Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Hirdetés

A raktárközpont annak az Európában egyedülálló pályázatnak a segítségével készült el, amelynek során a magyar karitatív szervezetek 37 településen 40 projektet valósíthattak meg 4,5 milliárd forint uniós támogatásból – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Karitatív Tanács elnöke.

Soltész Miklós hangsúlyozta: a néhány hónapon belül befejeződő pályázat keretében a Karitatív Tanács hat nagyobb szervezete 650-650 millió forintot, míg három kisebb tagja 200-200 millió forintot fordíthatott fejlesztésekre. Az államtitkár emlékeztetett: a pályázat célja az volt, hogy olyan raktárbázisok alakuljanak ki országszerte, ahonnan bármikor segíthetik mind a magyarországi elesetteket, mind a határon túli országokban bajba jutottakat.

A raktárbázisok mellett a karitatív szervezetek munkáját segítő kisebb irodaépületeket is kialakítottak, és eszközöket is beszereztek.

Soltész Miklós kiemelte: az Emberi erőforrás fejlesztési operatív program megvalósításáról a Magyarországon és a környező országokban pusztító árvizek után, illetve a vörösiszap-katasztrófát követően döntöttek, mivel kiderült, hogy a kialakult helyzetek kezeléséhez a karitatív szervezetek komolyabb szervezettségére és hátterük megerősítésére van szükség.

Az államtitkár elmondta: a magyar kormány a tervek szerint a megkezdett munka folytatásaként a következő uniós ciklusban további ötmilliárd forintot fordít a karitatív szervezetek hasonló programjainak megvalósításához. Így a beruházások mellett folytatódhatnának az eszközbeszerzések is.

Soltész Miklós emlékeztetett: a Kecskeméten folyó tevékenység minta volt az országos hajléktalanellátás átalakításakor. Az egyik szempont ugyanis az volt, hogy az elesettek emberi méltóságát úgy kell visszaadni, hogy a segítésük és támogatásuk mellett legyen elvárás a közösségért és a saját magukért folytatott tevékenység. A kitörés lehetőségét kell ugyanis megteremteni – fűzte hozzá az államtitkár.

Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke elmondta: Kecskemét nagy szerepet vállalt abban, hogy a szolgálat gyökeret verjen Magyarországon. A segélyszervezet nevet azért cserélték szeretetszolgálatra, mert arra gondoltak, hogy „annyi segély nincs a világon, amennyire szükség van, de a szeretet sosem fogy el, mindössze olyan emberi szívek kellenek hozzá, amelyek az ember méltóságát Istenre hivatkozva minden elé helyezik”. A szervezet tagjai olyan embereket vesznek körül szeretettel, akiknek valamiképpen vissza kell adni az emberi méltóságát – fogalmazott.

A Kecskeméten elkészült új raktár a jövőben ellátja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Alföldi Régiójának raktározási feladatait, valamint logisztikai központként összeköti a régió intézményei, önkéntes csoportjai, valamint a régióközpont közötti adományozási folyamatokat. A beruházás mintegy 93 millió forintból valósult meg.

Az épületben bútorok, gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek, élelmiszerek és fagyasztott áruk tárolására alkalmas raktárrészeket alakítottak ki, de emellett önkéntesek munkavégzésére szolgáló válogató- és szerelőműhelyek, illetve szociális helyiségek is helyet kaptak.

Az elmúlt évben a szeretetszolgálat dél-alföldi régiója mintegy 78 millió forint értékben gyűjtött és továbbított rászorulók részére élelmiszereket, ruhaneműt, bútort és gyógyszereket. A jövőben az ehhez hasonló adományok fogadását és elosztását a kecskeméti logisztikai és raktárközpont munkatársai végzik.