Orbán Viktor szerint Európa jövendő energiapolitikájának kulcskérdése az, hogy képes lesz-e az iparosítandó európai gazdaságot versenyképes áron ellátni energiával. A magyar miniszterelnök ezt azután mondta, hogy megbeszélést folytatott Donald Tusk lengyel kormányfővel.

Hazánk megvédi a rezsicsökkentést

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón elmondta, lengyel partnerével egyetértettek abban, hogy a gazdaság számára elérhető energia árát olcsóbbá kell tenni, és az erőfeszítéseiket arra kell fordítani, hogy az ehhez szükséges eszközöket Európa is megtalálja. Szerinte ha ez nem sikerül, akkor Európa nem fogja tudni tartani a versenyt se az oroszokkal, se az amerikaiakkal, de ha így megy tovább, a kínaiakkal sem, ha ott a gazdaság jelentősen alacsonyabb áron jut energiához, mint az Európai Unióban.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az Európai Unió most adta ki energiapolitikai jelentését, és az EU a következő hónapokban ezzel a témával fog foglalkozni. Mint mondta, ez most egy meleg téma, „forró krumpli”.

A miniszterelnök közölte, a magyar emberek számára a rezsicsökkentés az egyik legfontosabb kérdés, dacára annak, hogy az ezzel kapcsolatos ellenérzéseknek nyíltan hangot adnak Brüsszelből. Hangsúlyozta, Brüsszellel szemben is megvédik a rezsicsökkentés politikáját.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, a találkozón is megerősítették, hogy a nukleáris energiát „tiszta energiának” tekintik, és azt gondolják, minden tagállamnak joga van kellő súllyal azt is szerepeltetnie az energiarendszerében.

Elmondta, nem gondolja, hogy az EU minden tagállama képes arra, amire Magyarország, vagyis hogy állami árszabályozással teszi olcsóbbá az energia árát a háztartásoknak, később majd az ipar, a gazdaság számára is.

– Nem is azt akarjuk, hogy mindenki fogadja el a mi álláspontunkat. Mi csak azt szeretnénk, ha senki nem akarná elvenni tőlünk azokat az eszközöket, amelyekkel ma eredményeket tudunk elérni – fogalmazott a kormányfő. – Egyszer majd valamikor talán lesz Európában egy olyan egységes energiapiac, ami talán egyszer majd magával hozza az árak csökkenését. Mire ez bekövetkezik, én a nyugdíjamat is kézhez fogom kapni – tette hozzá.

Szoros magyar–lengyel kapcsolatok

Kitért arra, hogy növelni szeretnék a két ország kereskedelmi forgalmát, a két ország export-import finanszírozással foglalkozó bankjainak vezetőit arra kérik, hogy a megállapodás közelébe jutott tárgyalásaikat 200-300 millió eurónyi hitelkeretről, minél hamarabb sikeresen zárják le.

Orbán Viktor elmondta azt is, tavasszal újranyitják a 2009-ben bezárt krakkói főkonzulátust. Létkérdésnek nevezte az észak-déli összeköttetési rendszerek létrehozását, legyen szó közlekedésről vagy energiáról. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország Szlovákiával építi a gázvezetéket, és szeretnék azt minél hamarabb összekötni a lengyel gázvezetékrendszerrel is. Hozzátette, sürgetik azokat a beruházásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Magyarországról Lengyelországba – az országhatár különböző pontjain átlépve – magas rendű utakon lehessen eljutni – fűzte hozzá.

Orbán Viktor megköszönte Donald Tusknak azt a támogatást, amit szerinte a magyar ügyeknek mindig megadott a lengyel politikus.

Tusk: Hatékony az együttműködés

Donald Tusk lengyel kormányfő azt mondta, hogy minden országnak joga van ahhoz, hogy maga válassza meg az általa követett energiapolitikát. Úgy nyilatkozott: el kell érni, hogy az energia sose képezhesse politikai nyomásgyakorlás tárgyát. Az ukrajnai helyzet is azt bizonyítja, hogy az energiát meg kell szabadítani a politikai kockázattól, vélte a politikus. Európának meg kell találnia a megfelelő energiaforrásait, és ennek során Lengyelország szerint a palagázt is figyelembe kell venni.

Megjegyezte: Magyarország és Lengyelország hatékonyan működik együtt az energetikai kérdésekben is. A lengyel miniszterelnök egyúttal megköszönte Magyarország támogatását a palagázzal kapcsolatos európai vitákban.

A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta: a hagyományos magyar-lengyel barátság felelősséget is jelent. Ez a kapcsolat a történelem során most van a legjobb helyzetben, hiszen közös erőfeszítéssel építik államaik előtt az európai jövőt – fogalmazott.

Úgy látja, a magyar-lengyel kapcsolatokban gyakorlatilag nincsenek problémák, hiszen azonos módon gondolkodnak, a két ország között érdekközösség van, és jól együttműködnek a visegrádi csoportban, valamint az EU-ban is. Hozzátette: az unióban számíthat egymásra a két ország, nagyon lojálisak egymáshoz.

A sajtótájékoztató elején két megállapodást is aláírtak. Hende Csaba honvédelmi miniszter és Tomasz Siemoniak nemzetvédelmi miniszter kézjegyével látta el a kormányközi titokvédelmi megállapodást, míg Martonyi János külügyminiszter és Piotr Serafin lengyel EU-ügyi államtitkár a két külügyminisztérium közötti civil együttműködési programról szóló szándéknyilatkozatot írta alá.

(MTI alapján)