalon találkoztunk a tatai edzőtáborban. Tanított minket focizni – emlékezett a Császárra Schmitt Pál köztársasági elnök. A sportolóként két olimpiai bajnoki címet (1968, 1972) szerzett egykori párbajtőröző elárulta, emberileg is közel állt hozzá Albert Flórián. Nagyon szerettem Flórit, rendkívül szerény ember volt, igazi példakép azoknak, akik a futballt választják. Nagyon szép pillanat volt, amikor augusztus 20-án átadhattam neki a kitüntetést.

Schmitt Pál szerint elismerésre méltó az is, hogy Albert egész pályafutása alatt csak egyetlen csapatban, a Ferencvárosban szerepelt.

– Nagy dolog, hogy egy ilyen híres sportoló, akit több helyről csábítanak, ott fejezi be a pályafutását, ahol elkezdte. Később az, hogy a stadion felvette az ő nevét, szinte kötelezte arra, hogy mindig ott legyen – méltatta a csatár klubhűségét a köztársasági elnök, hozzátéve, közismert volt Albert Flórián sportszerűsége is. – Soha nem rúgott meg senkit, nem volt durva. Az egyetemes labdarúgás veszített azzal, hogy elment – nyilatkozta Schmitt Pál.

A nagy külföldi sportoldalakon kívül a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) hivatalos honlapján is megemlékeznek a magyar játékosról. Az uefa.com például Albertről mint „minden idők egyik legelegánsabban játszó” futballistájáról ír.

(MTI, nso.hu)

A Fradi volt életem szerelme – Albert Flórián utolsó interjúja