Szinte nem múlik el már nap valamilyen terrortámadás, migránsok által elkövetett késelés, gyilkosság nélkül. Nemrég egyenesen egy rendőrőrsre rontott egy algériai férfi a spanyolországi Cornella városában. A média arra hivatkozva hallgatja el a gyilkosságokat, hogy nincs hírértékük. A folyamatokról beszélgettünk Horváth Józseffel, a katonai elhárítás volt műveleti főigazgató-helyettesével.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

– A cornellai támadás már közvetlenül a spanyol állam ellen irányult. Új szintre lép a muszlim terrorizmus, ami már az ISIS által meghirdetett európai háború lenne?

– Valóban új trend látszik kirajzolódni. Előbb rendőröket és katonákat ért támadás az utcán, például Angliában és Franciaországban, majd jöttek az őrsök, azaz a rendészeti intézmények elleni akciók. Volt ilyen például Svédországban, legutóbb pedig a spanyolországi Cornellában. Korábban az is megtörtént Franciaországban, hogy meggyilkoltak egy rendőr házaspárt a saját lakásukban, a gyerekeik szeme láttára. Ami azt jelenti, hogy „szivárog” a rendszer, információk, adatok, jelen esetben lakcímek kerülnek a terroristákhoz a rendészeti szervektől. Tudni kell azt is, hogy az ISIS a laktanyák, őrsök, tehát már az államot jelképező intézmények elleni támadásokat kiemelt trófeaként kezeli.

– Mitől ez a szivárgás? A németek például újonnan érkezett migránsokat szerettek volna a rendőrség kötelékében alkalmazni. El is kezdték a kijelölt emberek kiképzését, de botrány lett a dologból. Fegyelmezetlenség, cinizmus, ellenségesség, erre panaszkodtak a német oktatók.

– Ellentétbe kerültek a szakmai szempontok és a politikusok elvárásai. Az utóbbiak mindent a politikai korrektség beszédmódja szerint igyekeznek intézni, szerintük nyitottá kell tenni, és érzékenyíteni kell a rendészeti szerveket is, többek között migránsok alkalmazásával. Csakhogy ezzel nagyon komoly belső biztonsági kockázat keletkezik a testületben. Elszáll egyes rendőrök, rendőri egységek egymás iránti bizalma, ezzel pedig exponenciálisan romlik a munka hatékonysága.

– Európában mindent törvények szabályoznak. Csakhogy ezek a törvények most útban vannak, a politikai elit rendre felülírja őket a szolidaritás vagy a humánum hamisan értelmezett fogalmaival. Így égette hamuvá Brüsszel a schengeni egyezményt is. Vége a törvények hatalmának?

– Alapvető értékválságról van szó. A józan ész szerint meg kellene állítani, sőt vissza is kellene fordítani a migrációs folyamatokat. Az európai politikai elit meghatározó része viszont nem érdekelt ebben. Ellenkezőleg, több okból is Európa elárasztására törekszik, és a cél érdekében félretolja, felülírja a törvényeket. Fontos partnerei ebben bizonyos NGO-k, amelyek úgy tesznek, mintha a törvények felülírásában valamiféle civil, azaz társadalmi akaratot képviselnének. Az ilyen NGO-k egyébként már fontos, állami, illetve nemzetközi szintű döntéshozatali folyamatokban is részt akarnak venni. A menekültkérelmek elbírálásában, a migránsok kötelező szétosztásban. Ez már Európa működési alapjainak szét­zilálása.

– Jellemző, hogy Oszama bin Laden egykori testőrét kiutasította a német állam, de egy bírósági ítélet jogi csűr-csavarja szerint most mégis visszatérhet. Úgy tudni, 1200 euró segélyt kap majd havonta… Nem kellett volna inkább kiadni az Egyesült Államoknak?

– Amerika sok pénzt költött Bin Laden levadászására, és az al-Kaida semlegesítésére. Kiadatás? Németország inkább dédelgeti és védelmezi különféle jogászkodó technikákkal. Ennek sajnos az az üzenete, hogy az iszlám radikálisok bármit megtehetnek, büntetlenül. És ráadásul még ugyanúgy gondoskodik róluk a német állam, mint egy jogkövető polgárról.

– Gyakori jelenség, hogy be is csapják a jótékonykodó államot, más-más néven több városban is bejelentkeznek a szociális rendszerbe. Van, aki öt-hat ezer euróból él így havonta. És mintha a rendszer is morális mélyrepülésbe kezdett volna, elég, ha csak a BAMF brémai kirendeltségének visszaéléseire utalunk, ahol is csúszópénzért minden nehézség nélkül menekültstátuszhoz juthattak a migránsok…

– Sokan nem gondolnak bele, de itt tényleg kulturális különbségekről van szó. A legtöbb európai társadalom tagjai úgy szocializálódtak, hogy tisztelik a kézfogással megpecsételt megállapodásokat, súlya van az adott szónak, természetesnek tekintik a szabályokat. Naiv módon azt hiszik, a világon minden ember ilyen. Aki más kultúrából érkezik Európába, más logikával gondolkodik, más az életfelfogása, az persze hamar megtalálja ezen a rendszeren a kiskapukat, és visszaél az egyszerű polgárok jóhiszeműségével is. A brémai eset kapcsán magas szintről is arra biztatták a hatóság dolgozóit, hogy minél előbb és minél több migránsnak adják meg a pecsétes papírokat.

– Napvilágot látott Németországban egy hivatalos statisztika, amely szerint már a migránsok 25 százaléka dolgozik. Olcsó manipulációs fogás? Ebbe a 25 százalékba nyilván belecsúsztatták a kelet-európai vendégmunkásokat, de talán a hatvanas években behívott törököket is. Ráadásul „dolgozónak” tekintik azt is, akit beírattak egy nyelvtanfolyamra, mondván, ez a munkára való felkészülés első lépcsője…

– Ez a német média és a szövetségi állami intézmények összejátszása, Merkel vezénylete alatt. A svéd média pedig most kísérletezik, hogy teljesen elhallgassa a Svéd Demokraták nevű, hazafias, migrációellenes párt programját, nehogy megnyerje az őszi parlamenti választásokat. És megváltoztassa azt a Svédországot, amely az elmúlt száz évben gyakorolt jóléti politikája mellett teljesen leépítette az ország védelmi képességeit, azaz a hadseregét, rendőrségét, titkos­szolgálatait. Semlegesnek tekintette magát a svéd állam, azt hitte, ilyesmire már nem kell költenie. Látjuk a videókon, hogy hátrálnak a felfegyverzett svéd rend­őrök, ha feléjük lép egy migráns, bottal a kezében.

– Kiderült az is, rendkívül sok, migránsok által elkövetett bűntényt, gyilkosságot hallgat el a német média, mondván, ezeknek nincs igazi hírértékük…

– A média önálló hatalmi ág. A politikusok sokkal jobban meg akarnak felelni neki, mint a saját választóiknak. A média rájött, hogy kivételezett szerephez jut, ha inkább az államként működő, nemzetek feletti pénzügyi érdekcsoportokkal köt szövetséget, és nem azzal a társadalommal, amelyben működik.

– Jobboldali áttörést várunk a jövő évi EP-választáson. De a már létező gondok ettől nem múlnak el. Matteo Salvini, a jobboldali olasz kormány belügyminisztere például ragaszkodik a hazájába érkező migránsok kötelező szétosztásához.

– Értem Salvini logikáját, mert igen súlyos örökséget vett át a jelenlegi olasz kabinet az elődjétől. Szerintem csak egy megoldás van, minden illegális migránst visszavinni oda, ahonnan érkezett. Ez rendkívül nehéz logisztikai feladat lenne, elismerem. Ahhoz viszont, hogy egyáltalán elkezdődjön a visszatoloncolások rendszerének kiépítése, hiányzik még az érintett államokból a politikai bátorság.

– Nyolcvanezer migráns vár a Balkánon arra, hogy Németországba vagy Svédországba jusson. A bosnyák–horvát határvidék egyes pontjain felborult a rend. Miért nem építenek kerítést például a horvátok?

– Ennek belpolitikai okai vannak. A horvát elnök asszony szeretné megvédeni az országot, de a zágrábi kormány sokkal óvatosabb, nem akar vitába keveredni Brüsszellel. Másrészt hosszú és erősen tagolt határvonalról van szó, a horvát államnak nincs pénze a védrendszer kiépítésére. A tudás, a tapasztalat rendelkezésre állna, Magyarország példát mutatott abban, hogyan kell ezt csinálni.

– Angela Merkel anyagi segítséget ígért Montenegrónak az ottani migrációs problémák kezeléséhez. De miért nem segít inkább a NATO? Elvégre Montenegró nemrég tagja lett a szövetségnek.

– Donald Trump amerikai elnök híres varsói látogatásán azt kérdezte, hogy Európa valóban meg akarja-e védeni az értékeit, és hajlandó-e tenni ezért? Ez jelzés volt arra nézve, hogy az USA nem akar beavatkozni ezen a téren, és a NATO-t, amelyet szinte a magáénak tekint, sem engedi fellépni. Itt válik kellemetlenül fontossá a Brexit, a brit hadsereg ugyanis még mindig jelentős erőt képvisel, de Nagy-Britannia kilépésétől kezdve kontinentális ügyekben nem lehet rá számítani.

– Időnként felveti egy-egy elemző, hogy Oroszország is Európa része…

– Az orosz GDP az olasz GDP-vel egyenlő. De amíg Olaszország egy ilyen-olyan bajokkal küszködő középhatalom, addig a hadsereg, a titkosszolgálatok és a politikai potenciál tekintetében Oroszország birodalmi erő. Túl nagy Európának, amelynek pénze van, de ereje nincs, így a nagyhatalmak felől nézve inkább prédának, mint partnernek látszik. Csak egy önmagában is megerősödő Európa tárgyalhat egyenrangú félként Moszkvával is.

– Többször elhangzott már korábban, a biztonság érték, de üzlet is egyben. Magyarország biztonságos hely. Szerepe volt ennek abban, hogy idejött a BMW?

– Ez teljesen egyértelmű. Mint ahogy szerepe van a biztonságnak abban is, hogy szárnyal a hazai idegenforgalom. Valljuk be, a mélyben elindult a paradigmaváltás Európában, hogy hol tart ez, azt majd a jövő évi EP-választás eredményéből látjuk. Magyarország a folyamatok élére állt, és ez megmutatkozik a gazdasági életében is.