Elszálló árak az építőanyag-piacon
Nyakunkon az építőipari anyaghiány, ami sajnos az árakon is meglátszik. Sokan a lakásfelújításra adott kormányzati támogatásra mutogatnak, pedig globális jelenség az áruhiány, több mint tíz folyamat együttes hatása hajtja fel az árakat. A meglóduló kínai gazdaságtól kezdve a tengeri szállítmányozás nehézségein át a koronavírus által szétzilált ellátási láncokig több tényező nehezíti az ellátást. Mindent egybevetve kisebb csoda, hogy „csak” ennyivel nőttek az árak.
– Az építőipari termékek nagy részénél beütött az áremelkedés, amivel már egy ideje sokan riogatnak. A fémtermékek ára átlagosan húsz-harminc százalékkal ugrott meg – mondja a Demokratának Policsek Ferenc, a Terrán Kft. kereskedelmi igazgatója.
A magyar cég rendszerben értékesíti cserepeit, melyhez fém és műanyag rendszerelemek is hozzátartoznak, melyeket úgy vásárolnak meg. Most viszont a beszállítóik emeltek az árakon, sőt azt is jelezték, hogy további növekedésre számítanak. A kereskedelmi igazgató szerint ennek oka a világpiacon kialakult acélhiány, melyet többek között Kína gazdasági fellendülése is hajt. Az ázsiai nagyhatalom gazdasága 2020. harmadik negyedévében például 4,9% bővült, a felpörgő gyártás hatalmas nyersanyagigénnyel jár, ami meglátszik a vasérc árának drasztikus emelkedésében is.
Beütött a vírus
2020 tavaszán, amikor világszerte elkezdődtek a pandémia miatti lezárások, jelentősen csökkent az érdeklődés az építőanyagok iránt. Emiatt sok termék ára mérséklődött, és a gyártók is visszafogták, sőt esetenként teljesen le is állították a termelést. A nyitás után azonban gyorsan megugrott a kereslet, zavart okozva az ellátási láncokban. Hatása elsősorban az építőipari gyártó cégeknek okoz gondot, de a végfelhasználó is megérzi a pénztárcáján. Ehhez adódik hozzá, hogy az idei év elejére magához tért, mára pedig hordónként hatvan dollár felé emelkedett a kőolaj hordónkénti ára, ami a tengeri szállításhoz használt bunkerolaj árára is kihatott.
Hiány van konténerből is. Korábban a nagy hajóstársaságok birtokában voltak a konténerek, amiket a szárazföldi fuvarozáshoz bérbe adtak, majd a kirakodás után vissza is vettek. 2016 óta a vasúti szállítás új gyakorlatot honosított meg. Konténerlízingcégek és nagykereskedők felvásárolták Kínában a szállítóeszközöket, megtöltötték őket a megrendelők árukészletével, majd amikor elértek a célországokba, ott egyszerűen újra eladták a kiürült konténereket, amelyek így már nem jutottak vissza Ázsiába. A járványhelyzet miatt felpörgő e-kereskedelem növelte a hiányt konténerekből, így azokat most jelentős felárral vásárolják össze, és üresen szállítják vissza Kínába. Az olajár-növekedés és a konténerhelyzet együtt háromszáz százalékkal növelte meg a tengeri fuvarozás költségét, ami az import építőanyagokat és építőipari alapanyagokat is megdrágította.
Márpedig import alapanyagokra még a hazai gyártók is rászorulnak. A Terránnak van például saját homokbányája, amely a cserépgyártást kiszolgálja, de hiába adja egy cserép tömegének nagy részét a homok, a drága alapanyagok többségét ők is úgy vásárolják. Ilyen a cement, amelyet Magyarországon két multinacionális cég gyárt helyben és forgalmaz, akik könnyen tudnak árakat emelni, velük szemben a vásárlóknak csak minimális az alkupozíciójuk.
– A gyártáshoz szükség van festékre is, itt jön a képbe a németországi BASF-gyár katasztrófája – mutat rá a kereskedelmi igazgató. A BASF ludwigshafeni vegyi üzemében különböző építőkémiai termékek alapanyagait állították elő, Európa-szerte sokan vásároltak tőlük, például magyar vakolatgyártó cégek is a színezővakolatok komponenseit, de gyártottak itt kellékeket festékekhez és homlokzati szigetelőkhöz is. Március 3-án viszont tűz pusztította el a gyárat, ami tovább súlyosbította az építőanyagok hiányát, és felfelé hajtotta az árakat.
– Ha közvetve is, de mi is vásárolunk olyan festéket, amelyhez a BASF-gyárban készült kötőanyag. Most viszont komoly nehézségek vannak a piacon. Eddig év elején megegyeztünk a forgalmazóval az árban és mennyiségben, ehelyett most havonta mondják meg, mi az ár, és hogy egyáltalán mennyi festékanyagot tudnak szállítani, jellemzően a tavalyi évhez képest harminc-negyven százalékkal drágábban – teszi hozzá Policsek Ferenc.
Minden összeesküdött az építkezők ellen
A jelentős importigény azzal is együtt jár, hogy minden, ami hat a nemzetközi szállítmányozásra, végső soron kihat az építőanyagok árára is. Mivel a tavalyi évben nőtt az online kereskedelem volumene, ez magával rántotta a csomagolóanyagok, összességében a műanyagok árát is. Az orvosi maszkok és védőköpenyek iránt is soha nem látott kereslet van a járványhelyzet miatt, ezek pedig épp abból az anyagból készülnek, mint a háztetőkön alkalmazott páraáteresztő fóliák. Így ezekből is gyorsan hiány lépett fel; ahol pedig van készleten, ott harminc-negyven százalékkal drágábban lehet hozzájutni. Még azt is megérezték az építőanyag-forgalmazók, hogy tavasszal hetekre bedugult a Szuezi-csatorna az Ever Given balesete miatt.
Az euróhoz képest gyenge forint is meglátszik az árakon. Míg a járványhelyzet előtt 320 forint volt egy euró, tavaly februárban gyorsan romlani kezdett a nemzeti valutánk, majd elérve történelmi mélypontját, majdnem 370-ig gyengült.
Mindezek mellett öt százalékkal drágultak a belföldi a fuvarköltségek, és a dolgozók fizetése is nőtt. A segédmunkások tizenöt, a betanított munkások húsz, a szakmunkások huszonöt, míg a műszaki vezetők huszonhárom, a projektvezetők pedig huszonöt százalékkal keresnek többet, mint tavaly.
– A bérköltségek növekedése mindig meglátszik a termékek árán. Sok építőanyag-gyártónak, köztük nekünk is Budapest vonzáskörzetében vannak az üzemei. Itt szinte lehetetlen munkaerőt találni, és az elszívó hatás is nagyon erős. A magas bérigények jelentős nehézségeket okoznak a munkaerő-toborzásban a Terrán Kft. számára is – mutat rá Policsek Ferenc.
Megugrott a kereslet
Januárban egyes ágazati szereplők még úgy vélekedtek, hogy a támogatási rendszer jelenlegi formájában csak mérsékelt hatással lesz a keresletre. Mára azonban kiderült, hogy tévedtek. Már tavaly megjelentek a hírek az otthonfelújítási programról, és bár november-decemberben még nem sok konkrétumot lehetett tudni a feltételekről, sokan a lehetőségek reményében kivártak a munkálatokkal. Idén viszont rászabadultak a piacra, és elkezdték megvásárolni mindazt, amire szükségük van. Ekkor már tele voltak a hírek a küszöbönálló drágulásokkal, így aki csak tehette, megpróbálta beszerezni a tárolható építőanyagokat. Az állami támogatások hatására fellendülő keresletnek, valamint a várható áremelkedés miatti bevásárlásoknak köszönhetően számos forgalmazó könyvelhetett el az elmúlt hónapokban komoly növekedést a tavalyi év hasonló időszakához képest.
– Éreztük ezt mi is, már az év elején áprilisi-májusi számokat produkáltak az eladások – fűzi hozzá Policsek Ferenc, azt sem rejtve véka alá, hogy ez a hatalmas kereslet meghozta a gyártóknak a lehetőséget az áremelésre. A Terrán kínálatában szereplő prémium cserép, a Zenit például a 2017-es 280 forintos árához képest ma akciósan 355 forintba kerül, míg a beton tavaly nyár óta nyolc százalékkal drágult, a bitumenes szigetelőanyagokért húsz százalékkal, a tégláért tízzel kell többet fizetnünk. A betonvasnak és az ahhoz kapcsolódó termékeknek az ára nagyjából negyven százalékkal emelkedett év eleje óta, a polisztirol szigetelőanyagok pedig akár hatvan százalékkal is többe kerülhetnek, mint tavaly decemberben.
– A villanyszerelés kellékei nagyjából tizenöt-húsz százalékkal drágultak. Úgy pörögnek az árak, hogy már csak egy hónapra előre tudok árajánlatot adni. Ma egy kis lakáshoz vásároltam be, tíz kapcsoló, húsz dugalj, nyolcvanezer forintot otthagytam a boltban – mondja a Demokratának Kovács István villanyszerelő, hozzátéve, hogy pár éve ezt még negyven-ötvenezer forintból ki tudta hozni.
Az áremelések jelentős részét a valóságos alapanyaghiány indukálja, a másik részét viszont a lehetőség, hogy most lehet emelni, amit a gyártók és a forgalmazók folyamatosan ki is használnak.
A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) közleményében úgy fogalmaz, az otthonfelújítási program hatására az első negyedévben megnőtt a kereslet a korszerűsítési munkáknál használt valamennyi termékcsoportban, de főként a szerkezetépítő termékek, a nyílászárók, valamint a gyorsan beépíthető betonelemek és a műanyag alapú (EPS) hőszigetelők iránt. A szövetség szerint a külpiaci nyersanyagok árrobbanása Európa-szerte érinti az építőkémiai termékeket, a nyílászárógyártást, az épületgépészeti szolgáltatásokat, a műanyagalapú (EPS) hőszigetelők piacát, valamint az acélon keresztül a betonelemgyártást is. Úgy látják, a beszerzési költségek a pandémiás helyzet rendeződésével csökkenni fognak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az építőanyagárak mérséklődni fognak. Míg a szigetelőanyagok ára könnyen mozdul, így ezek esetében a gyors visszarendeződés sem zárható ki, a nehéz építőanyagok, például a tégla vagy a cserép még jó ideig megtartják majd az árukat. Az építtetők életét tovább nehezíti, hogy habár nagyot drágultak az építőanyagok, a munkadíjak ennél is nagyobbat nőttek, így amíg néhány évvel ezelőtt a munkadíj és az anyagár nagyjából fele-fele arányban oszlott meg, most kétharmad-egyharmad az arány a munkadíj javára.
Az áremelésdömping jól mutatja, hogy a hazai építőipar mennyire ki van téve a nemzetközi környezet változásainak. Némi öröm az ürömben ugyanakkor a lakásfelújítási támogatást fontolgatóknak, hogy bár most minden hatás ellenük dolgozik, akkora drágulás azért nem következett be, hogy ne érje meg belevágni a munkába.