A klímaváltozás elleni küzdelemben a leghatékonyabb eszköz az energiahatékonyság javítása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, ezekkel érhető el az életminőség javítása, a versenyképesség fokozása – mondta Áder János köztársasági elnök a Virtuális Erőmű Program (VEP) X. jubileumi díjadóján szerdán Budapesten.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az államfő a nemzetközi energiatakarékossági világnapon rendezett eseményen kiemelte, nagy hangsúlyt kell helyezni a köz- és a magánépületek energetikai korszerűsítésére, a szárazföldi, légi, vízi közlekedés zöldítésére, a megújuló energiaforrások és a nukleáris energia felhasználására.

Áder János szerint a VEP pont azért fontos program, mert díjazza az energiatudatos, energiahatékony vállalkozásokat, szervezeteket és önkormányzatokat is, így lehetőséget ad a jó példák összegyűjtésére és a szemléletformálásra.

Mezősi Balázs, a Virtuális Erőmű Program vezetője elmondta, hogy a programban részt vevő vállalatoknak, önkormányzatoknak, szervezeteknek eddig 336 megawatt erőművi kapacitásnak megfelelő megtakarítást sikerült elérniük, ez pedig jelentős előrelépés a 2018-as 207 megawatt megtakarításhoz képest. Hozzátette, a programmal aktív résztvevőként 8500 cég áll kapcsolatban.

A VEP nemzetközi szerepéről megjegyezte, hogy a programot tavaly indították el Nagy-Britanniában, idén pedig Temesváron rakják majd le a Virtuális Erőmű Alapkövét, a következő időszakban a program szellemiségét Olaszországgal és Svédországgal akarják megismertetni.

Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának (NFFT) tiszteletbeli elnöke – aki a kezdetektől a VEP védnöke – azt mondta, „felelősek vagyunk a Földért, amelyet az unokáinktól kaptunk kölcsön.” Utalt arra, hogy az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartásához évente a Földön egy évre rendelkezésre álló források 1,6 szorosára lenne szükség.

Molnár Ferenc, a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. tulajdonosa, ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a VEP 10 évvel ezelőtt indult el, akkor célul tűzték ki, hogy 2020-ig a program résztvevői 200 megawatt óra erőművi kapacitást takarítanak meg. Ezt a vállalást a program 2018-ban elérte. Kiemelte, a VEP új célkitűzése, hogy 2030-ig körülbelül 1500 megawatt óra erőművi kapacitást takarítsanak meg.

A rendezvényen 13 kategóriában díjazták az energia-hatékony, energia-tudatos vállalatokat, szervezeteket, önkormányzatokat, iskolákat és egyéni elismeréseket is adtak át, összesen 154 díjat osztottak ki.

Energiatudatos Vállalat címet kapott többek között a BKV Zrt., Energia hatékony Vállalat díjat kapott például a Mol Nyrt. és a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt., az egyetemek közül pedig elsőként a Pécsi Tudományegyetem vehette át az Energiahatékony Intézménynek járó elismerést.

Fogyasztó- és klímabarát energiastratégián dolgozik az Innovációs és Technológiai Minisztérium
Kiemelt cél, hogy az energiaszektor hozzájáruljon a fenntartható, minőségi gazdasági növekedéshez – mondta Kaderják Péter, a tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára az Infrastruktúra Szövetség szakmai napján szerdán Budapesten.
A vezetékes infrastruktúrák jövőjéről és fenntartható fejlesztésükről rendezett megbeszélésen az államtitkár hangsúlyozta: az új nemzeti energiastratégia koncepciója szerint tiszta, okos és megfizethető energiaszolgáltatásokat kell biztosítani a fogyasztóknak. Ennek eléréséhez négy fő programpontot fogalmaztak meg: a fogyasztók központi szerepét, az energiaellátás biztonságának további erősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek kihasználását.
Kaderják Péter jelezte: az ITM egyrészt a jogszabályok alakításával, másrészt konkrét programok, projektek megvalósításának támogatásával is segíteni szeretné a célok elérését.
Az államtitkár a fogyasztóközpontúság részleteinél egyebek mellett a fenntartható rezsiköltségek biztosítását, a párhuzamosan futó energetikai infrastruktúrák felülvizsgálatát, a takarékos hálózatfejlesztést és -üzemeltetést, valamint az okos energetikai megoldások és a decentralizált termelési lehetőségek alkalmazását említette.
Az ellátásbiztonság erősítéséről szólva kitért a többi között a hatékonyabb energiafelhasználás ösztönzésére, a megújuló energiaforrások növekvő felhasználására, valamint a régiós áram- és gázpiaci integráció erősítésére.
Az energiaszektor klímabarát átalakításánál kiemelte a közlekedés zöldítését, az e-mobilitás támogatását, valamint a nukleáris energia hasznosítását és a szénalapú áramtermelés várható visszaszorítását.
Az innovatív technológiák lehetőségeinek feltérképezéséről és előmozdításáról az államtitkár elmondta: hét munkacsoportot alakítottak az Energetikai Innovációs Tanácson belül, várják a szervezet első javaslatait.
Az Infrastruktúra Szövetség tavaly nyáron jött létre, tagjai a magyarországi hálózatos infrastruktúrák vezető társaságai az energetika, a víziközmű és a távközlés területéről. A szervezet célja egy üzletileg és környezeti szempontból is fenntartható, az ország versenyképességét elősegítő infrastruktúra-rendszer kialakításának támogatása.
A szövetség megbízásából a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (Rekk) tanulmányt készített a vezetékes infrastruktúrák nemzetgazdasági súlyáról, a gazdasági teljesítményhez való hozzájárulásukról. A tanulmány főbb megállapításai alapján kiszámíthatóbb és stabilabb szabályozásra, valamint a hálózatos infrastruktúrák közterheinek csökkentésére lenne szükség a hazai eszközállomány elöregedésének megállítása és a digitális átállás gyorsítása érdekében.