Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Az eredményekről új hírfolyamunkban olvashatnak.


Nézőpont: történelmi a magyar választás

Történelminek nevezte a magyar európai parlamenti választást Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője vasárnap este az M1 aktuális csatorna választási műsorában.

Az idei magyarországi EP-választás rekord magas részvétellel zajlott le. Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 41,74 százaléka adta le voksát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Mráz Ágoston Sámuel elmondta, a nap folyamán készítettek egy telefonos közvélemény-kutatást. Ennek eredményeit 7 órakor, a szavazás végével közölték.

A Nézőpont a Fidesz-KDNP eredményét a 2009-es csúcs közelében, 56 százalékon mérte. Az MSZP és Demokratikus Koalíció küzdelmét nem tudták eldönteni, mindkét párt 10-10 százalékos a kutatás szerint. A Jobbik az előző EP-választáshoz képest rosszabbul szerepelt, 9 százalékot érhetett el. A kutatásból az is kiderült, hogy a Momentum 7 százalékos eredményt érhetett el, míg az LMP – 4 százalékkal – várhatóan nem került be az EP-be – közölte Mráz Ágoston Sámuel.


Befejeződött a szavazás

Este 7 órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 10 277 szavazókörében a vasárnap tartott európai parlamenti választáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban állnak, még leadhatják voksukat.

A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.

További részleteket erre a linkre kattintva olvashat.


41 százalékos részvétel fél hétkor

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 41,74 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

A fővárosban a szavazók 49,76 százaléka, 653 403 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 47,02 százalék, ami 96 511 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 35,2 százalék, ebben a megyében 150 924-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 18.30 óráig a választásra jogosultak 36,89 százaléka szavazott, 2009-ben 34,90 százaléka, 2014-ben pedig 27,64 százaléka.

A végleges, nem hivatalos részvételi adatok a külképviseleti és a levélszavazatok összesítése után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.


Rendben folyik a szavazás

Rendben folyik a szavazás az Európai Parlament magyar tagjainak választásán – mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a Nemzeti Választási Bizottság vasárnapi ülésén.

Elmondta, 8 008 353-an jogosultak részt venni a választáson, 97 618-an szavazhatnak átjelentkezéssel, 20 291-en külképviseleten, 115 325-en pedig levélben. 17 óráig a választásra jogosultak 37,06 százaléka szavazott, ami magasabb, mint a 2014-es választáson, akkor 24,06 százalék volt.

Hozzátette: nagyon kevés rendkívüli esemény volt eddig. Több helyről jelezték, hogy az NVI által hívott nemzetközi megfigyelők is járják a szavazóköröket. Az NVI 33 nemzetközi megfigyelőt vett nyilvántartásba.

Az NVI elnöke elmondta azt is, hogy a XI., XIV., IX. és VIII. kerületben volt sok átjelentkező, de a választási irodák tájékoztatása szerint rendben, gyorsan történik az átjelentkezők szavazása.
(MTI)


Kelemen Hunor: az erdélyi magyarok az utolsó órákban is menjenek el szavazni

Kelemen Hunor szerint a romániai magyar többségű településeken elmarad a részvétel az országos átlagtól, ezért a politikus arra buzdított, hogy mindenki vegyen részt az európai parlamenti választásokon.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek vasárnap délután elmondta: a szövetség belső rendszerén keresztül folyamatosan kapják a részvételi adatokat, és ezek azt jelzik, hogy a magyar többségű településeken elmarad a részvétel az Országos Választási Iroda által publikált országos adatoktól. Azt is megemlítette, hogy felvidéki magyar politikusoktól tudja, hogy „náluk is rezeg a léc, és inkább az öt százalékos küszöb alatt vannak, mint fölötte”.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyen hangunk Brüsszelben, és az erdélyi magyarok kimaradjanak az Európai Parlamentből. Ezért mindenkit arra biztatunk, hogy az utolsó órákban menjenek el szavazni!” – jelentette ki a politikus.

A Maszol.ro portálon közölt adatok szerint a 16 órás országos átlagos részvétel 32 százalékos volt Romániában, míg az RMDSZ által végzett mérések szerint a magyar részvétel 30,8 százalékos lehetett. A 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megyei részvétel 16 órakor 3,8 százalékkal maradt el az országostól.
(MTI)


Már most jóval nagyobb a részvétel, mint 2014-ben

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 37,06 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

A fővárosban a szavazók 44,1 százaléka, 579 064 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 41,5 százalék, ami 85 193 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 31,3 százalék, ebben a megyében 134 196-an voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 17 óráig a választásra jogosultak 32,25 százaléka szavazott, 2009-ben 30,25 százaléka, 2014-ben pedig 24,06 százaléka.

A részvételi arányokról az utolsó napközbeni összesítés adatai 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
(MTI)

További részleteket erre a linkre kattintva olvashat.


Meg kell védeni a nemzetet

Az országot 1100 éven át védelmező hősökhöz hasonlóan nekünk sincs más feladatunk, mint megvédeni határainkat, Magyarország területi épségét és a nemzetet – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a Tolna megyei Kismányokon, a hősök napja alkalmából tartott megemlékezésen.

Potápi Árpád János a vasárnapi EP-választásra utalva hozzátette: nekünk az ország megvédéséért nem kell fegyveresen harcba vonulnunk, politikai eszközökkel, békés körülmények között tudjuk ezért tenni.

Úgy fogalmazott: „A hősök példát akartak mutatni, és ha reménytelennek tűnt is a harc, meghozták az áldozatot; nekünk ugyanezt kell tennünk, védenünk a magyar nemzet egységét, kultúráját, keresztény gyökereinket.”

Köszöntőjében arra kért mindenkit, hogy „menjen el szavazni, és támogassa a nemzeti erőket”.

A politikus, aki a térség országgyűlési fideszes képviselője is, felidézte, hogy a magyar parlament 1917-ben Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére foglalta először törvénybe a háborúban elesett katonákra emlékezést, majd 1924-ben ismét törvényt alkottak róla. Ennek alapján minden év májusának utolsó vasárnapján emlékeztek az első világháború hőseire.

Kitért arra, hogy 1945 után az ünnepet a kommunista hatalom betiltotta, az Országgyűlés 2001-ben hozott törvényt újra a hősök napjáról. Az ünnepen az első és második világháborúban elesett katonák, polgári lakosok előtt tiszteleg az ország, de minden honvéd emlékét is felidézi, aki a honfoglalástól kezdve védte az ország határait, és a nemzetük szolgálatába állt – fűzte hozzá.

Potápi Árpád János köszönetet mondott Kismányok önkormányzatának, mivel – mondta – az országban nem sok településen emlékeznek meg a hősök napjáról. Kismányokon a hősök napja 2003 óta kiemelt ünnep. Az 1935-ben felállított hősi emlékművön már 64 név, a két világháborúban elesett katonáké mellett a malenkij robotra elhurcoltaké is szerepel.

Szólt arról is, hogy az elmúlt 1100 évben a velünk élő nemzetiségek kitartottak a magyarság mellett. „A hősök napján Kismányokon az itt élt németek emlékének is adózunk, hiszen az elmúlt kétszáz évben legalább annyi áldozatot hoztak a magyar hazáért, mint a magyarok” – mondta.

A völgységi községben, amelynek 320 lakosa között ma is vannak németajkúak, tizenhatodik alkalommal emlékeztek meg a háborúkban elesettekről és a szovjet lágerek áldozatairól. Az ünnepségen német és magyar nyelvű kulturális műsorral adóztak emléküknek.
(MTI)


Ötvennégyezer levélszavazat már visszaérkezett

Ötvennégyezer levélszavazat már visszaérkezett a Nemzeti Választási Irodához, ebből 43 ezernek az azonosító nyilatkozatát már ellenőrizték – mondta az NVI elnöke az MTI-nek vasárnap.

Pálffy Ilona felidézte: a sem Magyarországon, sem más uniós országban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok levélben szavazhatnak az Európai Parlament magyar tagjainak választásán, ha május 2-áig felvetették magukat a névjegyzékbe, ezt összesen több mint 115 ezren tették meg.

Az NVI a héten kedden kezdte meg a levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését. A feldolgozás első lépéseként felbontják a külső, úgynevezett szállító borítékot, és az azonosító nyilatkozat tartalmát a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzik, szükség esetén a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó, illetve a magyar állampolgárságot igazoló okirat nyilvántartásában, valamint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresése útján is.

Ha az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatok megegyeznek a levélben szavazók névjegyzékében, illetve nyilvántartásokban szereplő adatokkal, akkor a szavazatot tartalmazó borítékot – felbontás nélkül – félreteszik. Ezt ugyanis csak a szavazás lezárulta után, vasárnap este hét órától lehet felnyitni.

Pálffy Ilona elmondta: az NVI-hez vasárnap reggelig 54 005 levélszavazat érkezett vissza, ebből 40 395-öt külképviseleteken adtak le, 13 610-et pedig közvetlenül juttattak vissza az NVI-hez. Az NVI 43 049 azonosító nyilatkozatot már ellenőrzött, ebből 39 196 volt érvényes, 3853 pedig érvénytelen. A legtipikusabb érvénytelenségi ok az, hogy az azonosító nyilatkozat hiányzott vagy nem volt teljeskörűen kitöltve, illetve nem volt aláírva.
(MTI)


A választók csaknem harmada már szavazott

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 30,52 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

A fővárosban a szavazók 36,89 százaléka, 484 377 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 33,14 százalék, ami 68 022 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 25,9 százalék, ebben a megyében 111 025-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 15 óráig a választásra jogosultak 25,50 százaléka szavazott, 2009-ben 24,09 százaléka, 2014-ben pedig 19,53 százaléka.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.
(MTI)

További részletekről erre a linkre kattintva olvashat.


Orbán Viktor: Brüsszelben kell változást elérni, hogy Magyarországon biztonságban érezhessük magunkat

Brüsszelben kell változást elérni ahhoz, hogy Magyarországon is biztonságban érezhessük magunkat – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap délután Facebook-üzenetében.

A kormányfő a budapesti józsefvárosi Fidesz-aktivisták körében forgatott videóban a vasárnapi európai parlamenti választásokra utalva azt mondta: „változást nem a politikusok, hanem a választópolgárok tudnak elérni, most vagy legközelebb öt év múlva”.

Szavazásra buzdítva hozzátette: „ne szalasszuk el a lehetőséget”.

Brüsszelben kell változást elérni // We need change in Brussels!

Brüsszelben kell változást elérni // We need change in Brussels!

Gepostet von Orbán Viktor am Sonntag, 26. Mai 2019

Továbbra is magas a részvétel

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 24,01 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

A fővárosban a szavazók 29,06 százaléka, 381 628 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 25,13 százalék, ami 255 418 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 19,39 százalék, ebben a megyében 87 014-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 13 óráig a választásra jogosultak 19,90 százaléka szavazott, 2009-ben 19,40 százaléka, 2014-ben pedig 15,90 százaléka.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.

További részletekről erre a linkre kattintva olvashat.


Szijjártó Péter: minél több magyar nyilvánítsa ki véleményét a szavazáson

Ha Magyarországon nagy többsége lesz a bevándorlás-ellenes álláspontnak a vasárnapi választáson, akkor hétfő reggeltől az Európai Unió jövőjéről szóló vitákban sokkal eredményesebben tudja a Fidesz-KDNP képviselni azt az álláspontot, hogy „nekünk van egyedül jogunk, magyaroknak eldönteni azt, hogy ki jöhet be az országba és kikkel akarunk itt együtt élni” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter Fidesz-aktivisták előtt Budapesten vasárnap.

Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy magas – a legutóbbi EP-választáshoz képeset sokkal magasabb – lesz a részvétel a vasárnapi EP-választáson, a lehető legtöbb magyar ember elmegy és elmondja véleményét, így a bevándorlás-ellenes álláspont egyértelmű, fölényes győzelmet arat majd.

„Minél egyértelműbb lesz a Fidesz-KDNP támogatottsága, annál hatékonyabban és eredményesebben tudjuk érvényre juttatni ezt az álláspontot” – tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a bevándorláspárti és a bevándorlás-ellenes álláspont közti vitában való győzelem azon múlik, mennyire tudnak győzni a bevándorlás ellenes erők Európa különböző országaiban és Magyarországon.

A magyar emberek már háromszor világossá tették – nemzeti konzultációban, népszavazáson és parlamenti választáson – hogy nem akarnak bevándorlókat látni Magyarországon és Európában – mondta.

Hozzátette: vasárnap újra világossá kell tenni ezt, mert hétfő reggeltől a viták során az dönt majd, hogy „ki milyen támogatottságot fog otthonról hozni”.
(MTI)


Szilikonkarkötőt kapnak az első választók

Szilikonkarkötőt kapnak a Nemzeti Választási Irodától (NVI) azok az első választók, akik a tavalyi országgyűlési választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá.

A nemzeti színű szilikonkarkötő – amelyen az Európai Unió zászlaja is szerepel – 110 154 fiatal számára készült el.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Aki rászorul, segítséget vehet igénybe a szavazáshoz

Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, akit testi fogyatékosság vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét veheti igénybe.

Az európai parlamenti (EP) képviselők választásán 10 277 szavazatszámláló bizottság működik, egyik feladatuk a szavazás törvényes lebonyolítása, ennek részeként pedig a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása és – a törvény által előírt rendben – segítségnyújtás a választópolgároknak.

Az írásképtelen választópolgár helyett például – e tény feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket. Szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – a bizottság elmagyarázza a szavazás módját is.

Ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más választópolgárt nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.

A látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe annak érdekében, hogy önállóan adhassa le szavazatát. Ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár május 17-éig igényelte.
(MTI)


A választópolgárok értik az EP-választás tétjét

Optimista vagyok – mondta Trócsányi László, a Fidesz-KDNP listavezetője, igazságügyi miniszter a részvételi adatokra és az eredményekre vonatkozó újságírói kérdésre, miután vasárnap családja körében leadta voksát az európai parlamenti választáson a főváros XII. kerületében.

Trócsányi László rövid nyilatkozatában azt mondta: úgy gondolja, sokan fognak elmenni szavazni, az EP-választás tétjét sikerült elmondani a választópolgároknak.

Hozzátette: nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában többen fognak választani mint öt évvel ezelőtt.

„Pontosan mennyien, azt majd meglátjuk, de azt gondolom az öt évvel ezelőtti választáshoz képest Magyarországon is többen fognak elmenni szavazni” – fogalmazott a kormánypártok listavezetője.
(MTI)

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

ORFK: negyedórán belül ki kell érnie a rendőrnek a szavazóhelyiséghez

A rendőrség közterületi szolgálatát a választás napján úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr 15 percen belül megérkezzen.

A választással összefüggő rendőri feladatokról szóló ORFK-utasítás szerint a rendőrkapitányságok vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szavazás napján, valamint az azt megelőző és követő napon biztosított legyen a szavazóhelyiségek környékén a rendszeres rendőri jelenlét.

A rendőrkapitányságok vezetői gondoskodnak arról, hogy az illetékességi területükön működő szavazatszámláló bizottsági elnökök megkapják a tájékoztatást arról, hogy a rendőröket hogyan lehet gyorsan igénybe venni. A közterületi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első rendőr 15 percen belül megérkezzen.

A szavazóhelyiségben a rend fenntartása elsődlegesen a szavazatszámláló bizottság feladata, de ha szükség van rendőri intézkedésre, akkor azt haladéktalanul meg kell tennie a rendőrnek, de biztosítani kell a választás zavartalanságát.

A szavazás napján a rendőrség biztosítja a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Nemzeti Választási Irodának otthont adó Nemzeti Választási Központot.
(MTI)


Vissza kell utasítani azt a választót, aki nem írja alá a névjegyzéket

A szavazatszámláló bizottságoknak vissza kell utasítaniuk azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását.

Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, lakcímét vagy személyi azonosítóját, emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de visszatér, és magával hozza érvényes igazolványát, természetesen szavazhat.

Vissza kell utasítani azt is, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken).

A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. Ha kifogásolja, hogy alá kell írnia, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választópolgár a névjegyzék aláírását megtagadja, vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.
(MTI)


11 órakor 17,16 százalék volt a részvétel

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 17,16 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

A fővárosban a szavazók 18,66 százaléka, 245 061 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 11 órakor Veszprém megyében volt a legmagasabb, 18,43 százalék, ami 52 737 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 13,5 százalék, ebben a megyében 60 578-an voksoltak.

A 2004-es EP-választáson délelőtt 11 óráig a választásra jogosultak 13,75 százaléka szavazott, 2009-ben 13,77 százaléka, 2014-ben pedig 11,53 százaléka.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.
(MTI)

A további részletekről erre a linkre kattintva olvashat!


Orbán Viktor: a bevándorlást meg kell állítani nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában

Választási részvételre buzdított vasárnap délelőtti videóüzenetében Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt kérte a választóktól, segítsék a Fidesz-KDNP-t abban, hogy „megállíthassuk a bevándorlást nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában”.

A miniszterelnök Facebook-üzenetében úgy fogalmazott: fontos nap a mai nemcsak Magyarország, de egész Európa számára is, hiszen „öt év múlva fogunk legközelebb dönteni európai kérdésekről”. Ezért arra kérte a választópolgárokat, hogy ne mulasszák el a lehetőséget, menjenek el voksolni, és adják le szavazatukat.

A kormányfő vasárnap reggel Budapesten, a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított szavazókörben adta le szavazatát.
(MTI)


Orbán Viktor reméli, a bevándorlást ellenzők egész Európában megerősödnek

Orbán Viktor miniszterelnök azt reméli, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson a bevándorlást ellenző erők egész Európában megerősödnek, és a bevándorlást ellenző politikai vezetők jutnak jóval nagyobb szerephez a következő öt évben.

„A részvétel tekintetében is és az esélyeket tekintve is több vagyok, mint bizakodó” – mondta a kormányfő, a Fidesz elnöke vasárnap reggel újságíróknak, miután az EP-választáson leadta szavazatát Budapesten, a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított szavazókörben.

Orbán Viktor – aki felesége, Lévai Anikó társaságában érkezett voksolni – kifejtette: a 2014-es EP-választás óta sokat változott a világ elsősorban a migránsválság miatt, és úgy érzi, hogy az emberek ezért a mostani szavazáson nagyobb arányban fognak részt venni. Buzdított is, hogy minél többen voksoljanak.

Kiemelte továbbá, hogy mivel listás választásról van szó, egyértelműen tudni lehet majd, melyik politikai erő mögött milyen arányban állnak a magyar választók, ezért szerinte ez a magyar belpolitikát is meghatározó választás. „Nagyon szeretném, ha hosszú éveken keresztül hivatkozhatnánk arra a választási eredményre, amelyet ma érünk el” – tette hozzá.

A miniszterelnök kérdésre arról is beszélt, hogy Magyarországnak világos az álláspontja: elutasítja a bevándorlást, és olyan európai uniós vezetőket szeretne, akik szintén megállítani és nem pedig menedzselni akarják azt.

Kijelentette, a migrációt megállíthatónak tartja – szárazföldön és tengeren egyaránt -, de számos politikus, különösen Nyugat-Európában, arról akarja meggyőzni az embereket, hogy ez nem lehetséges.

Orbán Viktor szerint a migráció témája átszervezi az európai uniós politikai spektrumot, a hagyományos pártcsaládok nem fognak ugyanolyan szerepet játszani a jövőben, mint az utóbbi években. Azt, hogy ki kivel fog együttműködni, a jövő nagy kérdésének nevezte.

A Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolatáról szólva megjegyezte, meglátják, hogyan tudják majd befolyásolni a pártcsalád jövőbeli politikai irányultságáról folytatandó vitát. Jelezte ugyanakkor, hogy a Fidesz olyan helyre nem szeretne tartozni, ahol nincs befolyása a fő stratégiai kérdésekre.

Arra a felvetésre, hogy egy korábbi lapinterjúban arról beszélt, Európában az osztrák modellt kellene követni, a kormányfő úgy reagált: „most már az olaszra nyergeltem át”, mert az osztrák megszűnt. Azt kívánta ugyanakkor Sebastian Kurz osztrák kancellárnak – utalva az ottani kormánykoalíció közelmúltbeli felbomlására -, hogy legyen úrrá a helyzeten, és ha ez sikerül neki, akkor „ő egy nagy kancellárja lesz Ausztriának”.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Nem szabad lefényképezni a szavazólapot

Jogsértő a szavazólapok lefényképezése, a választópolgárok ugyanakkor szelfit készíthetnek magukról a szavazófülkében.

A Kúria még a 2016-os népszavazás során hozott végzést a szavazólap lefényképezése és közzététele ügyében. A bíróság akkor kimondta, hogy a választóknak lehetőségük van arra, hogy másokkal – szóban, írásban vagy például közösségi oldalakon közöljék, hogyan szavaztak.

A Kúria ugyanakkor kiemelte: a szavazólap célja, hogy a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezért ezzel ellentétes felhasználása, például a lefényképezett szavazólap képének megosztása másokkal a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik.

Azt ugyanakkor nem tiltja jogszabály, hogy a választók a szavazófülkében fotót (szelfit) készítsenek magukról.
(MTI)


Csak pecséttel érvényes a szavazólap

Nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választó jelenlétében. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz „érvényesítheti” a bizottság egyik tagja.

A szavazatszámláló bizottság előtt megjelenő választópolgárnak ellenőrzik a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, majd azt, hogy az adott szavazóköri névjegyzékben szerepel-e.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a bizottság egyik tagja a szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a lap bal felső sarkában, és egy borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.

A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.

A szavazólap és a boríték átadása után a szavazatszámláló bizottság – kérésre – elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében.

Érvényesen szavazni az egyik lista feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.

Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a fülke használatára nem lehet kötelezni a választópolgárt. A szavazólap kitöltésének ideje alatt egy választó tartózkodhat a fülkében.

Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha még az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.

Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a „rontott” megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.

A szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veheti figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk, mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem „hazavittek” a választók.
(MTI)

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Szabad a kampány egész nap, csak a szavazókörök közelében tilos

Vasárnap a magyarországi szavazás ideje alatt is szabad kampányolni, ez alól csak a szavazóhelyiségek 150 méteres környéke a kivétel.

Általános kampánycsend nincs, a választási törvény azonban előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni. A szavazás napján választási gyűlést sem lehet tartani.

A Nemzeti Választási Bizottság 2014-es iránymutatása szerint továbbá a választási szervek tagjai a szavazás napján nem viselhetnek ruházatukon jelöltet vagy jelölőszervezetet népszerűsítő, azokhoz köthető szimbólumokat a szavazóhelyiségekben.
(MTI)


Részvételi arány – 9 óra – 7,78 százalék

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,78 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.
A fővárosban a szavazók 7,24 százaléka, 95 095 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,83 százalék, ami 25 084 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 6,27 százalék, ebben a megyében 28 141-en voksoltak.
A 2004-es EP-választáson reggel 9 óráig a választásra jogosultak 5,45 százaléka szavazott, 2009-ben 6,03 százaléka, 2014-ben pedig 5,25 százaléka.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján. (MTI)


Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A miniszterelnök már szavazott

Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó már leadta voksát – a miniszterelnök erről egy rövid videót is közzétett Facebook-oldalán.

Én már szavaztam. Szavazzon Ön is // I’ve already voted. You should vote too!

Gepostet von Orbán Viktor am Sonntag, 26. Mai 2019

Hirdetés

Sorskérdés a mai választás

Többször nem lesz döntési lehetőség, ezért mindenki menjen el szavazni az EP-választáson, akinek fontos a határvédelem és a keresztény kultúra – hangoztatta Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A kormánypárti politikus sorskérdésnek nevezte a bevándorlást, amit az elmúlt években minden európai a saját bőrén tapasztalhatott.
Mint mondta, Brüsszelben az új időszámításban nem érnek véget, hanem fokozódni fognak a viták a bevándorlás törésvonala mentén. Reményének adott hangot, hogy minél több olyan politikus jut be az uniós döntéshozó testületbe, aki nem akarja tovább fokozni a migrációt.
Fontos, hogy mindenki elmenjen szavazni, mert ha nem kapnak kellő súlyt a bevándorlással szembenálló politikai erők, akkor a bevándorláspárti hangok fel fognak erősödni, a bevándorlás brutális mértékben fel fog gyorsulni – közölte a frakcióvezető, aki egyfajta „most vagy soha” hangulattal jellemezte a vasárnapi voksolást, utalva arra, hogy a következő öt év megpecsételheti Európa sorsát.
Kocsis Máté az interjúban kitért arra is, hogy a magyar családpolitikai modell alternatívát mutat egész Európa számára. Értékelése szerint a jövőnek azon kell alapulnia, hogy a gyermeket vállalók nagyobb támogatást kapjanak. „Abban hiszünk, hogy a jövő a magyar gyermekekben van, (.) ez homlokegyenest szemben áll a bevándorláspártiak elképzelésével”, ami bevándorlók millióinak beengedéséből áll – közölte.(MTI)


Az is szavazhat, akinek megváltozott a neve

Ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző hetekben változott meg, például házasságkötés miatt, és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, a szavazatszámláló bizottság a választó okmányai alapján állapítja meg a személyazonosságát.

A szavazatszámláló bizottságnak ilyen esetekben az okmány egyéb adatainak és az új névre szóló lakcímigazolvány adatainak összevetésével kell megállapítania a választó személyazonosságát.
Ugyanígy nem lehet kizárni a választójog gyakorlásából azt, akinek a lakcíme közterület-átnevezés miatt megváltozott, és még nem íratta át az új címét.
Ha a választópolgár lakcímkártyája az adott közterület korábbi elnevezését tartalmazza, a szavazatszámláló bizottság a helyi választási irodától kapott, a közterületi elnevezések és a házszámok megváltozásáról tájékoztató jegyzék alapján állapítja meg, hogy a cím a közterület megnevezésének megváltozása miatt nem egyezik a névjegyzékben található lakcímmel, és erre tekintettel biztosítja a szavazást. (MTI)

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Szakértő: megbukott a német migrációs politika

A német kormány migrációs politikája csőd – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatornán vasárnap reggel.

Németországból kiutasítottak negyedmillió embert, akinek esze ágában sincs elmenni. Egyes bűncselekményeknél 90 százalékot is eléri a migráns-hátterű elkövetők aránya, és a migránsok nem akarnak dolgozni – fejtette ki a szakértő.

Eközben nem tudni ki lesz Angela Merkel utóda, és érezhető, hogy a német közéletet azért uralja a környezetvédelem, hogy ne kelljen a migrációról beszélni. A kisember nem érti mi történik Brüsszelben, és mindennek meglehetnek a következményei az EP-választáson – mondta Nógrádi György.
(MTI)


Nem mindenki ugyanott szavaz, ahol tavaly tavasszal

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak vasárnapi választásán a legtöbb választópolgár abban a szavazókörben szavazhat, ahol a tavalyi országgyűlési voksoláson, néhány esetben azonban máshol kell voksolni.

A választónak célszerű indulás előtt ellenőriznie a választási irodától kapott tájékoztatón, hogy melyik szavazókörbe várják.
A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint nyolccal kevesebb szavazókör van az EP-választáson, mint a tavalyi országgyűlésin: akkor 10 285 magyarországi szavazókör volt, most 10 277.
Ennek az az oka, hogy a jegyzőknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a települési lakosságszám alakulását, és ha változást vagy jelentős eltérést tapasztalnak, és az egyes szavazókörhöz tartozók száma átlépi az 1500-at (például azért, mert egy új lakópark épült), módosítania kell a szavazókörök határát. Ezt a munkát minden év januárjában el kell végezniük.
Előfordulhat az is, hogy a szavazóhelyiségeket áthelyezik, ha a korábbi szavazókör már nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, például bezárt az iskola, ahol a szavazókör volt. (MTI)

Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a szavazólapok mintáit mutatja 2019. május 10-én

Délig még lehet mozgóurnát igényelni

Vasárnap délig még igényelhet mozgóurnát a mozgásukban gátolt választók az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán.

Aki még nem tette meg, de szeretne mozgóurnával szavazni, a kérelmét még benyújthatja online, ügyfélkapus azonosítással vasárnap délig. Emellett el lehet juttatni a szavazatszámláló bizottsághoz írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottal, valamint kézbesítővel, például futárral vagy hozzátartozóval.
A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be. A kérelemnek tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát is – arra hivatkozva például nem lehet mozgóurnát kérni, hogy valaki a munkája miatt nem tud elmenni a szavazókörbe.
Ha a mozgóurnát nem a választópolgár lakcímére kérik, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a pontos címet. A feltüntetett személyes adatoknak meg kell egyezniük az igénylő választópolgár lakcímkártyáján szereplőkkel, különben a kérelmet elutasítják.
A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki a szavazókör területén belül úgy, hogy az urna a szavazókör este 7 órai zárására visszaérkezzen.
Aki mozgóurnát kért, az a szavazókörben hagyományos módon, személyesen nem szavazhat. (MTI)

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Részvételi arány – 7 óra – 1,48 százalék

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,48 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.
A fővárosban a szavazók 1,4 százaléka, 18 396 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 7 órakor Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb, 1,71 százalék, ami 7126 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Nógrád megyében volt, 1,22 százalék, ebben a megyében 1916-an voksoltak.
A 2004-es EP-választáson reggel 7 óráig a választásra jogosultak 0,90 százaléka szavazott, 2009-ben 1,07 százaléka, 2014-ben pedig 0,96 százaléka.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján. (MTI)

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Mindenhol rendben megkezdődött a voksolás

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az európai parlamenti (EP-) képviselők magyarországi választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel fél 7-kor az MTI-vel.

Mucsi Tamás elmondta: mind a 10 277 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat.
Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett, de erről soron kívül intézkedtek.
A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,9 millió választópolgárt várnak az urnákhoz – tette hozzá. (MTI)

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Rendkívüli nyitvatartás a kormányablakokban és okmányirodákban

Vasárnap is rendkívüli nyitvatartás van a kormányablakokban, okmányirodákban, hogy a lejárt személyi okmányok helyett újakat igényelhessenek a választópolgárok.

A választási törvény szerint csak azok vehetnek részt a szavazáson, akik érvényes okmányokkal igazolni tudják magukat, és lakcímkártyájukat is magukkal viszik. Akiknél nincsenek ott a szükséges okmányok, azok nem voksolhatnak. Minden választásnál akadnak azonban olyanok, akik csak a szavazatszámláló bizottság előtt szembesülnek azzal, hogy lejárt valamelyik személyi okmányuk.
A Miniszterelnökség korábban közölte: annak érdekében, hogy minden választásra jogosult szavazhasson az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán, a választás hétvégéjén, szombaton és vasárnap rendkívüli nyitvatartási rend lesz érvényben a kormányablakkal, okmányirodával rendelkező településeken.
A nyitva tartó kormányablakok és okmányirodák listája a https://kormanyablak.hu/hu/rendkivuli-nyitvatartas címen érhető el. Az érintett kormányablakok és okmányirodák vasárnap 6 és 19 óra között vannak nyitva. (MTI)

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Sorra nyílnak a külképviseleti szavazókörök

Sorra nyílnak a Magyarországtól keletre lévő országok szavazókörei, az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán ezeken a külképviseleteken helyi idő szerint reggel 6-tól este 7 óráig várják a voksolókat.

Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már szombaton szavaztak. Az Amerikán kívüli első szavazókör Új-Zélandon nyílt meg, közép-európai idő szerint szombat este 8 órakor, majd folyamatosan nyíltak az ausztráliai, ázsiai, majd a közel-keleti szavazókörök is.
A magyarországi szavazókörök nyitása előtt két és fél órával nyitott a teheráni követség (Irán). Fél órával később, közép-európai idő szerint 4 órakor nyílt Azerbajdzsánban (Baku), az Egyesült Arab Emírségekben (Adu-Dzabi), Grúziában (Tbiliszi) és Ománban (Maszkat) a külképviselet, az öt helyre 165 szavazót várnak.
Egy órával a magyarországi szavazókörök nyitása előtt nyílik a külképviselet Oroszországban (Kazany, Moszkva és Szentpétervár), valamint Irakban (Erbíl). Közép-európai idő szerint 5 órakor nyit továbbá a külképviselet Észtországban (Tallin), Finnországban (Helsinki), Lettországban (Riga), Litvániában (Vilnius), Fehéroroszország (Minszk), Ukrajnában (Kijev, Ungvár, Beregszász), Romániában (Bukarest, Kolozsvár, Csíkszereda) és Moldovában (Chisinau). A 16 külképviseleten 2189-en kívánnak szavazni, a legtöbben Csíkszeredán (707).
A Balkánon ezzel egy időben nyit Bulgária (Szófia), Görögország (Athén), Cipruson (Nicosia), Törökország (Isztambul, Ankara), a Közel-Keleten pedig Libanon (Bejrút), Jordánia (Ammán), Izrael (Tel-Aviv), Szaúd-Arábia (Rijád), Katar (Doha) és Kuvait (Kuvaitváros), Afrikában pedig Kenya (Nairobi), Etiópia (Addisz-Abeba) és Uganda (Kampala) külképviselete. A 14 külképviseleten 576 szavazót várnak, közülük a legtöbben Tel-Avivban szavaznának, 151-en.
A külképviseleteken (Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain) azok adhatják le voksukat, akik május 17-ig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe.
A külképviseleteken szombaton és vasárnap több mint 20 ezren szavazhatnak, öt éve 7,5 ezren szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben. A külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai a diplomáciai képviselet munkatársai közül kerülnek ki, a küvi vezetője a Külgazdasági és Külügyminisztériumból érkezik. A külképviseleteken nem számolják össze a szavazatokat, az urnákat legkésőbb csütörtökig Magyarországra szállítják a Nemzeti Választási Irodához, és itt számlálják meg a voksokat. (MTI)

Fotó: MTI (archív)

Befejeződött a voksolás Szlovákiában, ismét alacsony lehet a részvételi arány

Befejeződött Szlovákiában 22 órakor az ország történetének negyedik európai parlamenti (EP-) választása, a voksolás különösebb fennakadások nélkül zajlott, az első visszajelzések szerint a várakozásoknak megfelelően ismét alacsony lehet a részvételi arány.

Az EP-választáson rekordszámú, 31 párt küzdött a 13 megszerezhető képviselői helyért, amelyen öt évvel ezelőtt 8 párt jelöltjei osztoztak. A választáson 21 párt állított teljes listát, köztük a magyar választók voksaiért küzdő tisztán magyar párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd is, ők 2014-ben egy-egy mandátumot szereztek.
A helyi választási bizottságok első visszajelzései szerint a szombati voksolás iránt a legtöbb régióban alacsony volt az érdeklődés. Helyi megfigyelők szerint a fővárosban és környékén az urnákhoz járulók száma a kora esti órákig jóval alacsonyabbnak tűnt, mint a márciusi államfőválasztáson, amelyen a választásra jogosultak csaknem 42 százaléka vett részt. Az urnákhoz járulók száma ugyanakkor némileg magasabbnak tűnt, mint a 2014-es EP-választáson, amikor – az uniós tagországok közül és az ország történetében egyaránt – a legalacsonyabb volt a részvételi arány, mindössze 13 százalékos. Szlovákiában az EP-választásokon való részvételi arány eddig még soha nem érte el a 20 százalékot.
Az EU előírása szerint addig nem hozhatja nyilvánosságra egyetlen tagállam sem az EP-választás hivatalos eredményét, amíg valamennyi tagállamban be nem fejeződik a szavazás. Ezért Szlovákiában sem közölhetik az adatokat vasárnap este 11 óráig, amíg – az unióban utolsóként – be nem zárnak az olaszországi szavazóhelyiségek. (MTI)


Mintegy 1300 újságíró fog tudósítani az EP brüsszeli székházából

Mintegy 1300 újságíró fog tudósítani az európai parlamenti (EP-) választásokról vasárnap a képviselőtestület brüsszeli székházából.

Jaume Duch, az EP szóvivője arról számolt be szombaton, hogy az eseményre a legtöbb újságíró Belgiumból (259), Németországból (207), illetve Olaszországból (104) akkreditáltatta magát. Több mint 200 riporter érkezik Európai Unión kívüli országokból, köztük 54 az Egyesült Államokból, 21 Japánból, valamint 20 Kínából.
Közel 200 csatornától 770 tévés, emellett 70 rádiós, 170 hírügynökségi újságíró, a nyomtatott és online sajtó részéről pedig 260 riporter lesz jelen.
„Sokkal nagyobb a médiaérdeklődés, mint a korábbi választásokkor, soha eddig nem regisztrált ennyi újságíró. Ez világosan mutatja a növekvő jelentőségét ennek, a világban egyedülálló transznacionális demokratikus folyamatnak” – hangsúlyozta.
Erre a különleges alkalomra a plenáris üléstermet hatalmas médiaközponttá alakították át, de több másik termet is használhatnak majd az újságírók.
A friss mandátumbecsléseket, eredményeket, részvételi adatokat és egyebeket egy 27 méteres képátlójú kijelzőn lehet majd követni.
Az este folyamán az Európai Parlamentben lesznek a frakciók vezetői és a képviselőcsoportok csúcsjelöltjei is. (MTI)


Volt, hogy 150 ezer voks kellett

Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán csak azt a pártlista juthat mandátumhoz, amelyik megszerezte a leadott szavazatok legalább 5 százalékát, ez az úgynevezett jogi küszöb.
Amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, 2004-ben az EP-választáson 8.046.247 választópolgár volt jogosult szavazni, és 38,5 százalékuk (3.097.657) szavazott. Az érvényes voksok száma 3.075.450 volt, a mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos szavazathatár tehát 153.722 szavazat volt. Az induló nyolc listából ezt négy lépte át: a Fidesz, az MSZP, az SZDSZ és az MDF.
Tíz évvel ezelőtt 8.046.086 választópolgár volt jogosult szavazni, és 36,31 százalékuk, 2.921.779 ember élt e jogával. Az érvényes voksok száma 2.896.179 volt, vagyis a mandátumszerzéshez szükséges határ ebben 144.808 voks volt. 2009-ben ugyancsak nyolc párt versengett és szintén négy lépte át a küszöböt: a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az MDF.
Legutóbb, 2014-ben szavazásra jogosult volt 8.041.386 ember, 28,97 százalékuk, 2.322.982 ember szavazott. Az érvényes voksok száma 2.319.493 volt. A nyolc listából hat lépte át a jogi küszöböt (ami 115.974 voksot jelentett): a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt-PM és az LMP.(MTI)