Erdő Péter: XIV. Leó pápa nem a klasszikus amerikai ideológiát vallja

– Ferenc pápának a magyarokkal kapcsolatban változott a véleménye, az évek során közelebb került ahhoz, hogy megértse, megkedvelje a magyar népet – fejtette ki Erdő Péter bíboros kedd este a Café Francesco Jézus igen, Egyház nem? című beszélgetésén. Az esztergom-budapesti érsek szerint Ferenc pápa személyisége titokzatosnak tűnik, aki nagyon sok szimbolikus cselekedetet vitt végbe, és nagyon sok tanítást adott – olyat is, amelyen azóta is vitatkoznak a magyarázók.

Erdő Péter a túlnyomórészt fiatalokból álló, a „csillárról is lógó”, a kávézó előtti utcán is hömpölygő népes hallgatóság előtt elmesélte, hogy annak idején többször meghívta Magyarországra Ferenc pápát. Általában ezekre a meghívásokra az a válasz érkezett, hogy nem tud jönni. – Ahányszor hívtam korábban, mindig megkérdezte: „Jók vagytok?” Erre mondtam: „Igyekszünk jók lenni!” Legutoljára viszont már azt mondtam neki:

„Nem, szentatya, mi sajnos rosszak vagyunk, jöjjön, javítson meg minket!”

Magyarország hídszerepben

Erdő Péter felelevenítette, hogy Ferenc pápának Budapesten olyan élményben volt része, amelyre nem számított. – Nagyon sok vallási közösséggel találkozott, különböző keresztény közösségekkel, a zsidóság számos képviselőjével. Neki ez külön élményt jelentett, ahogy az is, hogy milyen sok keleti püspökkel találkozott itt, Budapesten – mondta Erdő Péter, hozzátéve, hogy utóbbiak „tényleg voltak legalább ötvenen”. Kifejtette, hogy a keletieknek akkor itt volt találkozójuk, de egyébként is rengeteg ökumenikus vendég érkezett, még a konstantinápolyi pátriárka is eljött. Mindezek együtt erősítették Ferenc pápában azt az élményt, amire később sokszor visszatért: mi egy hídország vagyunk. Erdő Péter szerint emellett volt benne egy különleges vonzódás a peremen élőkhöz.

Rádöbbent arra, hogy Magyarország is valamiféleképpen peremvidék, a nyugati kultúrkör peremvidéke. Ferenc pápa mindig azt mondta, rá kell hallgatni az emberekre, és így volt velünk, magyarokkal is

– mutatott rá Erdő Péter, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a „ráhallgatás” első és alapvető ténye az, hogy Istenre kell hallgatni, és aztán a világra, amely felé a küldetésünk szól.

– Sokan mondták róla, hogy formabontó, hogy elhagy bizonyos formákat akár provokatív módon is. De 2023-ban ő volt az is, aki mondott egy beszédet arról, hogy az evangelizáció elválaszthatatlan a jogi szervezettségtől az egyházban – emlékeztetett Erdő Péter, hangsúlyozva, hogy az egyház kezdettől, születésétől fogva intézményként létezik,

nincs olyan, hogy intézményes egyház és nem intézményes egyház.

XIV. Leó pápa nem sztártípus

A XIV. Leóként pápává választott Robert Prevost amerikai bíborossal kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy amikor Ferenc pápa másodszor járt Budapesten, akkor a kíséretében ott volt a Püspöki Dikasztérium prefektusaként Prevost érsek is. – Akkor még nem volt bíborosnak kinevezve. De feltűnt nekem, mennyire intellektuálisan lehet vele beszélgetni, és hogy logikus, körültekintő gondolkodás jellemzi – mondta róla Erdő Péter, hozzátéve, hogy „nem egy sztártípusú ember”.

Kifejtette, hogy XIV. Leó a nevét a XIII. Leó iránti tiszteletből vette fel, aki a XIX. század végének nagy pápája volt, és aki a jelentősen megváltozott körülmények között, a kor nagy problémáira megfontolt, mély enciklikákban kereste a választ. Erdő Péter közölte, XIV. Leó arról beszélt, hogy ma is veszély a kizsákmányolás és veszély az is, hogy a nemzetközi munkamegosztásban egyes országokat, területeket, régiókat kizsákmányolnak.

Nem a klasszikus amerikai ideológiát vallja, mélyebben látja a valóságot

– mondta a pápáról a bíboros, hangsúlyozva, hogy ennél sokkal nagyobb veszély is jelentkezik ma, a nagyfokú technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia. – Emberek százmilliói érzik úgy, hogy fölöslegesek. Ez az emberi méltósággal ellenkezik – mondta a bíboros, aki arról is beszélt, hogy XIV. Leó Nagy Szent Leót is példaképének tekinti, aki egy nagy antik kultúra végén nézett szembe az elkövetkező barbár világgal. És ő volt az is, aki elhárította Atilla pusztító támadását Róma városa alól.

Erdő Péter a hamis ökumenizmusról

A beszélgetés további részében Erdő Péter közérthető megfogalmazásban adott mély teológiai magyarázatot olyan égető kérdésekre, hogy mi az egyház, mit jelent az egység és hogy kell értelmezni a fejlődést.

Az egységről kifejtette, hogy a Krisztust követő zsidók és a Krisztus tanítványaivá lett pogányok nem különböző közösségeket alkotnak, hanem egy közösségbe tartoznak. – Amekkora különbség közöttük volt, az összes többi, ami ma jelen van, elenyészik. A nyelvi, vagy a rítusok hagyománya szerinti különbség ennél a különbségnél sokkal kisebb – közölte Erdő Péter, aki azt is elmesélte, hogy egyszer megkérdezte Bartholomaiosz pátriárkát, hogy a keresztények, az egyház egysége érdekében mit tehetünk. A pátriárka erre úgy válaszolt, hogy az egység megvan, csak fel kell fedezni, el kell ismerni. A bíboros ehhez hozzátette, a gyakorlatban el kell jutni a következtetésekig és a módig, ahogy ezt megtehetjük.

Nem szabad bagatellizálni a hitbeli eltéréseket, mert azzal leértékeljük magunkat is, és a másik felet is. A dialógus nem abból áll, hogy mindazt, amiben nem értünk egyet, elhagyjuk. Annál mi gazdagabbak vagyunk és gazdagabb sok esetben a másik fél is, akivel beszélünk

– hangsúlyozta Magyarország prímása.

Lehet-e egyházszakadás?

Az egyházzal kapcsolatban azt is kifejtette, hogy eredendően, születésénél fogva intézmény, nem később alakult azzá. Mint rámutatott, nem feltétlenül akkora intézmény volt, mint a Római Birodalom, de az is intézmény, hogy a kenyértörést házanként végezték. – Az Eucharisztia ott volt kezdettől mint intézményesítő tényező. A láthatatlan kegyelmi egyházat és a látható közösséget elválasztani nem lehet – magyarázta a bíboros, hangsúlyozva, hogy a fejlődés szerves. Felhívta a figyelmet Szent John Henry Newman bíboros megfogalmazására, aki azt írta, ez olyan, mint amikor a magból kifejlődik a növény. – A folyamatosság nem változatlanság – hangsúlyozta. Mint mondta, egy népet nem a törvények tesznek egységes néppé elsősorban, hanem a közös emlékezet. – Nekünk is van közös emlékezetünk a többi keresztényekkel együtt, az ortodox egyházakkal együtt. Ez az Eucharisztiában csúcsosodik ki – mutatott rá az esztergom-budapesti érsek.

Erdő Pétert az egyházszakadásról is kérdezte Rónaszéki János atya.

A lehetőség minden korban megvan erre. Az egység nem magától van. Azért küzdeni kell, imádkozni kell, szenvedni kell. Akkor is, ha keressük az egység útját más felekezetű keresztényekkel, és akkor is, ha meg akarjuk őrizni az egységet a katolikus közösségen belül

– hangsúlyozta Erdő Péter.