Fotó: shutterstock.com, illusztráció
Fotó: shutterstock.com, illusztráció
Hirdetés

Az ügy előzménye, hogy 2017 januárjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egymilliárd forint összegű mulasztási bírságot szabott ki a dublini székhelyű Google Ireland társaságra a magyar reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. A magyar jog szerint e kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki. A Google keresetet terjesztett elő a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy a vonatkozó magyar jogszabály diszkriminatív, és sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.

A magyar bíróság azt kérdezi az Európai Unió Bíróságától, hogy összhangban van-e az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely a reklámadóval összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódóan a Magyarországon letelepedett társaságokra kiszabható bírságnál összességében akár ezerszer magasabb mulasztási bírság kiszabását is lehetővé teszi a Magyarországon nem letelepedett társaságokra.

A bírósági tájékoztatás szerint Juliane Kokott főtanácsnok indítványában megállapította, a magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozások lényegében automatikusan eleget tesznek a reklámadótörvény szerinti bejelentkezési kötelezettségnek, ezért a törvény szerinti szankciók gyakorlatilag csak a külföldi székhelyű vállalkozásokat sújtják. Ennélfogva a reklámadóval kapcsolatos bejelentkezési jogsértés szankcionálása ez utóbbi vállalkozásokkal szemben hátrányosan megkülönböztető, és egyúttal korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. Úgy vélekedett továbbá, hogy a jelen ügyben vitatott szankció is aránytalan.

Mindezekre tekintettel a főtanácsnok annak kimondását javasolta az uniós bíróságnak, hogy a magyar reklámadó keretében a külföldi vállalkozásokkal szemben alkalmazott mulasztási bírság kiszabásának módja, és az azzal összefüggő jogorvoslati lehetőségek a szolgáltatásnyújtás szabadságának nem igazolható korlátozását jelentik.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.