Elkerülhető halál

A Rákügyi országprofil olyan részletes jelentés, amely az uniós országok rákügyi helyzetét elemzi hivatalos nemzeti statisztikák alapján. A legfrissebb jelentés szerint 2021-ben a százezer lakosra jutó 310 daganatos halálozással továbbra is EU-szerte Magyarországon volt a legmagasabb a rák miatti mortalitás, a daganatos halálozás hazánkban harminckét százalékkal haladta meg az uniós átlagot. Típus szerint a fő halálokok továbbra is a tüdőrák (százezer lakosra 78 eset), a vastagbélrák (50 eset) és az emlőrák (23 eset).

Különösen figyelemreméltó, hogy mind a felnőttek, mind a serdülők körében gyakoriak a rákos megbetegedés kockázati tényezői. A magyarok körében a dohányzás, az ittasság és a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot. A legaggasztóbb pedig, hogy a magyarországi rákszűrési programokon való részvétel az elmúlt években jelentősen csökkent. Az adatok szerint 2022-ben az emlőrákszűrésen 30 százalék, a méhnyakrákszűrésen 26, vastagbélrák-szűrésen pedig 8 százalék volt a részvételi arány.

Közhely, hogy a szűrések életet menthet, ennek ellenére a magyarok figyelmen kívül hagyják a rendszeres vizsgálatok fontosságát. Fenti dokumentum megállapítja, hogy Magyarországon a leggyakoribb daganattípusok esetében az elkerülhető, tehát a szűréssel, életmódváltással megelőzhető halálozás aránya is nagyobb, mint az Európai Unió átlaga. Például az emlőrák miatti elkerülhető halálozás huszonkilenc százalékkal magasabb, mint az uniós átlag.

Minden nyolcadik nő

Mint általában az EU-ban, a nőknél az emlőrák (26 százalék) a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés. Egy szemléletes adat szerint minden nyolcadik nő érintetté válik élete során. Reménykeltő és erősíti a szűrés fontosságát, hogy a betegek kétharmada meggyógyul. A szűrés lényege, hogy még mielőtt bármilyen klinikailag észlelhető tünet megjelenne, képalkotó eljárásokkal – mint például a mammográfia – korai stádiumban is felfedezhető legyen az elváltozás. Az emlődaganatok gyógyításának is egyik kulcsfontosságú eleme, hogy mennyire korai stádiumban fedezik fel, hiszen minél előbb, annál kisebb műtéti beavatkozás kell az eltávolításához. Magyarországon 2002 óta a mammográfiát szervezett népegészségügyi szűrésként vehetik igénybe a 45 és 65 év közötti nők, akiket kétévente hívnak be a vizsgálatra.

Dr. Ujlaki Mátyás, az Országos Onkológiai Intézet Radiológiai Osztályának osztályvezető-helyettes orvosa a Demokratának elmondta, a szűréseken legalább hetven százalékos részvételi arány volna kívánatos, de a meghívott nők kevesebb mint fele jelenik meg. A daganatok körülbelül kétharmada a 45–65 éves korcsoportban fordul elő, míg kb. harminc százalék 65 éves kor felett.

– Az egyik legfontosabb kockázati tényező, hogy van-e közvetlen családtag, édesanya, nagymama, aki emlődaganatban szenvedett. Minél több családtag érintett és minél fiatalabb korban, annál jelentősebb a kockázat. Az emlődaganatok körülbelül öt-tíz százaléka bizonyítottan genetikai eredetű. Ezeknél az eseteknél általában harmincéves kortól évente javasolt a komplex vizsgálat (mammográfia és ultrahang) MR-rel kiegészítve.

A családi halmozódásból adódóan magas rizikójú csoportot is külön kezelik a népegészségügyi szűrésektől: orvosi indikáció alapján évente kontrollálják őket mammográfia mellett ultrahangvizsgálattal, fejtette ki Ujlaki Mátyás. Felhívta a figyelmet arra, hogy már húszéves kortól érdemes áttapintani az emlőket havonta legalább egyszer a ciklus első felében.

– Fontos megjegyezni, hogy ez nem egyenlő a szűréssel, még akkor sem, ha orvos végzi. Hasznos lehet, mert adott esetben korábban felfedezhetjük az eltérést, de hatékonyságban nem előzi meg a mammográfiát – tette hozzá.

A kockázati tényezőkkel kapcsolatban elmondta, az egészségtelen táplálkozás, a túlzott húsfogyasztás, a túlsúly és a mozgásszegény életmód mind hozzájárulhatnak különböző daganatok kialakulásához, így az emlődaganatokéhoz is. Emellett a dohányzás és az alkoholfogyasztás is növeli a kockázatot. A fiatalabb korosztályban a daganatok agresszívabbak lehetnek, különösen a várandósság és a szoptatás időszakában, amikor a hormonális ingadozások növelhetik a daganatképződés kockázatát.

Évente körülbelül 2500 nő hal meg emlődaganat miatt Magyarországon. Ujlaki főorvos felhívta a figyelmünket egy 2022-es magyar tanulmány eredményére, amely a 2012 és 2021 közötti szűréseket vizsgálta és kimutatta, hogy azoknál a hölgyeknél, akik részt vettek a szűrésen, hatvan százalékkal alacsonyabb volt a halálozás kockázata a diagnózist követő tíz éven belül, mint azoknál, akik nem mentek el szűrésre.

– A képalkotó eljárások fejlődésével a mammográfia is sokat fejlődött. Régebben röntgenfilmeket nézegettünk, ma már minden szűrőállomás digitális technikát alkalmaz. Ezáltal részletgazdagabb képet kapunk és több elváltozást találunk meg. Az emlődaganatok kezelése különösen sokszínűvé és egyénre szabhatóvá vált, és a sugárkezelés terén is jelentős előrelépés történt. Ma már a sugárdózis pontosan azokba a szövetekbe jut, amelyekbe jutnia kell, így minimalizálva más szervek károsodását. Az orvostudomány ezen területei mérhetetlenül sokat fejlődtek, és ennek eredményeként az előrehaladott stádiumú, áttétes betegek is hosszabb élettartammal számolhatnak, mint tíz-húsz évvel ezelőtt.

Ujlaki doktor hozzátette, fontos minél jobban népszerűsíteni a szűrések jelentőségét. A mammográfia az egyetlen bizonyítottan hatékony és tudományosan alátámasztott módszer az emlődaganatok korai felismerésére. Fontos tudni, hogy a népegészségügyi szűrés mellett van lehetőség egyéni, úgynevezett opportunista szűrésre is, amely 45 éves kor előtt és 65 év felett is ajánlott, különösen ha a családban előfordultak daganatos megbetegedések.

A vastagbélrák jól szűrhető

A Rákügyi országprofil adatai szerint Magyarországon mindkét nem körében sokkal több elkerülhető haláleset történik vastagbélrák miatt, mint az Európai Unió átlagában. A nők esetében kétszer, a férfiaknál pedig két és félszer annyi halálozás lett volna megelőzhető vastagbélrák miatt, mint az EU-s átlagban.

Dr. Rubovszky Gábor László, az onkológiai intézet Mellkasi és Hasüregi Daganatok és Klinikai Farmakológiai Osztályának osztályvezető főorvosa lapunknak elmondta, a vastagbéldaganat jól szűrhető betegség.

– A székletvérvizsgálat nem ad diagnózist a daganatról, de ha vér található a székletben, érdemes elvégezni a vastagbéltükrözést, amely kimutathatja vagy kizárhatja a daganatot. Ezen vizsgálat jelentősége abban rejlik, hogy a vastagbélben daganatmegelőző elváltozások (polipusok) fordulhatnak elő, amelyeket endoszkópos úton eltávolítva meg lehet akadályozni a daganat kialakulását, a szövettani feldolgozás segítségével pedig megállapítható, milyen stádiumban van az adott polip daganatos elfajulása.

A vastagbélrák esetében a mozgásszegény életforma, a rostszegény étrend és a vörös húsok, különösen a marhahús fogyasztása növeli a kockázatot. Az általános életvitel mellett fontos figyelembe venni a családi örökletes hajlam lehetőségét is, bár ez viszonylag ritka, a vastagbél-daganatos emberek körülbelül öt százalékánál mutatható ki. Különösen érdemes erre gondolni, ha több családtag is érintett vagy a vastagbélrák fiatal korban alakul ki, mivel ez utalhat örökletes daganatszindrómára.

– A nagyobb tumorok gyakran okoznak tüneteket, mint például fájdalom, nyomásérzet, étvágytalanság, fáradtság vagy súlyvesztés, és nagyobb valószínűséggel okoznak áttéteket a közeli nyirokcsomókban vagy távolabbi szervekben. A nagyobb daganatok gyógyulási aránya körülbelül ötven százalék, míg a korai stádiumú, panaszokat nem okozó felületiek gyógyíthatósága rendkívül magas, kilencven százalék fölötti, ami azt jelenti, hogy a betegek nagy része teljesen felépül, ezért nagy a jelentősége a szűréseknek. A gyomor-, máj- és hasnyálmirigy-daganatok esetében viszont jelenleg nincs elfogadott szűrési módszer. Ha hajlamosító tényezők állnak fenn, például a gyomor esetén öröklődő szindrómák vagy krónikus májbetegség, akkor javasolt az időszakos gyomortükrözés vagy a rendszeres ultrahangvizsgálat – tette hozzá a főorvos.

Úgy látja, a szűrés Magyarországon korszerű elvek alapján működik, szerinte a szűrőprogramok tekintetében a legfontosabb feladat az emberek meggyőzése, valamint a lakosság tudatosságának növelése a szűrések nyújtotta előnyökről.

Tüdőrák és férfibajok

A 2025-ös Rákügyi országprofil szerint hazánkban majdnem kétszer annyi férfi és több mint kétszer annyi nő halt meg tüdőrákban 2021-ben, mint az EU átlagában. Dr. Tárnoki Ádám Domonkos, az Onkológiai Képalkotó és Invazív Diagnosztikai Központ központ- és osztályvezető főorvosa arról beszélt a Demokratának, hogy a 2018-ban elfogadott Magyar Nemzeti Rákellenes Program egyik célja a tüdődaganatok korai felismerése. Egy rangos angol orvosi szaklapban megjelent akkori kutatás szerint az alacsony dózisú CT-szűrővizsgálat sokkal hatékonyabban mutatja ki az apróbb daganatokat, mint a mellkasröntgen.

Tárnoki doktor szerint a 2019 és 2023 között zajló országos tüdőrákszűrő program, a Hunchest eredményei jól mutatják, mennyire fontos az alacsony dózisú mellkas CT-szűréseken való részvétel. A programban a dohányzás miatt magas kockázatú személyeket vizsgáltak. Összesen 4215 alacsony dózisú CT-vizsgálatot végeztek, ezek 4,1 százaléka pozitív eredménnyel zárult. Rosszindulatú daganatot hetvenhat betegnél diagnosztizáltak, többségüket nagyon korai stádiumban sikerült kimutatni. Az esetek hatvan százalékában egyes stádiumú daganatot találtak, ami jelentős esélyt kínált a teljes gyógyulásra, míg a betegek tizenhat százalékánál már előrehaladott, négyes stádiumú daganatot fedeztek fel.

Az alacsony dózisú tüdőrákszűrés jelenleg több európai országban tesztelés alatt áll, hogy megállapítsák, elindítható-e egy Hunchest programhoz hasonló uniós szintű szűrőprogram. Amint az összes uniós országban lezárulnak ezek a tesztvizsgálatok, az Európai Unió azt tervezi, hogy egységesen bevezeti az alacsony dózisú CT-vel történő tüdőrákszűrést.

Magyarországon, akárcsak az Európai Unió más országaiban, a férfiaknál a prosztatarák a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés, az összes férfi rákos eset huszonegy százalékát teszi ki. Tárnoki Ádám elmondta, az MR-alapú prosztataszűrés is bevezetés előtt áll az Európai Unióban.

– A jelenlegi gyakorlat szerint ha egy betegnél laborvizsgálat során magas PSA-értéket állapítanak meg, az urológus prosztata-MR-vizsgálatot javasolhat. Mivel a PSA-érték szenzitív, de nem specifikus, gyulladás is okozhatja az emelkedését. Az Európai Unió azt tervezi, hogy emelkedett PSA-szint esetén prosztata-MR-szűrés is történjen a prosztatarák korai felismerése érdekében, mivel ez a képalkotó eljárás nagyobb pontossággal tudja kimutatni a daganat jelenlétét és lehetőséget ad a korai stádiumú diagnosztizálásra. Ha az MR-vizsgálaton rendellenes területeket találnak, látható, hogy mely területből érdemes biopsziát venni, így elkerülhető a beavatkozás felesleges kiterjesztése. A daganat helyét pontosabban meghatározhatjuk, így célzottabb mintavétel válik lehetővé – magyarázta az osztályvezető főorvos.

A prosztatarák előfordulása gyakori, vizsgálatok kimutatták, hogy nyolcvan év fölött szinte minden második-harmadik férfinál megtalálható. Sok esetben nem okoz tüneteket. Magyarországon évente körülbelül ezerötszáz-kétezer férfinál diagnosztizálják. Magas öröklődési kockázatú daganattípus, ezért is fontos a korai szűrés. 60 és 79 év között a leggyakoribb az előfordulása, de már hatvanéves kor előtt is kialakulhat. Az idősebb és genetikailag hajlamos férfiaknál különösen fontos a szűrés, ötvenéves kor után ajánlott a rendszeres szűrővizsgálat. Tárnoki főorvos hozzátette, hazánkban az európai átlag fölött van a prosztatarák megbetegedések aránya.

– Magyarországon a prosztatarák halálozási aránya azért magasabb, mert sokan nem mennek el időben szűrővizsgálatra. A korai felismerés javítja az életkilátásokat, míg késői stádiumban kemo- és sugárterápia lehetséges, ami alacsonyabb túlélési esélyt kínál – tette hozzá.

Dr. Tárnoki Dávid László központvezető főorvos úgy látja, sokan azért félnek elmenni szűrővizsgálatokra, mert attól tartanak, hogy betegséget fedeznek fel, amely megváltoztatja az életüket, pedig ha korai stádiumban veszik észre a daganatot, elkerülhető a nagyobb beavatkozás vagy műtét. Azoknál, akik szinte soha nem vagy ritkán járnak orvoshoz, gyakrabban derül fény komolyabb eltérésre, amelyet korábban is kiszűrhettek volna.

Fontos, hogy a páciens felkeresse háziorvosát, valamint vegyen részt a szűréseken, ahol többek között laboratóriumi vagy fizikális vizsgálatok során már korai stádiumban felfedezhetik a daganatot. Az egészségnevelést érdemes lenne már az iskolában elkezdeni és tudatosítani a szűrővizsgálatok jelentőségét, mindezt célzott figyelemfelhívó kampányokkal és személyre szabott tanácsadással kellene kiegészíteni.