Európai hagyományokat követ a magyar kormány népszavazási kezdeményezése
A gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazási kezdeményezés messzemenőkig illeszkedik az európai demokratikus jogállamok hagyományaiba és gyakorlatába – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Az Európai Unió történelme során több mint ötven különböző népszavazás volt a közösséget illetően az uniós tagországokban a csatlakozásról, a bennmaradásról, a szerződés jóváhagyásáról, illetve az euró bevezetéséről. Ezek hetven százaléka „igen” szavazatot eredményezett – közölte ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég Intézet kutatója emlékeztetett, hogy Magyarországon eddig hét alkalommal tartottak népszavazást, és mivel a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kormány kérdéseit, a köztársasági elnökön a sor, hogy kiírja a nyolcadikat.
„A nyugati társadalmakban gőzerővel zajlik a lakosság érzékenyítése, Orbán Viktor pedig ezen tendenciától kívánja megóvni a magyarokat. Az elsősorban gyermekeket célkeresztben tartó LMBTQ-propaganda ellen pedig minél előbb, preventív jelleggel fel kell lépni, és mivel kiemelt fontosságú témakörről van szó, a kormány a néptől várja a megerősítést”
– indokolta az alkotmányjogász a népszavazás szükségességét.
Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője hangsúlyozta: a mostani gyermekvédelmi népszavazás éppen arról tesz tanúbizonyságot, hogy Magyarországon egészséges a demokratikus jogállami működés.
A magyar gyermekvédelmi népszavazás kérdései nem szokatlanok az európai színtéren: 2013-ban Horvátországban tartottak népszavazást arról, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre, és bár érvénytelenné vált a kiírás, de a szavazók hatvanhat százaléka egyetértett a kérdéssel. Szlovákiában hat éve tartottak érvénytelen népszavazást az azonos neműek házasságának és örökbefogadásának engedélyezéséről, valamint az iskolai szexuális oktatásról, és mindhárom kérdésben egyértelmű, kilencven százalék feletti volt az elutasítás aránya.
Franciaországban 1793 óta huszonötször tartottak népszavazást, és míg hazánkban ez a tiltott tárgykörök egyike, addig a francia referendumok tárgya tizenegy alkalommal alkotmánymódosítás volt. A népszavazás csúcstartójának Svájc számít, 1848 óta hozzávetőleg háromszáz referendumot írtak ki, illetve csaknem ennyi konzultációt folytattak le – közölték a cikkben.
Míg az ír abortuszról vagy az azonos neműek házasságáról szóló népszavazást üdvözölte a „haladó” sajtó és elit, addig a horvát és szlovák esetben megdöbbentőnek tartották, hogy ilyen kérdésben lehet népszavazni, és üdvözölték, hogy nem lett érvényes egyik referendum sem – emlékeztetett Farkas Vajk.
Farkas Vajk hangsúlyozta, a gyermekvédelmi népszavazás meghirdetése messzemenőkig illeszkedik az európai demokratikus jogállamok hagyományaiba és gyakorlatába, sőt, jelen esetben egy demokrata kormány számára az egyetlen koherens lépés a referendum kezdeményezése volt.
Az elemzés IDE KATTINTVA érhető el.