Fotó: MTI/Kovács Tamás, archív, illusztráció
Hirdetés

Moszkva, Szöul és Antalya után Nur-Szultanban immár negyedik alkalommal találkoztak az eurázsiai térség parlamenti elnökei. A kazah főváros és a téma külön aktualitást kapott azzal, hogy a közép-ázsiai országot közel harminc éven át vezető Nurszultan Nazarbajev 25 évvel ezelőtt vetette fel az eurázsiai együttműködés gondolatát. 

Mint a kazah vezető a konferenciát megnyitva felszólalásában kiemelte, az eurázsiai kontinens mindig úttörő volt a fejlődésben, a bizalommal teli párbeszéd pedig azért fontos, mert egy esetleges III. világháború az utolsó lehet, és végzetes következményekkel járhat. Több felszólal is hangsúlyozta: e kiterjedt régió geopolitikai súlyát eleve megadja, hogy itt összpontosul a Föld lakosságának 65, míg erőforrásainak a 75 százaléka. 

A magyar küldöttséget vezető Kövér László felszólalását azzal nyitotta, a magyarok büszkék arra, hogy a legnyugatibb keleti nép vagyunk, és megtartó erőként tekintünk a hagyományainkra. Az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy fontosak számunkra a gyökereink, őseink pedig egy gazdag keleti kultúrához tartoztak. 

– Szilárd meggyőződésünk, hogy a népeink közötti kölcsönös rokonszenv időtálló alapjaira gyümölcsöző̋, mindenki számára előnyös együttműködés építhető̋ – fogalmazott Kövér László. 

A házelnök beszélt arról, hogy a magyar külpolitikában kiemelten fontos a keleti, ázsiai kapcsolatrendszer fejlesztése, ami támaszkodhat a közös történelmi és kulturális hagyományokra. Mint rámutatott, a magyar kormány 2011-ben meghirdette a keleti nyitás külpolitikai stratégiáját, amelynek keretében a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainkban, valamint az oktatási, kulturális kapcsolatok terén mára jelentős eredményeket sikerült elérni. Külkereskedelmi forgalmunk négyötödét ugyan az EU-n belül bonyolítjuk, a fennmaradó rész 78 százalékát azonban a keleti nyitás országaival. A külföldi diákok számára meghirdetett ösztöndíjprogramok révén pedig Magyarország több mint háromezer-négyszáz, a térségből származó fiatalnak biztosít ingyenes tanulási lehetőséget a magyar felsőoktatásban. 

A globális folyamatokat értékelve Kövér László kiemelte, hogy többpólusú világrend van kialakulóban, amelyben mind az európai, mind az ázsiai térség meghatározó erőközpont lehet. 

– Európa helyzete az előttünk álló nagy geopolitikai átrendeződésben azon múlik, hogy földrészünk politikai, gazdasági és katonai értelemben ütközőzóna vagy összekötő kapocs lesz-e az euroatlanti nyugati és az eurázsiai keleti térség között. Ez a dilemma sehol sem annyira világos, mint Közép-Európában, amelynek népei a történelem során többször voltak elszenvedői Kelet és Nyugat összeütközésének – mutatott rá a magyar parlament elnöke. 

Magyarország – emelte ki Kövér László – szoros együttműködés kialakítására törekszik a világgazdaság meghatározó szereplőivel, és támogatjuk az egységes eurázsiai gazdasági, illetve szabadkereskedelmi térség létrehozására irányuló törekvéseket is. Mint aláhúzta, összhangban áll a magyar érdekekkel, és kiemelt figyelmet élvez a kínai kormány „Egy övezet, egy út” kezdeményezése, amelyre Budapest kulcsfontosságú projektként tekint. – A fizikai, logisztikai összeköttetések megteremtése segíti az eurázsiai országok és népek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését ­– fogalmazott. 

Magyarország – tette hozzá – figyelemmel kíséri az Eurázsiai Gazdasági Unió és más, a régió integrációjához hozzájáruló szervezetek működését is. Az eurázsiai együttműködés témájának megtárgyalására különösen alkalmas helyszínnek nevezte Kazahsztánt, illetve tágabban Közép-Ázsiát, amely hídszerepet tölt be Európa és Ázsia, Kelet és Nyugat között.