Kormányinfó: A 2026-os költségvetés a békére épít

Gulyás Gergely azt mondta: bíznak abban, hogy a világgazdasági és a világpolitikai helyzet változása, elsősorban a béke megteremtése a gazdasági növekedésben is jól látható lesz, ezért a jelenlegi költségvetési tervezet egy óvatos tervezés eredménye, de így is lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy „egyet előre léphessen”.

A miniszter a legfontosabbnak annak a környezetnek a megértését nevezte, amelyben a jövő évi költségvetést születik. Úgy fogalmazott: „nehéz évek vannak mögöttünk, Covid és háború”, és ugyan még mindig tart a háború, de egy olyan költségvetést fognak benyújtani az Országgyűlés elé, amely a békére épít, amely joggal tekinthető békeköltségvetésnek.

Közölte: a 2026-os költségvetés legnagyobb kedvezményezettjei a gyermeket nevelő családok, így a már bejelentett családtámogatási intézkedések forrása is része a büdzsének.

Azt mondta: a gyermekek után járó adókedvezményt két lépésben megduplázzák, a háromgyermekes édesanyák október 1-jétől teljes egészében, a kétgyermekes édesanyák pedig 40 éves korig jövő január 1-jétől teljes személyijövedelemadó-mentességet élveznek.

Hozzátette: jövőre is fenntartják a rezsicsökkentést és a 13. havi nyugdíjat, 13 százalékkal nő a minimálbér, és biztosítják a korábbi ígéreteknek megfelelően a hathavi fegyverpénz kifizetését az egyenruhásoknak. Kitért arra: folytatják a béremeléseket is, ennek megfelelő céltartalékot képeztek a költségvetésben.

Mindeközben csökkentik a hiányt, az államadósságot és az inflációt, de számtalan olyan fontos részlet is van a költségvetésben, az adótörvényekben, amellyel egyszerűsödik az adórendszer – jelezte.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a héten megkezdődött az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazás.

Minden magyar választópolgár, aki Magyarországon állandó lakcímmel rendelkezik, meg fogja kapni azt a levelet, amelyben benne van a szavazócédula Ukrajna európai uniós csatlakozásáról – tette hozzá.

A miniszter azt mondta, az Európai Unióban meg akarják akadályozni, hogy erről a kérdésről a nép dönthessen. Hozzáfűzte, más államokért nem tudnak felelősséget vállalni, csak Magyarországért: itt a választópolgárok véleménye a döntő és meghatározó.

Gulyás Gergely arra biztatott mindenkit, hogy ebben a kulcsfontosságú kérdésben, amely alapvetően határozza meg az Európai Unió és benne Magyarország jövőjét, nyilvánítson véleményt. Közölte, ő már szavazott, mégpedig nemmel, de aki igennel akar szavazni, annak is van lehetősége erre.

„A legfontosabb, hogy sokan vegyenek részt a véleménynyilvánító szavazáson”

– hangsúlyozta.

Gulyás Gergely kérdésre hangsúlyozta: a kormánynak világos álláspontja van Ukrajna csatlakozásának ügyében, az a jó, ha erről az emberek mondhatnak véleményt, és a kormány ezt magára kötelezőnek tekinti.

A kormány véleménye az, hogy a jelenlegi formában Ukrajna csatlakozása az EU számára is sok hátránnyal járna, Magyarországnak pedig tragikus lenne – jelentette ki.

Túl azon, hogy a Tisza Párt meghamisított egy kilenc évvel ezelőtti felvételt, hiszen azt a mondatát a miniszterelnöknek szándékosan kivágták, hogy Ukrajna unióhoz csatlakozása nincs napirenden, és azon, hogy Ukrajna nem tehet arról, hogy orosz támadás áldozata lett, egy ilyen gyorsított eljárás „elfogadhatatlan és vállalhatatlan”.

„Senkiben fel sem merül, hogy Ukrajna az uniós csatlakozáshoz szükséges feltételeket objektív módon a következő évtizedben teljesíteni tudná”

– tette hozzá.

Gulyás Gergely nyílt hazugságnak nevezte, hogy a kormányfő még ellenzéki pártvezetőként azért lobbizott volna, hogy Magyarország ne kapja meg a neki jogosan járó uniós forrásokat.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett: 2010 óta sok kórházfejlesztés, modernizáció, eszközbeszerzés történt, a rendszerváltozástól eltelt éveket nézve ez az időszak biztosan az élen áll. A kormány azonban szeretne még több kórházat felújítani, és fog is, mert az uniós pénzek járnak Magyarországnak, de érkezhetnének még gyorsabban is. A héten az egészségügyi államtitkár azokat a kórházakat mutatta be, ahol a tervek megvannak, de azért kell még a fejlesztés megindulására várni, mert magyar képviselők, akik mintegy hétmillió forintot keresnek havonta Brüsszelben, azon dolgoznak, hogy ne legyenek felújítva ezek a kórházak.

A Tisza-Brüsszel-paktum lényege, hogy a Tisza Párt mindent megtesz azért, hogy Magyarországtól a megítélt forrásokat is elvegyék, és újakat pedig ne ítéljenek meg. Brüsszel cserébe segít a Tisza Pártnak hatalomra kerülni, már csak azért is, mert utána egy fogható politikai erő lesz hatalmon Magyarországon, amely az ukrán csatlakozástól a migráción át mindent megszavaz.

Gulyás Gergely kitért arra, hogy számtalan jó, és a kormány által támogatott fővárosi uniós projekt van, ami haladhatna gyorsabban is, de most olyan ütemben halad, ahogy hozzájutunk az uniós forrásokhoz. Közölte: 21 milliárd euróból valamivel több mint 13 áll rendelkezésre a kohéziós forrásoknál, a helyreállítási alapból pedig az előleghez jutottunk hozzá eddig.

„A Tisza Párt európai parlamenti (EP-) képviselőjének, Kollár Kingának a nyilatkozatával kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy a Tisza Párt Brüsszelben Magyarország érdekeivel, a magyar kormánnyal és az az ország alapvető érdekeivel szemben dolgozik. A további következtetéseket a választópolgároknak kell levonni”

– közölte.

---

A kormány csütörtöki ülésén elfogadta a 2026-os költségvetés főbb számait, a büdzsé tervezete a jövő héten a Költségvetési Tanács elé kerül, majd május 2-án nyújtják be a parlament elé. A tervezetben 4,1 százalékos reál-GDP növekedéssel, 3,6 százalékos inflációval és 3,7 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Kormányinfón.

Közölte: a béke lehetőséget ad a kormánynak, hogy visszatérjen az adócsökkentés politikájához, ennek fókuszában a családok állnak.

Nagy Márton ismertette a makrogazdasági számokat és a jövő évi költségvetési tervezet főbb célszámait. Az idei gazdasági növekedés a korábban várt 3,4 százalék helyet 2,5 százalék körül lehet, a hiány a GDP 3,7 százalékáról 4 százalékra emelkedik, az infláció 4,5 százalék körül lehet.

Kérdésre elmondta: tartható az idei 4 százalékos hiánycél, amely megegyezik a kamatfizetés mértékével, vagyis az elsődleges egyenleg nullszaldós lehet. A hiánycél emelését a háromgyermekes édesanyákra kiterjesztett, még idén életbe lépő szja-mentesség, valamint a nyugdíjasoknak járó áfavisszatérítés is indokolja. Az első négy hónapban a költségvetés kiadási oldalát jelentősen terhelték az állampapírkamat-kifizetések, valamint a rezsivédelmi támogatások növekedése is – jegyezte meg.

Folyó áron a GDP az idei 88 ezer milliárd forintról 95 ezer milliárd forintra emelkedik 2026-ban. A tervezet szerint a kiadási főösszeg jövőre megközelíti a 35 ezer milliárd forintot, míg a bevételi oldal 34 ezer milliárd forint körül alakulhat, a pénzforgalmi egyenleg hiánya 4100 milliárd forint, az eredményszemléletű hiány (ESA) pedig 3700 milliárd forint lesz, így alakul ki a 3,7 százalékos ESA-alapú hiány.

A költségvetés elsődleges egyenlege – fizetett kamatok nélkül számítva – egyensúlyi, azaz nullás, vagyis a hiányt teljes egészében az államadósság kamatai adják. A GDP-arányos bruttó államadósság a 2025-ös 73,1 százalékról 2026-ra 72,3 százalékra mérséklődhet

„A lakossági állampapírok után jövőre 800 milliárd forint kamatot fizetnek”

– ismertette.

A költségvetés fókuszában a családpolitikai támogatások állnak, összesen 4800 milliárd forintot különít el erre a célra a kormány, ami rezsivédelemmel együtt 5600 milliárd forintot tesz ki. A háztartások és kisvállalkozók rezsivédelmi támogatása jövőre 1000 milliárd körül alakul.

A családtámogatásokon belül a háromgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége, valamint a kétgyermekesekre kiterjesztett kedvezmények összesen 270 milliárd forintot igényelnek. A családi adókedvezmények megduplázására 210 milliárd forintot különítettek el. Nagy Márton szerint a kormány célja, hogy a támogatások hosszú távon is fenntarthatóak és kiszámíthatóak maradjanak.

A miniszter elmondta: nyugdíjellátásra 7700 milliárd forintot fizenek, biztosítva a 3,6 százalékos inflációkövető emelést. Mivel a jövő évi növekedés 3 százalék felett alakulhat, így nyugdíjprémium kifizetése is várható.

Jövőre gazdaságfejlesztésre 4900 milliárd forint jut, ebből 220 milliárd forint lesz az uniós forrás, az agráriumra 1300 milliárd forint, amiből 1000 milliárd forint unió forrás.

Az uniós pénzekre kitérve elmondta: az idei 2000 milliárd forint után jövőre 2360 milliárd forinttal számol a kormány.

Folytatódnak a béremelések jövőre – hangsúlyozta a miniszter. A hároméves megállapodás második lépcsőjében a minimálbér jövőre 13 százalékkal emelkedik. A 10 ezer fő alatti települések önkormányzatainál az idei 15 százalék után jövő januárban is 15 százalékos emelés következik. A honvédelmi és rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénzére 450 milliárd forintot biztosít a kormány, és jövőre a tanári béremelések is folytatódnak.

A jövő évi büdzsében 1920 milliárd forintot, a GDP 2 százalékát szánják védelmi kiadásokra. Emellett egy „védelmi tartalék” elnevezésű költségvetési sort hoznak létre, ami lehetőséget biztosít 1,5 százalékig a védelmi kiadások elszámolására, amennyiben változik az uniós költségvetési szabályozás.

Az adórendszer egyszerűsítésére és digitalizálására vonatkozó lépések is szerepelnek a jövő évi költségvetésben – jelentette be a tárcavezető és hozzátette, a társaságiadó-kedvezmények rendszere is bővül, ezzel a célzott fejlesztések ösztönzését kívánja elérni a kormány.

A költségvetés bevételi oldalára kitérve Nagy Márton jelezte, hogy több szektorban is maradnak az extraprofitadók. Ez igaz a bankszektorra, ahol megmaradtak a rendkívül magas nyereségek és a kamatszint is jóval a pandémia előtti szint felett van. Jövőre 360 milliárd forintos bevétellel számol a kormány, amelynek fele leírható lesz a bankok állampapír-vásárlásától függően. Kérdésre válaszolva elmondta: a banki extraprofitadó eltörlését akkor érdemes megfontolni, ha a jelenlegi 6,5 százalékról az alapkamat 2-3 százalékos szintre esik vissza.

Jövőre a szektorspecifikus adók megmaradnak a kiskereskedelemben és a biztosítási szektorban is, mivel itt is extraprofitot termelnek a cégek, illetve megmarad az Ural/Brent különbözetre kivetett adó is.

Az árrésstopról szólva elmondta: a kormány gondolkozik azon, hogy a nem élelmiszer jellegű termékekre – szépségápolási cikkekre – is kiterjeszti a szabályozást, mivel itt akár 30 százalékos profitmarzsa is lehet a forgalmazóknak.

Nagy Márton kérdésre válaszolva elmondta, 400 forint körüli euróárfolyammal tervezték a 2026-os költségvetést.

A köztévé kérdésre válaszolva Nagy Márton azt mondta: az otthonfelújítási programban sok helyen fiktív számlák jelentek meg, ezért bővítették a NAV hatáskörét, hogy ezeket az eseteket „le tudják fülelni”.

Nagy Márton nem tud arról, hogy asszisztált volna a jegybanki alapítványoknál, azok alapításánál nem volt alelnök, akkor még ügyvezető igazgató volt, és miután alelnökként bekerült egy kuratóriumba, gyorsan le is mondott a tagságról.

Az MNB vezetése nem szólt bele az alapítványok működésébe, így 2020-ig nem is foglalkozott a kérdéssel, az alapítványok felett a jegybank felügyelőbizottsága és a számvevőszék vizsgálódott, azok az igazgatóságtól elválva működtek – idézte fel.

A 2025-ös költségvetést is a béke költségvetéseként tervezték, továbbra is azt gondolják, hogy a béke eljön, és Magyarország ki fog maradni a háborúból – tette hozzá.

Nagy Márton közölte: a 2026-os költségvetésben védelmi kiadásokra továbbra is a GDP 2 százalékát költik, 1920 milliárd forintot. A védelmi tartalék efölött nyit lehetőséget, ha az unió nyit mozgásteret – tette hozzá.

Arról is beszélt: Japán az autóiparban és a gyógyszeriparban van jelen Magyarországon, most a vasúti és az energetikai, atomenergiai együttműködés lehetősége nyílik meg.

A Hitachi a budapesti belváros és a Liszt Ferenc repülőtér közti gyorsvasút kiépítése iránt is érdeklődik, a Suzuki elektromos autókat is gyártana, és a Nippon Paper is kapacitást bővítene. Szólt arról is, a japán turizmus Magyarországra 40 százalékkal emelkedett, közvetlen repülőjárat is jó lenne a két ország közt.

Nagy Márton elfogadhatatlannak nevezte a reálkeresetek 3,5 százalékos emelkedéséről szóló februári adatot, szerinte a reálbérnövekedésnek 5 százalék körül kell fennmaradnia. Ezért küzd a kormány az árnövelők ellen – jelezte, hozzátéve, hogy a bérpályát a már megkötött bérmegállapodás tudja garantálni, az infláció ellen viszont küzdeni kell.

Megerősítette: az infláció miatti kiegészítő nyugdíjemelést a kormány novemberben fizeti ki, mert ekkor lesz biztos az inflációs adat. Elmondta: 4,5 százalékos infláció esetén 91 milliárd forintos kompenzációval számolnak, ami 40 ezer forintos összeget jelent a nyugdíjasoknak.

A kormány mérlegelni fogja a jegybank elnökének kérését az MNB alapítványának megszüntetéséről. Mi nyitottak vagyunk erre, de jegybanktörvény módosítását a jegybankelnöknek kell kezdeményezni – mondta.

Nagy Márton a 2026-os költségvetés tervezésénél figyelembe vett, 400 forint körüli euróárfolyamról hangsúlyozta, hogy ez egy technikai árfolyam, nem azt jelenti, hogy a kormánynak lenne árfolyamcélja, hiszen az árfolyampolitika a jegybank dolga. Az árfolyam tekintetében a kormánynak az a véleménye, hogy a stabil árfolyam a jó árfolyam – jelezte.

Hozzátette, a jegybank feladata a stabilitás védelme, ahogy az infláció letörése is. Ennek ellenére a kormány érzi a felelősségét, és harcol az infláció, illetve az áremelők ellen – jegyezte meg.

Kiemelte: jelenleg az árrésszabályozás sokkal nagyobb hatással van az infláció letörésére, mint a monetáris politika, mert most nem a fogyasztás vezérli az inflációt. Az infláció oka alapvetően továbbra is az alapanyag-drágulás, illetve néhány szektor túlzott profitvágya – közölte.

A 2025-ös költségvetési hiányra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, 4 százalék körüli hiányt vár a 3,7 százalékos hiánycél ellenére, hozzáfűzve: a jövő évi hiánycél lényegében annyi lesz, mint az idei.

Leszögezte azt is: nem probléma, hogy az első három hónapban kicsit több mint 60 százaléka teljesült az éves hiánynak, mert többször is előfordult hasonló az elmúlt években.

„Tehát nincs semmifajta kiugró dolog, ennek ellenére azt kell mondanom, hogy a költségvetésünk orrnehéz, alapvetően két dolog miatt”

– fogalmazott. Elsődleges okként azt jelölte meg, hogy a lakosság számára a Prémium Magyar Állampapír után több mint ezermilliárd forint kamatot fizetett az állam az első hónapokban. A másik a rezsivédelem, miután a vártnál magasabbak a gázárak, ráadásul több gáz fogyott.

Összegezve megállapította: az első háromhavi számban semmi olyat nem látni, amely strukturálisan problémát jelentene.

A várható hiány 3,7-ről 4 százalékra emelkedése mögött Nagy Márton nem a növekedés lassulását azonosította, rámutatva arra, hogy az áfabevételek a tervezett szinten érkeznek be. Kiemelte azonban, hogy júniustól már emelik az adóvisszatérítést a családoknak, októbertől bevezetik a háromgyerekesek anyák szja-mentességét, de a hiánycél emelkedéséhez a nyugdíjasok áfa-visszatérítése is hozzájárul.

Ezek az intézkedések feljebb viszik a hiányt – ismerte el, hangsúlyozva azonban, hogy a kamatkiadásokkal megegyező mértékű költségvetési hiány tolerálható.

Az árréscsökkentéssel kapcsolatban Nagy Márton azt mondta, az intézkedés hatására eddig 18,8 százalékkal csökkent a szabályozás alá tartozó áruk ára: 872 termék ára csökkent, csak azok esetében volt emelkedés, ahol március 13. után megszűnt az akció – tette hozzá.

Hozzátette, nagyobb az árcsökkenés, mint amit vártak, ugyanis 10-12 százalékra számítottak.

Elmondta, egyelőre mindenki fegyelmezetten betartja a szabályokat, nincsen keresztárazás. Az egy más kérdés, hogy a kereskedők megpróbálnak a beszállítókkal keményebben tárgyalni, de a miniszter szerint ez helyes, ez a módja annak, hogy az árak a helyükre kerüljenek.

Közölte, az intézkedésnek a márciusi inflációban is van már hatása, és áprilisban a minisztérium számításai szerint 4 százalék lesz az infláció, 5 százalékra eshet az élelmiszerinfláció mértéke.

Úgy értékelt, az árrésszabályozás egyelőre jól működik, vizsgálják ugyanakkor annak a kiszélesítését.

Hozzátette, háztartási és szépségápolási cikkek felé „nézelődnek” a következő körben, mert ezeknél a termékeknél nagyon jelentős az árrés, de nem zárta ki, hogy más élelmiszereket is bevonnak az intézkedés alá. Május végén döntenek arról, hogyan tovább – mondta.

A piperecikkek esetében bevezetni tervezett árrésszabályozás például a mosóporra, a pelenkára vagy a tusfürdőre is vonatkozna – válaszolta a miniszter egy másik kérdésre, jelezve, hogy ezen cikkeknél 30 százalék feletti árrések vannak.

Elmondta azt is, hogy a jelenlegi árréscsökkentést május végén tekintik át. Ha lesz is kivezetés, az nem történhet meg úgy, hogy az árnövekedés visszajöjjön és az élelmiszer-infláció visszakússzon 5 százalék fölé, mert az 5 százalékos reálbér-növekedésnek fönn kell maradnia – jelezte.

A 100 új gyár program kapcsán elmondta, hogy mintegy 280 nagy beruházást gyűjtöttek össze, és az első százat szeretnék bejelenteni. Nagy verseny van, hogy ki kerüljön be az első százba és hogy a kormány melyik ágazatokat preferálja, de várhatóan heteken, talán napokon belül megszületik a döntés. A három kiemelésre esélyes ágazatként a miniszter a gépipart, a kutatás-fejlesztést és az élelmiszeripart jelölte meg.

A bankadóról szólva elmondta, annak eltörlését annál a 2-3 százalék közötti alapkamatszintnél lehetne megfontolni, ami a válság előtt volt.

Elutasította azt a felvetést, miszerint a kormánynak be kellene avatkoznia a bankok betéti kamataiba, ösztönözve köztük a versenyt. A bankoknál ugyanis azért van a extraprofit, mert a látra szóló betétek kamatlába 0 százalék körüli, a jegybanki alapkamat pedig 6,5 százalék, ez így 6,5 százalékos marzsot eredményez – magyarázta, hozzátéve: az extraprofit tehát nem a verseny hiányából ered.

Nagy Márton a következő országgyűlési választás előtti esetleges kiköltekezéssel kapcsolatban is kapott kérdést. Erre reagálva leszögezte: „letettem a nagyesküt, és alapvetően gazdaságpolitikailag és fiskális szempontból is tartom azt a dolgot, hogy az elsődleges egyenleg nulla. Ez azt jelenti, hogy a kamatkiadással megegyező mértékűnek kell lennie a költségvetési hiánynak” – fogalmazott.

A hitelminősítőkről szólva elmondta, hogy a Standard & Poor’s minősítése „kicsit kilóg a sorból”, a többiek jobb minősítést adnak Magyarországnak, ennek ellenére minden ilyen jelzést komolyan vesz a kormány.

Első számú feladatként a gazdaság beindítását jelölte meg, hozzáfűzve: az inflációt kontroll alatt, a költségvetést pedig egyensúlyban kell tartani, míg az uniós forrásokat el kell hozni.

A világgazdaságban várható vámháború hatásaival kapcsolatban az NGM-ben készültek számítások, ám korai még minden becslés, mert a vámokkal kapcsolatos nemzetközi döntések szinte egyik napról a másikra változnak – közölte.

Egy esetleges kínai-amerikai vámháborúra kitérve hangsúlyozta, hogy Magyarország a gazdasági konnektivitást és nyitottságot képviseli, de nem is érkezett olyan hivatalos külföldi kérés, hogy csatlakozzunk egy Kína elleni vámháborúhoz.

A jegybankkal kapcsolatos állami számvevőszéki jelentésről Nagy Márton azt mondta, nem olvasta. „2020-ban otthagytam az MNB-t, jó lenne, ha nem rángatnának vissza” – fogalmazott, hozzátéve, az MNB ügyeivel foglalkozzon az MNB vezetése és az ÁSZ. Elmondta, jelenleg is tart a vizsgálat a vagyonvesztésről, majd ha az lezárul, foglalkozik az üggyel.

A miniszter közölte, az MNB által létrehozott alapítvány oktatási célokra jött létre, beleillett a jegybanki törvénybe. Amíg rálátása volt, nem is látott problémát; az alapítvány és a jegybank vezetése egymástól elvált, az MNB vezetésének semmi ráhatása nem volt arra, hogy az alapítvány mit csinál – jegyezte meg.

A magántőkealapokra vonatkozó kérdésre válaszolva a nemzetgazdasági miniszter azt kérte, ne általánosítsanak, a magántőkealapok nem rosszak, a tőkepiac részei, van létjogosultságuk, a szabályozásuk az uniós standardoknak megfelelő, segítenek abban, hogy megtakarításokat beruházássá transzformálják. Szerinte ezek a magántőkealapok „nem rejtenek el semmit”, a felügyelet számára a végső haszonélvezőt fel kell tárni.

A Dunaferr sorsára vonatkozó kérdésre a miniszter közölte, a vasmű problémáit a brüsszeli elhibázott politika, szankciók és a zöld átállás okozták, mivel a vas- és acélgyártás rendkívül energiaigényes. A Liberty megpróbálta helyreállítani a működést, 31 milliárd forintos bérgarancia is volt, és az Eximbank is adott hitelt a cégnek – idézte fel.

Hozzátette, jelenleg felszámolás alatt van a Dunaferr, a felszámoló május végéig értékesíti az eszközöket, amelyekre 4-5 érdeklődő van.

Közölte, Czomba Sándor államtitkár állandó kapcsolatban van a szakszervezetekkel, a munkavállalóknak átképzést, illetve áthelyezést biztosíthatnak.

Az Egyesült Államokkal kötendő kereskedelmi megállapodásról közölte, összetett dologról van szó, a vízumkérdéstől kezdve a kettős adóztatás elkerülését szolgáló adómegállapodás visszaállításáig, a befektetések érkezéséig sok mindenre kiterjed, akár az energiakérdésekre is. Nyárra lehet erről többet mondani – jelezte.

Nagy Márton beszélt arról is, hogy jelenleg mindenki lakást akar vásárolni, meghirdetés nélkül mennek lakások, „őrület van a lakáspiacon”. Ez áremelkedést okoz, amivel foglalkozni kell, a kormány ezért indította a 300 milliárd forintos programot, amellyel az új lakások építését támogatják – tette hozzá.

Közölte, a kormány mindent megtesz a lakhatásért, jó lenne, ha az önkormányzatok is tennének érte, mert az elmúlt években nem sokat tettek a lakhatási kérdések kezeléséért.

Amennyiben valaki szándékosan terjesztette volna a vírust, az büntetőjogi kategória lenne

Arról, hogy a Magyar Péter beperelné a Patrióta riporterét, Bohár Dánielt, amiért egy olyan képet osztott meg a Facebookon, amelyen Magyar Péter ukrán zászlóval a kezében látható, a miniszter azt mondta: csak olyan ember tesz ilyet, aki minden mémet bűnnek és jogsértésnek tekint. Megjegyezte: Magyar Péter még csak sértőnek sem találhatja ezt az ábrázolást, hiszen a Tisza Párt bevallottan azt képviseli, hogy Ukrajna legyen mielőbb az Európai Unió tagja.

Gulyás Gergely azt mondta, a választójogi törvényt nem lehet módosítani a választást megelőző évben, így ilyen nem is lesz. Megjegyezte ugyanakkor, ez a szabály nem vonatkozik az eljárásjogi szabályokra.

Volt kérdés arról, hogy az uniós számvevőszék szerint gondok vannak a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) finanszírozásával. A miniszter azt mondta, kettős mércét alkalmaz Brüsszel: míg az átláthatóságot már most is garantáló államokban, mint Magyarországon, különböző követelményeket támaszt, addig alapvető átláthatósági követelményeket nem érvényesít a saját gyakorlatában.

Hozzátette, azt kérték a Magyarországra látogató jogállamisági biztostól, hogy Brüsszel is közelítsen „a jó magyar gyakorlathoz”.

Arra a felvetésre, hogy a száj- és körömfájásjárvány vírusa mesterséges eredetű-e, Gulyás Gergely leszögezte: összeesküvés-elméleteket nem akar táplálni, ez a hír szóbeli közlés volt, egy brüsszeli hivatalos labor részéről. Annyi biztosan elmondható, hogy egy ázsiai vírustörzsről van szó – jelezte.

Amennyiben valaki szándékosan terjesztette volna a vírust, az büntetőjogi kategória lenne – közölte egy újabb kérdésre.

Nem politikai, hanem hatósági döntés, hogy hol temetik el a száj- és körömfájás-betegség miatt leölt állatokat – mondta a miniszter.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva kijelentette, a kormány nyitott arra, hogy módosítsák a jegybanktörvényt az alapítványokkal kapcsolatban.

Azt mondta, egyelőre még csak feltételezés, hogy a jegybank alapítványai nem megfelelő gondossággal jártak el a gazdálkodásuk során. Felidézte, amikor a jegybank felügyelőbizottságának hatáskörét a kormány erre is ki akarta terjeszteni, az Európai Központi Bankhoz kiküldött „notifikációs kísérletük” nem járt sikerrel.

Közölte, a rossz gazdálkodás miatti jelentős vagyonvesztés nem elfogadható, de ha törvénysértés is történt, akkor az tűrhetetlen és elfogadhatatlan. Hogy mi történt, azt az ügyészségi vizsgálatnak kell kiderítenie – mutatott rá, jelezve, a jegybank sosem tartozott a kormány alá.

Gulyás Gergely azt mondta, a jegybanki alapítványok gazdálkodása nem volt felelőtlen 2018-ig, akkor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata nem talált komoly szabálytalanságokat. Hozzátette, az ÁSZ-nak bármikor lehetősége van a közpénzek ellenőrzésére.

Arról, hogy a csepeli droglabor ügyében a bíróság másodfokon is úgy döntött, hogy nem kell a gyanúsítottakat letartóztatni, Gulyás Gergely azt mondta: messzemenőkig nem értenek egyet a döntéssel.

Nem az a baj a drogot érintő büntető törvénykönyvi tényállásokkal, hogy azok ne lennének jól körülírtak és kellően szigorúak – mondta a tárcavezető. Rossz bírósági döntések mindenütt születhetnek – tette hozzá.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter amerikai szankciós listáról történő levételéről Gulyás Gergely azt mondta, nem igaz az az állítás, hogy Rogán Antal korrupciós tevékenység miatt került fel a listára, ugyanis ezt semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. Ha megnézik a többi, listára felkerült esetét, akkor lehet látni a bizonyítékokat, itt nem volt, ez egy politikai döntés volt – mondta.

Hozzáfűzte, ismereteik szerint másfél évnél rövidebb ideig ezen a listán senki nem volt; az, hogy valakit három hónap alatt levesznek, beismerése annak, hogy teljesen alaptalan volt a listára kerülés.

Cáfolta, hogy a Rogán Antal minisztériumától történő hatáskörelvonásnak köze lenne az ügyhöz.

Hozzátette: a miniszterelnöknek az volt a döntése, hogy a választások előtti utolsó évben a kormányirodát és a Miniszterelnökséget vezető miniszter elsősorban kormányzati koordinációval és a választásra történő kormányzati felkészüléssel foglalkozzon.

Az év végére kész a Budapest-Belgrád-vasútvonal

A Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által szervezett tüntetésekkel kapcsolatban a miniszter jelezte: rendőrség az első lépést megtette azzal, hogy a hídon megtiltotta a tüntetést, most várják a bíróság döntését. Hangsúlyozta: néhány száz ember tüntetése több százezer ember jogát és szabadságát nem sértheti meg, akkor kell elgondolkodni további jogi lépéseken, ha a Kúria ettől eltérő álláspontot foglal el.

Gulyás Gergely megerősítette, az év végére várhatóan kész lesz a Budapest-Belgrád-vasútvonal magyar szakasza, amelynek működésével sokat nyer majd az ország.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hozzátette: a vonal műszakilag 91, pénzügyi teljesítésben 72 százalékos készültségben van.

A történelmi egyházak elkobzott vagyonával kapcsolatos kártérítésekről szóló kérdésre Gulyás Gergely azt mondta: eddig is álltak, és ezután is állnak az egyházak rendelkezésére, kárpótlás jogcímen ma már kizárt a támogatás, de az egyházakkal szemben az államnak van tartozása. Ezért kötött a magyar állam megállapodásokat valamennyi történelmi egyházzal.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e magyar részvétel május 9-én a moszkvai győzelmi felvonuláson, Gulyás Gergely azt mondta: teljesen kizárt, hogy a magyar kormány politikai szinten képviseltesse magát. Akkor sincs ott helyünk, amikor mindenki más képviselteti magát, mert az ünnepelt esemény Magyarország számára nem győzelem volt – jelentette ki.

Volt kérdés arról, hogy Töll László miniszteri biztos szerint a külföldre költözés hazaárulás. Gulyás Gergely hangsúlyozta, ez a kijelentés feloldhatatlan ellentétben áll a magyar kormány álláspontjával, a kormány ennek az ellenkezőjéről beszél: becsülni kell azokat, akik egy másik országban is szerencsét próbálnak. A következmények levonása a honvédelmi miniszterre tartozik – felelte arra a kérdésre, le kell-e mondania a miniszteri biztosnak.

Kérdezték Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatos kijelentéséről. A tárcavezető úgy vélekedett, nem Schmidt Mária kijelentése a botrány, hanem az, amit néhány akadémikus megengedett magának.

A feltételezett gödi nikkelszennyezésről azt mondta, ha valahol felmerül a szennyezés gyanúja, akkor a hatóság feladata, hogy kivizsgálja az ügyet. Ha szennyezést találnak, annak jogszabályokban rögzített következményei vannak a szennyezőre nézve – hangoztatta Gulyás Gergely.

Vitályos Eszter kormányszóvivő arról számolt be, hogy Kecskemét térségében kedden átadták az M44-es gyorsforgalmi út legnyugatibb szakaszát; az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásának lezárása után most már végig négysávos úton lehet autózni az M5-östől Békéscsabáig.

Emlékeztetett: a nyolc és fél évvel ezelőtt indult projektsorozatban összesen 127 kilométernyi négysávos út épült ki Békéscsaba és az M5-ös autópálya között.

Hangsúlyozta: a teljes M44-es gyorsforgalmi út befejezése rendkívül fontos mérföldkő Magyarország közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésében. A beruházás által ugyanis gyorsabb és biztonságosabb közlekedési lehetőség nyílik Kecskemét és Békéscsaba között, miközben a környező mellékutak forgalmi terhelése is jelentősen csökken – jelezte.

Ez a beruházás is hozzájárult ahhoz, hogy 2010 óta a gyorsforgalmi utak hossza másfélszeresére nőtt az országban – emlékeztetett a kormányszóvivő.