Ellenőrzésekkel a hálapénz nyomában

– A tavaly elfogadott törvény értelmében az egészségügyi dolgozók a szolgáltatásért az esetleges jogszabályban meghatározott térítési díjon felül semmilyen további ellenszolgáltatást nem kérhetnek és nem fogadhatnak el. Mennyire vannak tisztában az emberek azzal, hogy január 1-jétől bűncselekménynek számít hálapénzt adni és elfogadni?

– Bár erre vonatkozó közvélemény-kutatás eddig nem készült, és ilyen adataink nincsenek, a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával (MESZK) folytatott többkörös egyeztetéseink alapján úgy gondoljuk, szükség van felvilágosító kampányra annak kapcsán, hogy a jogalkotó 2021-től kriminalizálta a hálapénzt.

– Ezek szerint nem elegendő a törvényi tiltás?

– A hazai egészségügy több évtizedes teherként cipeli a paraszolvencia jelenségét. Ebben a helyzetben az a legnagyobb kihívás, hogy mind az egészségügyi dolgozókban, mind a betegekben tudatosítani kell: a hálapénz jogellenes. A betegek ne érezzék a kényszert, hogy vélt vagy valós előnyökért a zsebükbe nyúljanak, az egészségügyi dolgozók pedig tudják az ilyen helyzeteket kezelni, a jogtalan előnyt udvariasan, de határozottan visszautasítani. Mindehhez szemléletváltásra van szükség, ez pedig nem jön el egyik napról a másikra. Az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott párbeszéd során egyértelművé vált, hogy ezen az úton számíthatunk a támogatásukra.

– A MOK augusztus 10-én el is indította a maga felvilágosító plakátkampányát a hálapénz nélküli rendszer előnyeiről. Az Országos Kórházi Főigazgatósággal egyeztetve több ezer posztert helyeznek ki az ország 167 egészségügyi intézményében. Az akció célja a szlogen szerint, hogy a hála valóban érzelmi, és ne anyagi kérdés legyen az orvos-beteg kapcsolatban. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) is folytat megelőző munkát?

– Igen, az egyik legfontosabb feladata. A fennállásának idén tízéves jubileumát ünneplő NVSZ azért jött létre, hogy megelőzze, illetve felderítse a közigazgatásban elkövetett korrupciós és egyéb hivatali bűncselekményeket. 2021-től bővült a hatásköre, így a munkánk már az állami egészségügyi szektorban dolgozókra is kiterjed. Az egészségügy területén a MOK-hoz hasonlóan mi is kidolgoztunk egy hálapénzellenes felvilágosító kampányt, és a közeljövőben szeretnénk elindítani.

Mennyire volt ismeretlen terület önök előtt az egészségügy?

– Az eltelt fél évben igyekeztünk megismerni és feltérképezni a számunkra valóban új szektort. De legalább ennyire fontosnak tartottuk azt is, hogy bemutassuk magunkat az egészségügy szerepelőinek. Ezen a téren kiemelt partnerként dolgoztunk együtt az Országos Kórházi Főigazgatósággal és az érdekvédelmi szervezetekkel.

– Érezték-e a tárgyalások során, hogy vadászként tekintenek önökre?

– Természetesen igen, de nem ért váratlanul bennünket. 2011-ben, amikor a NVSZ megkezdte működését, hasonló ellenérzésekkel találkoztunk a közigazgatásban is. Akkor és most is azt tapasztaltuk, hogy egyre több hiteles információ birtokában idővel csökken a bizalmatlanság. Az egészségügyi dolgozók kezdeti kételyeit és félelmeit is hamar felülírta a nyílt, hatékony párbeszéd és a közös érdek, hogy megszabadítsuk az ágazatot a hálapénz nyűgjétől, hiszen mi nem az egészségügyiek ellen, hanem értük dolgozunk.

– Hogyan?

– Az Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztály 50 tisztje a beérkezett információk alapján január óta végez bűnfelderítést az egészségügyben. Megalapozott gyanú esetén feljelentést teszünk a területileg illetékes nyomozó hatóságnál, amely lefolytatja a büntetőeljárást, hiszen mi nem vagyunk nyomozószerv. Ezt történt év elején is, amikor sikerült lefülelni azt az orvost, aki társaival együtt a Szent László-kórház Covid-osztályáról lopott gyógyszerekkel kereskedett. De bűnfelderítés keretében buktattuk le azt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei háziorvost is, aki védettségi igazolványokat állított ki olyan személyeknek, akik nem oltatták be magukat.

– Milyen főbb feladatuk van még a bűnfelderítés mellett?

– A bűnmegelőzés. Ennek puhább eszköze például a tréning, az előadás és sajtókampány, míg a keményebb eljárás a megbízhatósági vizsgálat. Statisztikai adatok is igazolják, hogy a bűnmegelőzésnek komoly visszatartó ereje van. Jelen esetben az NVSZ speciálisan képzett tárgyalótisztjei a való életben is előforduló mesterséges szituációt hoznak létre orvos és beteg között.

– Milyen módon?

– Az egyik korábbi esetünkben felmerült, hogy egy Pest megyei osztályvezető főorvos asszony vesztegetési pénzért cserébe hamis orvosi igazolásokkal segít börtönre ítélt személyeknek elhalasztani a büntetést. Tárgyalótisztünk a megbízhatósági vizsgálat során háromszázezer forintot kínált fel a főorvosnak, az pedig elfogadta a kenőpénzt. Véleményem szerint az ilyen orvos nem tartozhat az egészségügyi hivatást gyakorlók körébe. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy egy-egy vizsgálat az első pillanattól az utolsóig teljes egészében ügyészi kontroll alatt áll, vagyis csak előzetes engedély alapján hajtható végre, és amennyiben az ügyész az ügymenet során jogsértést tapasztal, a tárgyalótisztet is eljárás alá vonhatja.

– Ez például azt jelenti, hogy a tárgyalótiszt nem dugdoshat pénzes borítékot a vizsgált személy zsebébe?

– Így van, nem lehet tukmálni, provokálni. Tilos az olyan szituáció, amelynek során az egészségügyi dolgozó pszichés vagy fizikai kényszerítést érez. Olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a vizsgált személy szabadon dönt a pénz vagy más jogtalan előny, például ingyenes vitorlázás, utazás, teniszbérlet stb. elfogadásáról vagy elutasításáról.

– Mi a helyzet például a lehallgatással, titkos megfigyeléssel, számítógépes adatgyűjtéssel?

– A megbízhatósági vizsgálat során nem használhatunk bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközöket.

– Említene még olyan eseteket, amikor sikerült valakit bűncselekményen rajtakapni?

– Egy vidéki sportorvos például hét igazolható esetben, összesen 40 ezer forintot kért versenyengedélyekért, miközben nem végezte el a szükséges vizsgálatokat. A legfrissebb ügyünk főszereplője egy középkorú fővárosi főnővér, aki megvesztegetési pénzt fogadott el a családtagoktól azért, hogy idős hozzátartozójukat felvegye a kórház krónikus belgyógyászati osztályára, ahol egyébként államilag finanszírozott ellátás járt volna neki. Az említett esetekben feljelentést tettünk az illetékes főkapitányságokon.

– Tehát nemcsak orvosokról, hanem nővérekről, ápolókról is beszélünk?

– Mindenkiről, aki az egészségügy területén dolgozik. A folyamatban levő ügyeink alapján azt tudom megerősíteni, hogy az orvosok és a nővérek hasonló arányban érintettek.

– Honnan szerzi az NVSZ az információt?

– Egyrészt bejelentések alapján, amelyek valóságtartalmát körültekintően kivizsgáljuk, hogy kiszűrjük az inkább csak érzelmi okokból megtett feljelentéseket. Másrészt saját kockázatelemzést is végzünk.

– Melyek a legkockázatosabb területek?

– Például a szülészet-nőgyógyászat, a többnyire magatehetetlen idős embereket ellátó krónikus belgyógyászati osztályok, a korábban említett sportorvosi terület, illetve azok a szakmák, ahol hosszabbak a várólisták.

– A vizsgálatok során az illető ott helyben lelepleződik?

– Igen, mindig meghökkenve fogadják az elkövetők a szembesítést.

– Azért nyilván akadtak pozitív példák is…

– Természetesen Budapesten és vidéken is találkoztunk olyan szakorvosokkal, akik nem fogadták el a nekik felajánlott pénzt.

– Ugyanakkor az egyes lelepleződések nyilván példaértékűek mások számára…

– Igen, ezen a ponton érvényesül a megbízhatósági vizsgálatok megelőző jellege.

– Mik a büntethetőségi tételek?

– Alapesetben a hálapénzt felkínáló személy egy évig, míg a pénzt elfogadó dolgozó három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Az adott eset összes körülményeit mérlegelő bíróság azonban egyéb lehetőségekkel is élhet: felfüggesztheti a börtönbüntetést, kiszabhat pénzbírságot, vagy megróhatja az elkövetőket. Minősített esetekben, például üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett vesztegetés esetén a büntethetőség akár tíz évre is emelkedhet.

– Ha vesztegetési pénzt nem is, de ajándékot például elfogadhat az egészségügyi dolgozó?

– Az egészségügyi törvény értelmében igen, de az ajándék értéke nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér öt százalékát, ami idén 8370 forint.

– Vagyis ha ilyen értékben virágcsokrot, bonbont vagy pezsgőt kínálok az engem ellátó orvosnak, nővérnek, és nem készpénzt adok, akkor nem követek el bűncselekményt?

– Azzal a kitétellel, hogy huzamosabb kórházi kezelést, illetve benntartózkodást igénylő ellátás esetén legfeljebb kéthavonta adható ajándéktárgy a gyógyító személyzetnek, és kizárólag önkéntes alapon.

– Mikor elégedettek a szolgálat munkatársai?

– Nekünk elsősorban nem az szerez örömet, ha visszaéléssel találkozunk, hanem ha az egészségügyi dolgozó jogszerűen jár el. A legcsalódottabbak pedig akkor vagyunk, ha azzal kell szembesülnünk, hogy a felkínált hálapénzt gond nélkül elteszi a hivatására felesküdött, végső soron azt meggyalázó szakember. Mi mindig azzal a szemlélettel közelítünk a hálapénzellenes munkánkhoz, hogy az egészségügyben dolgozók többsége tisztességes, becsületes ember, ugyanakkor hiszünk abban, hogy a visszaéléseket fel kell deríteni, és a szektort meg kell tisztítani a korrupciós bűncselekményektől, mert egyetlen ilyen eset sem engedhető meg.

– Mennyi ideig tarthat ön szerint a hetven éve megkövült rendszer lebontása?

– A társadalompolitikai kérdéseket is felvető megtisztulási folyamat akár évekig is eltarthat, de én feltétlenül hiszek benne és elköteleztem magam mellette, hogy a szakmai munka végül eredményes lesz.