Erzsébetvárosban majdnem egymilliárd forintért újított fel közterületeket, utakat, kulturális intézményeket a városrész fideszes vezetése, és a városrészben konfliktusok nélkül él tizenegy nemzetiség – nyilatkozta a Demokratának Bajkai István alpolgármester, aki most a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselőjelöltjeként indul a választáson. A politikus szerint a szórakoztatónegyed problémáját a Demszky-féle városvezetés alakította ki, ám a szigorított felügyelettel megtették az első lépéseket a rendteremtés felé.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata, archív, illusztráció

– Ön a Bibó-kollégiumban 1988-ban ott volt a Fidesz-alapítók között, aztán mégsem jelent meg a nagypolitikában. Miért a húsz év kihagyás, és most miért lép mégis színre?

– Mivel nyaranta diákként dolgoztam a monorierdei kempingben, ezért ott voltam a politikai történelembe „monori találkozóként” bevonult ellenzéki rendezvényen 1985-ben. Ott ismerkedtem meg az akkori ellenzékkel és az ellenzékiség gondolatával. A Fidesz alapítása előtt pedig a Jurta Színházból tudósítottam, több cikket is írtam. Bár a nagypolitikába Fidesz-alapítóként nem kerültem be, de 1990–1994 között Terézvárosban voltam önkormányzati képviselő és az egyik bizottság elnöke. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartottam a szakmámat, így éltem a lehetőséggel, hogy tanulhassak Texasban, majd dolgozhassak egy ügyvédi irodában Kölnben. Ugyanakkor mindig rendelkezésre álltam a Fidesznek, tanácsokkal segítettem például a jogalkotás, a lakástörvény vagy a szerzői jogok területén. Aztán minden ember életében eljön az időszak, amikor végiggondolja, hol tud még többet tenni a számára fontos közösségekért, és a kiváló ügyvédi munkáért járó kitüntetés birtokában, a Fidesz pártvezetésének bizalmát élvezve úgy éreztem, hogy a parlamentben tudnék a leginkább hasznára lenni a magyarságnak.


– Ön nemcsak jogi tanácsokat adott a Fidesznek, hanem konkrét ügyekben is megjelent, mint az Orbán család ügyvédje. Ez már inkább baráti viszonyra utal, vagy azért az ügyvédi szerepkör a meghatározó kettejük kapcsolatában?

– Nagy tisztelője vagyok miniszterelnök úrnak és államférfiúi munkásságának. Emlékszem, amikor legelőször a Bibó István Szakkollégiumba mentem a felvételi elbeszélgetésre, a Ménesi úti bejáratnál összefutottam egy kicsit borostás fiatalemberrel, aki határozottan, világosan mondta az ott állóknak, mit fognak aznap csinálni. Határozottsága, dinamizmusa, világos gondolkodása, lényeglátása már a kezdeti időszakban megragadott. Nagy megtiszteltetés, hogy ügyvédként rendelkezésére állhattam, ezzel együtt kapcsolatunk inkább szakmai.


– Az elmúlt években ügyvédi irodája uniós pályázatok felülvizsgálatával foglalkozott. Mit jelent ez pontosan?

– Az ügyvédi irodánknak széles körű gazdasági, jogi, szellemi alkotásokkal kapcsolatos tevékenysége van, hetven, nyolcvan, néha száz szakember dolgozik a különböző projekteken. Az SBGK Ügyvédi Iroda a szakmának egy rangos, elismert irodája, ami valójában már a hetvenes évektől jelentős szerepet töltött be a gazdasági jog területén. A közbeszerzés mellett kiterjedt gazdasági jogi gyakorlata van az irodánknak immár ötven éve, nagy cégeknek dolgozunk, és jelentős jogi problémák megoldását tudhatjuk a hátunk mögött. A közbeszerzés területén a közbeszerzési ügyek jogi vizsgálatait végezzük a Miniszterelnökség részére, többek között, hogy szabályosan zajlanak-e a közbeszerzési eljárások.


– Alpolgármesterként négy éve került a főváros VII. kerületébe, Erzsébetvárosba. Tulajdonképpen sikeresen, hiszen miután az országgyűlési választást 2014 tavaszán a körzetben elveszítette a Fidesz, az önkormányzatin ősszel már nyerni tudtak. Most, országgyűlési képviselőjelöltként mit tud mutatni, miben fejlődött a kerület az elmúlt négy évben?

– Az önkormányzat stabil, kiegyensúlyozott költségvetést folytat, nincs adóssága. Az elmúlt években Erzsébetváros lakosságának majdnem egymilliárd forintért építettünk közterületeket, utakat, felújítottuk az orvosi rendelőt, támogatjuk a Péterfy Sándor utcai kórházat, a rendőrség túlóráit, és 700 millió forintot szánunk a közterület takarítására. A Százház utcai telken egy uszoda és sportkomplexum létrehozásának az előkészítése zajlik, a Klauzál téri csarnokot 2,5 milliárd forintból, saját erőből felújítottuk, amit most a tér megújítása követ, mélygarázzsal. Több mint 600 millió forintot fordítottunk a Zsidó Történeti Tár létrehozására, ahol az itt élő zsidóság korabeli életkörülményeit, mindennapjait és megmaradt tárgyait lehet megtekintetni. A kultúra fejlesztését kiemelten fontosnak tartom, ennek szakmailag rangos eredménye, hogy nemrég 13 millió forintért szereztünk egy Steinway zongorát Bécsből, a Musikverein hangversenyterméből a Wesselényi utcai kultúrház számára, ahol rangos zenei eseményeket tartunk. A Csányi utcai két lakótömb megújítására 1,2 milliárd forintot hoztam a kerületbe, ahol két teljes házat építünk át a XXI. századi követelmények szerint az ottani bérlőknek. Emellett közösségi zöldkertet is építettünk a kerület lakosai számára, és most van a pályáztatása egy közösségi zöldfalnak. Emellett két elektromos, „zöld”, ingyenes taxiszolgáltatást indítottunk 2016-ban a kerületben élők számára. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek, de nem maguktól jöttek. Ezekért a helyi emberek keményen megdolgoztak, ez az ő érdemük. Itt fontos megjegyezni, hogy ez azért volt lehetséges, mert erőinket az ország felvirágoztatására tudjuk fordítani. Ugyanakkor fontos azt tudatosítanunk, hogy ez nem volt mindig így, és ha nem vigyázunk, könnyen el is veszíthetjük ezt a szabadságot. Mert vannak, akik veszélyt látnak egy erős nemzetben. Ők abban érdekeltek, hogy megtörjék az egységünket, ezért bevándorlók ezreivel árasztanák el az országot. Ha ők kerülnek hatalomra, akkor a jövőben választanunk kell. Vagy a messze földről érkezett, a kereszténységet felszámolandó vallásnak tartó, harcos idegenek ellátására fordítjuk az erőinket, vagy továbbra is a magyar családok, a magyar emberek jövőjét építjük. Ezért arra biztatok minden magyar embert, hogy álljanak ki Magyarország szabadsága és a magyar emberek jövője mellett.


– Mostani ellenfelei a négy évvel korábbi győztes DK-s Oláh Lajos, és itt méreti meg magát Bokros Lajos is. Kemény küzdelemre számít?

– Erzsébetváros-Terézváros soha nem volt könnyű politikai terep a Fidesz számára. Reményeim szerint számítani fog az is, hogy konfliktusok nélkül él itt tizenegy nemzetiség, akik számára az önkormányzati támogatás jól működő keretei állnak rendelkezésre. Nagyon jó viszonyt ápolunk a felekezetekkel is, erőnkön felül támogatjuk a zsidóságot, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumot, a reformátusokat, a Rózsák téri katolikusokat. Oláh Lajos nyíltan vállalt, büszkén hirdetett politikája, hogy országgyűlési képviselőként nem járt be az Országgyűlésbe, de felveszi fizetését. Bokros Lajos pedig soha nem dolgozott vagy élt a kerületben. Ezt az itt élő emberek látják és tudják.


– Az említett fejlesztések helyett Erzsébetváros inkább a bulinegyeddel kapcsolatos viszályok miatt került az újságokba az elmúlt években. Meglepő módon azonban a februári népszavazáson, ahol korlátozni lehetett volna a szórakozóhelyek nyitvatartását, mindössze a lakók 16 százaléka vett részt. Mégsem olyan súlyos a helyzet?

– A helyzet az érvénytelenség ellenére is súlyos, még ha a kerület távolabbi részein lakók ezt kevésbé érzik. Mert hétvégenként 80-100 ezer turista zsúfolódik össze fél négyzetkilométernyi területen, ami az ezekben az utcákban lakók életminőségét nagyon súlyosan érinti. Kétszer annyi ember felügyeletét kell itt megoldania az önkormányzatnak, mint ami a kerület teljes lakosságának a száma, ehhez kéne takarítást, biztonsági szolgálatot, közterület-felügyeletet, rendőrséget, mobil wc-t rendelni. Ez meghaladja egy átlagos önkormányzat pénzügyi lehetőségeit, főleg, hogy Erzsébetváros a bulinegyed bevételeiből alig részesül.


– Azt hittem, hogy a korábban sorolt fejlesztéseknek a szórakozóhelyekből, romkocsmákból származó bevételek is az alapját adják…

– Ezeket saját bevételeinkből gazdálkodtuk ki. A szórakoztatónegyed áfabevételei az államnál csapódnak le, az ipar­űzési­adó-bevételek jelentős része pedig a fővárosnál, miközben a kerület viseli a problémákat, ami egy igazságtalan helyzet. Például, hogy a lakóknak vagy az önkormányzatnak kell megoldania a kialakult helyzetben a házak speciális ablakszigeteléssel, biztonsági kamerákkal történő felszerelését. Ezért kezdtem el tárgyalásokat a kormánnyal, amely nyitottságát fejezte ki, hogy részt vállaljon ezekből a terhekből. Emellett jogszabály-változtatást is szeretnék kezdeményezni, hogy a lakóknak a pihenéshez fűződő jogát a társasházi jog, illetve a birtokjogi szabályok szigorításával biztosítsuk. A lakóknak a lakás zavartalan használatához fűződő jogot biztosítani kell, hogy például éjszaka ne legyen hangoskodás, mert jelenleg az a gyakorlat, hogy például az airbnb-s lakásokban az éjszaka közepén is ugyanúgy folyik tovább a buli, mint a szórakozóhelyeken.


– Jól értem, hogy olyan kompromisszum van születőben, mely szerint a buli marad, vagyis nem lesz éjféli záróra, de a bulizás következményeit próbálják csillapítani?

– Még semmi nem került le a napirendről, hiszen a szavazás óta a képviselő-testület ebben az ügyben még nem tartott gyűlést. Működik ugyanakkor tovább az a többpárti bizottság, amely kifejezetten csak a buliügyekkel foglalkozik, keresi azt a megoldást, amivel a lakók is egyet tudnak érteni. Októberben már több mint tíz pontból álló csomagot fogadtunk el, mely szerint növeljük a rendőri túlórák számát, a rendőrség létszámát, a közterület-felügyelők létszámát, növeljük a mobil wc-k mennyiségét, két nagy közterületi wc-t felújítunk, növeljük az itteni társasházakra jutó keretet, a felújítási támogatásokat. De ez még kevés. A kulcskérdés, hogy miként lehet a bulit az erre hivatott helyszíneken tartani. Ugyanis ha a buli a szórakozóhelyeken belül marad, ahol a hangszigetelés és a füstelvezetés jól működik, az kevésbé zavaró, mint ami utána jön. A lakók legnagyobb problémája például az utcán való hangos vonulás, utcai alkoholizálás, a lakásokban folytatódó bulik, az utcákon hagyott szemét. Ezekben az esetekben a rendőrség, közterület-felügyelet egyre aktívabban lép fel, bizonyos akciókon magam is kinn voltam, a zajongásért, szemetelésért, utcai ivászatért egyre határozottabb büntetéseket szabnak ki. Ezért alapítottuk például a zajkommandókat, amely éjjel-nappal hívható, és rögtön kimegy a helyszínre, megmérni az aktuális zajszintet.


– Azt nyilatkozta, hogy a kerület jelenlegi vezetésére ráhullott ez a probléma, amelynek gyökerei valójában a Demszky-féle időszakban alakultak ki…

– Akkoriban tudatosan adtak el majdnem 80 ingatlant romkocsmának, egy részét egyébként a bérlők feje fölött, hogy lehetővé tegyék egy szórakoztatónegyed kialakulását. Hunvald Györgynek és társainak akkoriban az volt az érdeke, hogy ingatlanokat adjon el, és kivegye ebből a maga hasznát, most pedig, amikor ezt a térséget fölfedezték a turisták, és immár négyszáz étterem működik mintegy nyolcezer alkalmazottal ezen a fél négyzetkilométeres területen, akkor a balliberális oldal elkezd a lakókra, a vállalkozókra vagy az önkormányzatra mutogatni. Meg fogjuk oldani ezt a problémát, de nem mi alakítottuk ki.


– Többször nyilatkozta, hogy a nemzetközi jog a szíve csücske. Magyarország mostanában több nemzetközi jogi kérdésekben is vitába keveredett az Európai Unióval, újabban az ENSZ-szel is. Mennyire tekinthetjük a nemzetközi jogot színtiszta jognak, és mennyire a politika által meghatározottnak?

– A nemzetközi jogot mindig áthatotta a politika, mondták is, hogy az végül is az erősebb államok joga. Európában a hatvanas-hetvenes években ez a gyakorlat csillapodni látszott, a mostani uniós értelmezés azonban mintha visszakanyarodna a korábbi gyakorlathoz. Magyarország esetében a brüsszeli nyilatkozók egyetlen olyan magyar jogszabályt sem tudtak mutatni, ami nemzetközi jogi kötelezettségeinkbe ütközött volna, csak politikai érveket. Egy jogász számára intő jel, amikor valakik jogi fenyegetettséget helyeznek egy ország elé anélkül, hogy azt jogszabállyal, jogi érveléssel alá tudnák támasztani.


– Kevesebb mint három hét múlva választások lesznek Magyarországon. Mi a tét 2018. április 8-án?

– A választások tétje egyértelmű. Magyarországnak most egy nemzeti érzelmű, a magyar érdekek mellett elkötelezett erős kormánya van, amely kellő súllyal képes a nemzetközi színtéren is képviselni az ország érdekeit. Jelenleg nem látok másik olyan politikai erőt, amely ugyanezt elmondhatná magáról, vagy amelynek egyáltalán valamilyen koherens programja, világnézete lenne. A tét pedig nagy. Egy erős Magyarország vagy egy identitását vesztett, biztonsági, kulturális, szociális, vallási és gazdasági problémákkal terhelt, kevert népességű, a nemzetközi porondon súlytalan, sodródó „bevándorlóország”. E kettő közül kell választanunk áprilisban.

Szarka Sándor