A kormány célja kiszámítható, stabil vállalkozói környezet megteremtése, mert ez minden vállalkozás érdekét szolgálja, legyen akár hazai, akár nemzetközi tulajdonban – hangsúlyozta a miniszter. A nemzetközi piacok egymást erősítő visszajelzései igazolják, hogy a kormány jó irányba indult el a gazdasági növekedés és a versenyképesség erősítése számára leginkább kedvező szabályozói, pénzügyi és gazdasági környezetet kialakításában és fenntartásában. Ugyanakkor a közteherviselés méltányosságát szem előtt tartva az államnak vagyonkezelőként és beszerzéseiben is példát mutatva kell eljárnia – mutatott rá Fellegi Tamás.

A miniszter emlékeztetett: a Széll Kálmán Tervben ezért is szerepel a közbeszerzések új szabályozási környezetének megteremtése, egy időtálló, koherens és átgondolt törvény megalkotásával. Az új közbeszerzési törvény a visszaélések és a korrupció visszaszorítása érdekében be fogja zárni azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül az állam vagyona eddig elszivároghatott – közölte a nemzeti fejlesztési miniszter.

Az állam vagyonpolitikájának fókuszában kiemelt társadalmi céloknak kell állniuk, amelyeket az állami vagyonfelelős kezelésén, gyarapításán keresztül lehet csak hatékonyan érvényesíteni. Ennek feltételrendszerét mielőbb meg kell teremteni, ezért minél előbb ki kell alakítani az egységes vagyonnyilvántartást és be kell nyújtani az Országgyűlésnek a 2011 és 2014 közötti időszakra vonatkozó vagyonpolitikai stratégiát rögzítő Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelveket is – mondta el Fellegi Tamás.

Fellegi Tamás bejelentette: A közjó és a nemzeti érdek hatékonyabb érvényesítéséért helyre kell állítanunk az állam szabályozó erejét az energetika területén is. Május 13-tól megkezdődik a Nemzeti Energiastratégia társadalmi egyeztetése, amelyhez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium minden érdeklődő észrevételét és javaslatát várja. A stratégia öt kiemelt eszközt határoz meg a közelgő globális energiastruktúra-váltással kapcsolatban: energiatakarékosság, megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, a multifunkcionális mezőgazdaság életre segítése, valamint kapcsolódás az európai energetikai infrastruktúrához – ismertette a miniszter.

A dokumentum a hasonló tartalmú és célú európai uniós dokumentumokkal összhangban 2030-ig határozza meg részletesebben a követendő utat a hazai energetikai szektor számára, miközben további két évtizedre, egészen 2050-ig kitekintést ad. Elektronikus változata elérhető a www.kormany.hu oldalon.