ErKell nekünk! – Összefogás a 100 éves Erkel Színház felújításáért
A jövő kulturális találkozási pontja
Az Erkel Színházat lebontani nem szabad, éppen ellenkezőleg: vissza kell állítani azt a funkciót, amelyet korábban is betöltött. Az európai népoperai hagyományokra épülő, kiváló akusztikával rendelkező, 20. század eleji épület a felújítás nyomán a 21. század fontos kulturális találkozási pontja lehet. Az Erkel ma is az ország legnagyobb befogadóképességű színházépülete. Hétszáz férőhellyel (ez kb. az Operettszínház férőhelyeinek száma) haladja meg a második helyezettet, az Operaházat. A jelenleg rendelkezésre álló forrásokból az első és legfontosabb feladat egy átgondolt szakmai koncepció alapján megvalósuló tervezés.
Ez lehetővé teszi – többek között – a forgószínpad beépítését, a kézi díszlethúzás gépesítését, illetve a színpadnyílás mögötti (backstage) részek felújítását. Az is lényeges, hogy a jó látószög miatt megmaradjon a nézőtér jelenlegi struktúrája. További kiemelt szempont olyan modulok kialakítása, amelyekben az esetleges későbbi modernizáció is megtörténhet, vagyis a felújítás egyben lehetőséget ad arra, hogy a jövőben a legmodernebb technikák is könnyen behelyezhetők legyenek az épületbe. Ezzel az Erkel Színház operajátszásra ismét kiválóan alkalmas hellyé tehető, hiszen nem lehet csupán a férőhelyek számának javára írni (ez jelenleg 1953 helyet jelent), hogy Mario del Monacótól Domingón át Pavarottiig szinte valamennyi jelentős énekes fellépett az Erkel színházban. Erre a hagyományra szeretnénk építeni és arra, hogy a népszerű darabok mind a vidéki, mind a budapesti nagyközönség számára ismét elérhetőek legyenek.
Épp egy évszázada
Száz évvel ezelőtt, 1911. december 8-án nyitotta meg kapuit az akkori Tisza Kálmán téren Budapest második dalszínháza, az Erkel Színház, amelyet akkor még Népoperának neveztek. Már akkor az ország legnagyobb befogadóképességű színházépülete volt. A külső-belső megjelenésében szokatlanul puritán épületet a kor neves építészei, Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezték.
A teátrum építése 9 hónapig tartott (összehasonlításul: az Operaházé 9 évig).
A fehér falakon az egyetlen díszítés Pór Bertalan freskója volt a színpadnyílás fölött (a nézőtéri büfé két híres és műemléki védettséget élvező freskója, Bernáth Aurél alkotásai csak sokkal később, 1973-ban kerültek a falakra).
Történet
A színház alapítója és első igazgatója, Márkus Dezső azt a feladatot kapta, hogy állandó magyar társulattal, kizárólag magyar nyelven, jelentős részben magyar szerzők műveit játssza. A nyitóelőadáson először Erkel Hunyadi-nyitánya csendült fel, majd egy kortárs francia darab, Jean Nougues: Quo Vadis című operája került színre. A színház népoperai jellegét mutatja, hogy prózai darabokat, balettet és operettet is játszottak, (pl. Honthy Hanna karrierje is itt kezdődött) és a legolcsóbb jegy 50 krajcár volt. Az évtizedek alatt több átalakításon és névváltoztatáson átesett intézmény (Városi Színház, Magyar Művelődés Háza) volt varieté, művelődési központ és mozi is, sőt a 30-as években bokszmeccseket is rendeztek itt. A fő profilja azonban mindvégig a színház maradt, már a „hőskorban” is számos világhírű művész és társulat lépett itt fel, Benjamino Gigli, Arturo Toscaini, Wilhelm Furtwängler, a Milánói Scala együttese, a Bécsi Filharmonikusok, a New York-i Filharmonikusok vagy éppen a Párizsi Opéra Comique.
A teátrum 1951-ben került az Operaház felügyelete alá, és két évvel később kapta meg az Erkel Színház nevet. Az Operaház rekonstrukciója alatt (1980-84.) kizárólag itt tartottak operaelőadásokat. Az Erkel 2007. június 7-én telt meg utoljára, egy búcsúkoncerten. Azóta a nagyközönség előtt zárva van.
Világhírű művészek, akik az Erkel Színházban vendégszerepeltek:
Montserrat Caballé
Renata Scotto
Carlo Bergonzi
Luciano Pavarotti
José Carreras
Plácido Domingo
Jevgenyij Nyesztyerenko
Ramon Vargas
Jelena Obrazcova
Dietrich Fischer-Dieskau
Ella Fitzgerald
Benny Goodman
Yves Montand
Gilbert Bécaud
Nashville Teens
Nevezetes előadások (1953-tól):
Mozart: Don Juan (R: Nádasdy Kálmán, D: Oláh Gusztáv, K: Ferencsik) 1956
Puccini Turandot (R: Nádasdy, K: Ferencsik) 1958
Rossini: Ory grófja (R: Szinetár Miklós, K: Lamberto Gardelli) 1960
Verdi: Macbeth (R: Mikó András, K: Lamberto Gardelli) 1961
(és a többi Verdi-felújítások Gardellivel: A végzet hatalma 1964, Requiem 1964, Aida 1964 stb.)
Rossini: Hamupipőke (R: Békés András, K: Lukács Ervin) 1965
Gershwin: Porgy és Bess (R: Mikó, K: Pál Tanmás) 1970
Verdi: A lombardok (R: Mikó, K: Lamberto Gardelli) 1974
Prokofjev: Három narancs szerelmese (R: Békés, K: Lukács Ervin) 1975
Janacek: A ravasz rókácska (R: Vámos László, K: Oberfrank Géza) 1979
Offenbach: Kékszakáll (R: Békés, K: Nagy Ferenc) 1982
Bach-Presser: A próba (Kor: Fodor Antal)
Mozart: Don Giovanni (R: Jurij Ljubimov, K: Fischer Iván) 1982
Wagner: Parsifal (R: Mikó, K: Ferencsik) 1983
Rossini: A sevillai borbély (R: Békés, K: Török Géza) 1986
Gounod: Rómeó és Júlia (R: Gulyás Dénes, K: Lukács Ervin) – Rost Andrea debütálása
Respighi: A láng (R: Mikó, K: Lamberto Gardelli) 1989
Puccini: Turandot (R: Kovalik Balázs, K: Rico Saccani) 1997
Britten: A csavar fordul egyet (R: Kovalik, K: Oberfrank Péter) 2004
Wagner: Lohengrin (R: Katharina Wagner, K: Jurij Szimonov) 2004
Kocsák – Harangozó: Hófehérke és a 7 törpe (Kor: Harangozó Gyula) 2004
