Fotó: shutterstock.com/NomadSoul
Hirdetés

Hazánkban a térség országaihoz képest jelenleg is igen szigorú a fegyvertartás szabályozása. Hosszú és költséges procedúra elébe kénytelen nézni, aki önvédelemből éles lőfegyvert akar tartani. Ám egyszerű állampolgárnak esélye sincs megkapni az engedélyt, még rendőrnek sem, az ilyen alapon tartott fegyverek többségét már tőlük is bevonták. A személyi fenyegetettséget kell hitelesen bizonyítani, így jellemzően kiemelt közszereplők, vezető politikusok, családtagjaik és üzletfeleik juthatnak hozzá. Az engedély megszerzésének hivatalos alapfeltétele a betöltött tizennyolcadik életév, a büntetlen előélet, az egészségi és pszichológiai alkalmasság. Ezután írásbeli és szóbeli fegyvervizsgát, majd gyakorlati vizsgát kell tenni, valamint biztosítani kell a lőfegyver és a lőszer tárolási feltételeit. A sportlövőkre a fentieken túl még szigorúbb szabályok vonatkoznak…

Magyarországon a rendőrségi adatok szerint kétszázhúsz-kétszázharmincezer engedéllyel tartott, emberélet kioltására is alkalmas lőfegyver van, összesen hatvan-hetvenezer ember birtokában. Ebből szakemberek szerint ötvenötezer a vadász, négy-ötezer a sportlövő, a maradékot pedig az önvédelemből felfegyverkezők teszik ki.

Szabadon tartható, emberélet kioltására alkalmatlan gáz-riasztó pisztolyból becslések szerint háromszázezer darab van civil kézen. Ezek viszont csak akkor kerülnek be a rendőrségi statisztikákba, ha a tulajdonosuk otthonán kívül is magánál akarja tartani fegyverét, ezért viselési engedélyt vált ki rá. Ilyen engedélyt több mint hatvanezer polgár szerzett, ehhez jön még hozzá körülbelül tízezer, emberölésre ugyancsak alkalmatlan flóbertpisztolyra kiírt tartási engedély.

Bekeményít az unió

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter idén április 29-én nyújtotta be az Ország­gyűlésnek az európai uniós irányelvekhez idomuló fegyvertörvény-módosító tervezetet. Az EU ugyanis szigorít, és ha ezt valamely tagállam nem követi, az könnyen kötelezettségszegési eljárást eredményezhet. A fegyvertartás ellenőrzését szigorító 2017-es EU-s jogszabály a terrorizmus veszélyére hivatkozott. Magyarország álláspontja szerint viszont a törvény korlátozza a legális fegyvertartókat és a fegyverpiacot, valamint jelentős mértékben beleavatkozik az egyes országok belbiztonságába, ellentétesen az uniós joggal. Éppen ezért hazánk is csatlakozott a Csehország által indított eljáráshoz, amely a vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelv részleges vagy teljes megsemmisítését célozta meg. A keresletet azonban az Európai Unió Bírósága elutasította.

Korábban írtuk

– A jelen fegyvertörvény- és kormányrendelet-módosításokkal Semjén Zsoltnak a Fegyverügyi Egyeztető Fórum segítségével sikerült az EU-direktíva méregfogát nagyrészt kihúznia. A jogalkotás célja végül az lett, hogy minél kevesebb magyar embernek okozzon kellemetlenséget, jogfosztást, és semmiképpen ne legyen visszamenőleges hatálya az új szabályozásnak – mondta a Demokratának Vass Gábor, a Kaliber Magazin főszerkesztője. Úgy véli: a kormány javaslata az EU-direktíva betűjének megfelel, szellemével azonban szembemegy, így próbálva érvényesíteni a magyar szempontot.

A szakértő úgy látja, hogy az EU alapvetően a félautomata sportpuskák és azok tíztöltényesnél nagyobb tárai ellen indított hadjáratot, újrafogalmazva a korábbi fegyvertípusok kategóriáit is. Ezek az eszközök nálunk is felkerülnek az A, azaz tiltott csoportba, akinek viszont már van ilyen (pár száz ember), az megtarthatja fegyverét jogi kategóriája átsorolása nélkül. Erre korábban és jelenleg is kizárólag a sportlövők lehetnek jogosultak. 2021-től azonban arra, aki tiltott besorolású fegyvert szeretne tartani, már szigorúbb, nagyon drágán teljesíthető szabályok fognak vonatkozni: gyakorlatilag a fegyverboltokéval azonos biztonsági feltételeket kell megteremtenie.

Vass Gábor ennél sokkal fájdalmasabbnak gondolja a gáz-riasztó fegyverekre vonatkozó EU implementációs direktíva kötelező bevezetését. Ennek a műszaki követelményrendszernek az átvétele ugyanis kizárja a gumilövedékes gáz-riasztó fegyverek 2023-tól való gyártását és forgalmazását. Ilyen nem halálos önvédelmi fegyverből sok tízezer, talán százezer darabot vásároltak a magyarok az elmúlt évek során. Noha a már kint levőkre visszamenőleg nem lesz hatályos az új törvény, a gyártók, importőrök, kereskedők nehéz helyzetbe kerülnek. A muzeálisnak minősített jogi besorolású gumilövedékesek ezután is szabadforgalmúak maradnak, de viselési engedélyt már nem lehet kiváltani rájuk.

Kell a változtatás

Vass Gábor szerint a magyar fegyvertörvények átfogó módosítására lenne szükség.

– A jelenlegi, ezerszer toldozott-foldozott fegyverjog még a kádári joganyagra épül, rettenetesen túlbürokratizált, legalább hat különböző szintű jogszabályban van szétszórva, és így még a rendszert működtető hatóságok számára is átláthatatlan – mondta. Szerinte fő változásként meg kellene vonni a rendőrség egyénenként változó, sokszor szubjektív ítéleteket eredményező mérlegelési jogát, és olyan szigorú, de egyértelmű követelményrendszert bevezetni, amelynek teljesítése mellett a fegyverviselés alanyi jog lenne. Vass Gábor pozitív példaként említette Csehországot, ahol nemrég az Európai Unió megszigorított fegyvertartási irányelveire reflektálva a kormány támogatta az állampolgárok alkotmányos jogát a fegyveres önvédelemre. A szabadon tartható fegyverek megszerzéséhez és tartásához csak a betöltött tizennyolcadik életév a feltétel. A szakember szerint kevés logikusabb, betarthatóbb, életszerűbb és biztonságosabb fegyverszabályozás létezik Európában.

Vass Gábor

– Nálunk is nagyon fontos lenne a nem halálos önvédelmi eszközök szabályozásának rendezése is, óriási ezekre a társadalmi igény, az emberéletre való veszélyességük pedig elenyésző mértékű. A gumilövedékes gáz-riasztó kategória forgalmazásának jövőbeli, EU által kikényszerített betiltásával csökkennek az átlag polgár önvédelmi lehetőségei. Ezért lenne szükséges az újonnan bevezetendő C (bejelentéshez kötött) kategóriába deklaráltan betenni az egybeszerelt lőszeres gumilövedékes fegyvereket a rejtett viselés lehetőségével, természetesen szigorú műszaki követelményrendszer mellett – vélekedik Vass Gábor.

A szakember szerint aktuális lenne végre a Gyurcsány-érában közterületi viselésre betiltott paprikaspray újra engedélyezése is. – Ennél nagyobb nonszensz nincs, mint hogy pont a leghumánusabb, természetes hatóanyagú gázspray-t ne legyen szabad utcán hordani – vélekedett.

Le az ólommal!

Az Európai Unióban rendkívül ritka a lőfegyveres bűncselekmény, és szinte mindig illegálisan megszerzett vagy készített fegyverrel követik el. Legális lőfegyverrel legfeljebb családon belüli erőszak során élnek vissza, ez magyar viszonylatban elenyésző, átlagosan évi tíz alatti a lőfegyveres emberölések száma.

A szakember szerint az EU-s jogalkotási próbálkozás pusztán ideológiai hátterű pótcselekvés. Az indokul felhozott Charlie Hebdo- és Bataclan-esetnél a migrációs hátterű elkövetők a Balkánról illegálisan beszerzett hadi fegyvereket és ugyancsak illegálisan átalakított, szlovákiai eredetű vaktöltényes színházi kellékeket használtak.

Az EU huszonhét tagállamában bizonyos ponton enyhébb, máshol szigorúbb a szabályozás, mint nálunk. A velünk közel azonos történelmi utat bejáró egykori Osztrák–Magyar Monarchia mai utódállamai közül mindegyikben lényegesen liberálisabb a fegyverjog, mint hazánkban. Ausztriában ráadásul az éles sörétes lakásvédelmi dupla csövű is csak bejelentéshez és nem engedélyhez van kötve.

Az Európai Unió a közelmúltban új frontot nyitott a vadászat és lőfegyverek korlátozása terén is. Ezúttal az ólomtartalmú lövedékek teljes kivezetését tűzte zászlajára. A szakember szerint ez a környezetvédelem szép, zöld és divatos köntösébe bújtatott végtelenül ostoba és szakszerűtlen, végrehajthatatlan megoldás.

A sportlövészeti és vadászati szervezetek, vállalkozások már megkongatták a vészharangot. De ne higgyük, hogy a hangzatos környezetvédelmi és terrorellenes intézkedések mögé bújtatott „lefegyverzési” kísérletek itt véget is érnek…