Fotó: MTI/Kovács Tamás, archív, illusztráció
Hirdetés

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a konferenciabeszélgetésről az MTI-t tájékoztató szerdai közleményében azt írta: „más államok negatív példájával ellentétben mi felkészítettük az egészségügyi rendszerünket arra, hogy nálunk ne fordulhasson elő az, ami Olaszországban vagy Svédországban, ahol már pár hét leforgása alatt élet-halál kérdésében kellett dönteniük az ottani egészségügyi dolgozóknak, elengedve rengeteg idős állampolgár kezét”.

Közölték, hogy a magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, azaz a kórházi ágyak 34 százaléka „eleve üresen állt”.

Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett „a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról”, ennek következtében március végére további 24 százalékkal nőtt a szabad ágyak száma – tudatták.

A közlemény szerint így amikor Kásler Miklós utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, „akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt”. Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat – hangsúlyozta a tárca.

Kiemelték, a szakkollégiumok iránymutatása alapján a kórházvezetők és a kezelőorvosok felelőssége volt: átcsoportosításokkal, más, hasonló profilú kórházakba áthelyezéssel, illetve a kórházi ellátást nem igénylő betegek otthoni ápolásával készüljenek fel arra, hogy amikor tömegessé válik a fertőzés, akkor is a legjobb ellátást biztosíthassák az új típusú koronavírustól súlyosan megbetegedett embereknek.

„Külföldi példák mutatják, hogy az egészségügyi ellátórendszer a világ több országában összeomlott vagy teljesítőképességének határán áll azért, mert váratlanul, felkészületlenül kellett szembenézniük a tömeges megbetegedéssel” – olvasható a kommünikében, amelyben a tárca azt is jelezte: Magyarországon – „a jó ritmusban meghozott kormányzati korlátozó intézkedéseknek köszönhetően” – sikerült lassítani a járvány terjedését.

A magyar egészségügyi rendszer „rugalmasan alkalmazkodott” a hazai járványhelyzethez, a kórházak döntő többsége teljesítette az elvárást, és felkészült a járvány tetőzésére, a fertőzött és nem fertőzött betegek elkülönített kezelésére és a súlyos állapotú emberek lélegeztetésére – írták.

A közlemény beszámolt arról is, hogy Kásler Miklós a beszélgetésen ismételten megköszönte a kórházak helytállását, a főigazgatók pontos és lelkiismeretes munkavégzését.