A dombormű ünnepélyes felavatására november 17-én került sor Révkomárom központjában, a Nádor-utcában lévő Saga kávéház falán. Az Egy Jobb Komáromért polgári társulás, amely a dombormű elhelyezését kezdeményezte, ezzel az emlékhellyel kíván tisztelegni Esterházy példaértékű helytállása és munkássága előtt. Az ünnepi szónokok méltatták Esterházy személyiségét és munkásságát, valamint annak mához szóló üzeneteit.

Boldoghy Olivér, az Egy Jobb Komáromért polgári társulás egyik vezetője részben szlovákul elmondott beszédében arra kérte a szlovák politikusokat és társadalmat, hogy ők is értékeljék át Esterházy János személyiségét, mert a mártírhalált halt politikus Szlovákiában hivatalosan mind a mai napig háborús bűnösnek számít, ami igaztalan és elfogadhatatlan.

„Mi, szlovákiai magyarok nem jelentünk semmiféle veszélyt Szlovákiai számára” – húzta alá Boldoghy.

„Magyarország szorgalmazza, hogy szlovák és magyar történészek bevonásával legyen újraértékelve Esterházy személyisége” – jelentette ki Fónagy János, a nemzeti fejlesztési minisztérium parlamenti államtitkára.

„Esterházy János, mint gyakorló pártpolitikus tevékenységének egyik ma is aktuális üzenete, hogy a felvidéki magyarok csak egységben, összefogva tudják érdekeiket védeni és keresztülvinni” – hangsúlyozta Duray Miklós közíró, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt alelnöke.

Hasonlóan fogalmazott Berényi József, az MKP elnöke. „Küzdelmünk nem lesz sikeres, ha nem fogunk össze” – mutatott rá Berényi. „Esterházy példa lehet a ma számára, hiszen ő a maga idejében a magyar politikai pártok egységét szorgalmazta” – húzta alá a pártelnök.

Az ünnepségen részt vett Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete is.

Az Egy Jobb Komáromért polgári társulás eredetileg jövő márciusra tervezte Nagy János Szervátiusz-díjas szobrászművész alkotásának leleplezését, de a politikussal kapcsolatos szlovákiai negatív – Ivan Gasparovic köztársasági elnök lefasisztázta – és külföldi pozitív – az ADL amerikai zsidó szervezet kitüntette – történések hatására négy hónappal előbbre hozták az esemény időpontját.

A tábla magánterületen lett elhelyezve, nehogy az államhatalom eltávolíthassa. Révkomáromban korábban ilyen problémák merültek fel a Trianon-emlékoszlop felállításakor.

Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban, hamvai a prágai Motol temető közös sírjában nyugszanak.

A 110 éve született mártírpolitikus emlékét szülőföldjén több szobor őrzi – Búcson, Királyhelmecen, Ipolynyéken, Kassán. Idén ősszel Dunaszerdahelyen, Garamkövesden és Losoncon avattak emlékművet Esterházynak, míg Gútán Esterházy-keresztet állítottak fel. A közeljövőben Esterházy-keresztet terveznek állítani Közép-, illetve Kelet-Szlovákiában is, amelyen szintén Esterházy-idézetek lennének olvashatóak.

(MTI)