A szervezők részéről Szabó Bence, a Pontus Iuventae Ifjúsági Alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket, egyben tolmácsolta a rendezvény fővédnökének, az objektív okok miatt távolmaradó Pálinkás József MTA-elnöknek az üzenetét is. Szabó rámutatott: a hasonló rendezvények töltik meg tartalommal azt a „történelmi tényt”, miszerint Trianon után sok magyar nemzetiségű személy határokon kívülre szakadt. A kormányváltás után reménykeltő a helyzet, fogalmazott Szabó Bence, hiszen a határon túli magyar osztálykirándulási programról benyújtott fideszes országgyűlési határozati javaslat a Kárpát-medencei magyar nemzetegyesítés irányába mutat.

Ehhez a gondolathoz kapcsolódott János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora is, aki rámutatott: lassan megváltozik a „határon túli” szintagma tartalma, felváltja azt a „Kárpát-medencei” megnevezés. Az egységesülő nemzet egyben az oktatási térség integrációját is eredményezheti, épp ezért nemrégiben az elszakadt nemzetrészek felsőoktatási intézményei vezetőinek találkozóján javaslatot tettek egy „Kárpát-medencei magyar ösztöndíj” létrehozására, amely az Erasmus-program mintájára a magyar-magyar cserediák-kapcsolatokat, valamint a magyar hallgatók Kárpát-medencei mobilitását segítené elő.

Tőkés László EP-alelnök a PKE elnökeként köszöntötte a résztvevőket. Rövid politikatörténeti visszatekintőjében a püspök rámutatott: a kommunizmusban csupán az egyház maradt meg mint önálló magyar intézmény, és a rendszerváltozás után is az egyházakra maradt az intézményalapítás nemzetpolitikai feladata. Így ezelőtt húsz évvel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) a bihari katolikus egyházmegye segítségével alapította meg az első magyar nyelvű felsőoktatási intézményt, a Sulyok István Református Főiskolát, majd ezelőtt tíz évvel ennek jogutódjaként jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem; ugyanígy a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemet is az erdélyi magyar történelmi egyházak alapították. Tőkés László emlékeztetett: az első Orbán-kormány segítségével sikerült létrehozniuk és felépíteniük magánegyetemi rendszerben az önálló erdélyi magyar felsőoktatási intézményeket, amelyek mára már elnyerték az állami akkreditációt is, annak ellenére, hogy az említett négy évet kivéve „posztkommunisták garázdálkodtak” szerte országainkban. Az új nemzeti kormány felállásával beteljesíthetővé válik a rendszerváltozás, jelentette ki az erdélyi EP-képviselő, ehhez pedig meg kell szívlelni Orbán Viktor magyar miniszterelnök régóta hangoztatott tanácsát, miszerint a kisebbségi lét alapja az intézmény és a törvény. Jogos követeléseinket törvényekbe kell foglalnunk, mutatott rá Tőkés, mivel amit esetlegesen, politikai konjunktúra következtében nyerünk el az egyik kormánytól, azt egy másik bármikor visszaveheti. Ugyanígy magyar nemzeti közösségeink megmaradásának és jövőjének az intézményteremtés és -megtartás a záloga.

A 9. Kárpát-medencei Nyári Egyetem több magyarországi illetve határon túli szervezet példa nélküli együttműködésével valósul meg: a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED), a Rákóczi Szövetség, a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD). Az eseményt támogatja: a Diákhálózat (DH), a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szervezete (KMDFKSZ), a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO), a Partiumi Ifjuságért és Hallgatókért Egyesület (PIHE), a Hajdusági Hallgatókért és Civilekért Egyesület, a Pontus Iuventae Ifjúsági Alapítvány. A szervezők szerint a program összeállításában fontos szempont volt, hogy a kulturális, tudományos és szabadidős tevékenységek együttesen, egymást kiegészítve kapjanak helyet. Így a továbbiakban előadásokra, szemináriumokra három szekcióban (média, közgazdaság, művészet) kerül sor, de terveznek kirándulást, filmvetítést, valamint koncertet is. A nyári egyetem augusztus 15-én, vasárnap zárul.