Szakértők szerint a vizet tároló talajréteg nincs veszélyben az ajkai térségben, mert ahol az iszap keveredett a talajjal, ott a szennyezés nem szivárgott 10 centiméternél mélyebbre.

A veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló határozati javaslatról szavaz hétfőn az Országgyűlés: a döntéshez négyötödös többség kell. Az indítvány szerint az év végéig tartana a vörösiszap-katasztrófa miatt Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében kihirdetett veszélyhelyzetet. Magyar uniós képviselők kezdeményezésére az Európai Parlament ma kezdődő plenáris ülésén is téma lesz a Veszprém megyei iszapkatasztrófa. A többi között megvitatják, hogyan csökkenthető a jövőben az ipari katasztrófahelyzetek kialakulásának kockázata.

A Belügyminisztérium építésügyért felelős helyettes államtitkára szerint a vörösiszap-katasztrófa egyik tanulsága, hogy ezt az anyagot a veszélyes hulladékok közé kell besorolni. Szaló Péter az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, ha a kolontári tározó nem a szokásos, egyszerű hulladéktározók között lett volna feltüntetve, egészen mások lettek volna az ellenőrzési szabályok. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy az építési törvény alapján a jó karban tartási kötelezettség a tulajdonos feladata az ajkai timföldgyár iszaptározójának esetében is.

A Mal Zrt. elnöke közben bejelentette: öt éven át évi 300 millió forintot, összesen másfél milliárd forint kártérítést fizetne a két héttel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa károsultjainak. A felelősség ügyében egyelőre nem lehet pontos véleményeket alkotni, de az emberi tragédiákat mégis valahogy kezelni kell, aminek más módja nincs, mint a kárpótlás és kártalanítás – nyilatkozta Tolnay Lajos a Borsodonline-nak. Az elnök közölte azt is: felkészültek arra, hogy a megsérültnél négyszer biztonságosabb, már meglévő tározóba helyezik el a vörösiszapot – írja a Borsodonline.

Közben Ékes József fideszes országgyűlési képviselő azt állítja: egyértelmű az emberi mulasztás az ajkai vörösiszap-tározónál történt katasztrófában, és erre most már bizonyíték is van a kezében. A Magyar Hírlap úgy tudja, egy levélről van szó, amelyet egy timföldgyári dolgozó írt a képviselőnek. Ebben az áll: a Mal vezetői tudtak arról, hogy repedések vannak a gáton, és a szivárgást tömörítéssel akarták megállítani, de rossz módszert választottak: döngölőgépeket küldtek a tározó tetejére, csakhogy a beavatkozás a visszájára sült el. A levelet már le is foglalták a rendőrök nyomozati anyagként.

A Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa szerint a vizet tároló talajréteg nincs veszélyben az ajkai térségben, mert ahol az iszap keveredett a talajjal, ott a szennyezés nem szivárgott 10 centiméternél mélyebbre. Erre a megállapításra jutottak az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet szakértői is. A vörösiszap-katasztrófa után két héttel egyébként még nem lehet tudni, hogy pontosan hány épület vált lakhatatlanná Devecserben. A kormány a statikai jelentések alapján várhatóan hétfőn dönt arról, hogy hány házat kell lebontani a Veszprém megyei városban.

A vörösiszap-katasztrófától sújtott településeknek továbbra is tartós élelmiszerekre és pénzre van a legnagyobb szükségük . A kormányszóvivő, Nagy Anna az MR1-Kossuth Rádiónak elmondta, hogy az adományvonalra befutó összegeket a lakhatás megoldására kívánják fordítani, és mindenkinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy máshol kezdhessen új életet, ha nem akar Devecserre vagy Kolontárra visszaköltözni. Továbbra is várják az adományokat a nemzeti segélyvonal 1752-es, valamint a Magyar Vöröskereszt 1749-es számára.

Két hét alatt 830 ezer hívás érkezett a nemzeti segélyvonalhoz, az összegyűjtött pénz 93 százalékát kapják meg a bajbajutottak.

(Forrás: mr1-kossuth.hu)