Fotó: Vermes Tibor/Demokrata, archív
Fotó: Vermes Tibor/Demokrata, archív

Valószínűleg senkinek nem okozott meglepetést, hogy Dobrev Klárát jelölte a DK miniszterelnök-jelölnek, mégis élénk reakciókat váltott ki a bejelentkezése. Ön mit gondolt, mikor nyilvános lett a Gyurcsányné indulása?

Hirdetés

– Valóban nem történt meglepetés. Ami a beszédet illeti, két dolog jut eszembe: arctalan múlttagadás és hiteltelen moralizálás. Dobrev Klára a „sokak Magyarországa” és a szegények nevében kéri számon a közpénzen meggazdagodott politikusokat? Gyurcsány Ferenc felesége átérzi a munkavállalók félelmeit? Apró Antal unokája beszél bűnről és bűnhődésről? Ugyan! A Demokratikus Koalíció egyébként egy az egyben lemásolta az Egyesült Államokban bevett, hagyományos kampánystratégiát. A baloldalon amúgy is jellemző a nyugati szokások szolgai másolása, így nem volt meglepetés a show-műsor sem, amit a jelölés köré szerveztek.

Említette az Egyesült Államok politikai hagyományait. Milyen kampánystratégiára gondol?

– Mielőtt egy politikus hivatalosan is pártjának elnökjelöltje lesz, hosszadalmas előválasztáson kell megküzdenie a többi aspiránssal. Azonban mindezek előtt létezik egy átmeneti időszak. Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy politikus nevét „meglebegteti” a sajtó, majd a pártársai nyilatkoznak arról, hogy szívesen támogatnák. Ekkor van alkalom arra, hogy a politikus csapata „tesztelje” a közvéleményt, illetve – ami talán még fontosabb – felmérje pénzügyi támogatóinak számát. Ne legyen kétségünk, Dobrev Klára csapata is ezt tette. A baloldal jól megfigyelhetően külföldön akarja megnyerni a belföldi választásokat, ezt a politikát látjuk évek óta, Dobrev Klárának pedig volt néhány hónapja, hogy felmérje a belső és külső támogatások lehetőségét.

Itthon mi a helyzet, hogy befolyásolja Dobrev Klára indulása az ellenzéki versenyt?

– Több nagy közvélemény-kutató intézetnél jelenleg Jakab Péter vezet. Ha pontosak akarunk lenni, akkor valójában minden kutatás szerint Orbán Viktor az első, az ellenzéki versenyben azonban a Jobbik elnöke vezet. Azzal lényegében minden elemző egyetért, hogy a következő időszak Dobrev Kláráról fog szólni. Hogy ez mit jelent majd a támogatottság szempontjából, azt nehéz megjósolni. Egyelőre Dobrev Klára a második, harmadik helyen áll, Karácsony Gergellyel, aki még „vonakodik”, ám az is tény, hogy Gyurcsány Ferenc felesége a legelutasítottabb politikus az alakuló ellenzéki listán. A kutatások szerint az ellenzéki szavazók 39 százaléka egyáltalán nem szavazna rá.

Korábban írtuk


DK–Jobbik-párharcra kell készülni? Várható, hogy a többi párt is erősíteni fog?

– Jelenleg minden képlékeny. A pártok még csak most kezdenek bele az előválasztási kampányba, Karácsony Gergelyre vár az MSZP, és vannak még olyan önjelölt politikusok is, mint Márki-Zay Péter vagy Pálinkás József, de nekik nincs valódi esélyük. Fekete-Győr András az elmúlt hónap során mindent megtett azért, hogy a választók ne vegyék komolyan, így ha Karácsony Gergely beszáll, akkor háromszereplős versenyre kell számítani.

Lehetnek még meglepetések?

– Ha a nemzetközi példákat nézzük, akkor előválasztást – az Egyesült Államok mellett – egy-két helyen alkalmaztak eddig Európában. Romano Prodi 2005-ben vagy éppen François Hollande 2011-ben így lett jelölt, majd a következő évben miniszterelnök, ahogy a német zöldeknél lassan egy évtizede szokássá vált előválasztást tartani. Ám ezek mind vagy egy párton, vagy ugyanazt a politikát évtizedek óta követő pártcsaládon belüli megmérettetések voltak. Ami most Magyarországon lesz, az példa nélküli. Így ha nem lenne valami meglepetés, voltaképp az lenne meglepő.

Melyik jelölt lenne a legjobb és melyik a legrosszabb a Fidesz számára?

– Az Orbán-kormány számára most a válságkezelés a legfontosabb, jelenleg minden erejükkel a vírus ellen küzdenek, a következő időszak pedig a gazdaság újraindításáról fog szólni. Ebből a szempontból mondhatnánk, hogy teljesen mindegy, ki lesz a baloldal miniszterelnök-jelöltje, hisz minden ellenzéki párt azzal volt elfoglalva az elmúlt egy évben, hogy akadályozza a kormány védekezését és gyengítse az állampolgárok közintézményekbe vetett bizalmát. Nem konstruktív ellenzéki pártokat látunk a magyar közéletben, hanem gyűlölködő, gáncsoskodó és egyre vulgárisabban megszólaló politikusokat. Meglepő lehet, de szerintem ebből a szempontból a jelölt személye másodlagos.

Dobrev Klára egy „másik Gyurcsány Ferenc”? Mennyire tekinthető önálló szereplőnek?

– Azt gondolni, hogy független és autonóm politikai szereplő lenne Dobrev Klára, szerintem nem csupán botorság, hanem a helyzet teljes félreértése. Jól láthatóan Gyurcsány Ferenc irányítja a baloldali folyamatokat. Ő volt, aki először beszélt az egy lista, egy képviselőjelölt, egy miniszterelnök-jelölt felállásról, azaz a totális együttműködésről tavaly ilyenkor. Akkor ez sem az LMP-nek, sem a Jobbiknak, sem pedig a Momentumnak nem tetszett. Két listát akartak és azt követelték, hogy a volt miniszterelnök ne legyen a listán. Most pedig azt látjuk, hogy ismét a Gyurcsány-képlet érvényesült.

– Mekkora harc várható? Kárt okozhatnak egymás hitelességében az ellenzéki jelöltek?

– Az előválasztás szükségszerűen konfliktusokhoz fog vezetni. A pártvezetők és a meghatározó politikusok nyilván mindent megtesznek azért, hogy ne maradjanak le a listáról, de az egyéni jelöltek és a miniszterelnök-jelölt kiválasztása is fontos kérdés. Az elmúlt években az ellenzéki pártok rengeteg kárt okoztak egymásnak. Az LMP feljelentette Gyurcsány Ferencet, aki antiszemita pártnak nevezte a Jobbikot és így tovább. Ezek a sérelmek ismét elő fognak kerülni és lesznek új konfliktusok is. A kérdés inkább az, hogy ezek mennyire lesznek nyilvánosak. Azt azonban nem gondolom, hogy teljesen szétesne az összefogás. A hatalmi és anyagi vágy most annyira erős, hogy a baloldal valamilyen formában meg fogja tartani az egységet. Erre kell készülni: szuverenista jobboldal áll majd szemben a globalista baloldallal. Önrendelkezés vagy függőség – ez lesz a tét.