Ezért kell a magyar műhold
Augusztusban derült ki, hogy Magyarország 2024-ben saját műholdat tervez a világűrbe juttatni. A Demokrata most utánajárt, mire lesz elég egyetlen geostacionárius pályán keringő távközlési műhold, hogyan tudja majd növelni hazánk mozgásterét, és a régiós szomszédainkkal összevetve hogyan állunk a sokat emlegetett űrversenyben?
Ahogy a hírekből kiderült, Magyarország a birtokában lévő, ám 2004-ben bérbeadott pályát hasznosítaná. Jelenleg ezt a pályaszakaszt a távközlési szektorban működő izraeli Spacecom bérli, és a társaság Amos 3 nevű műholdja szolgáltat jelenleg ezen a nyalábon. A 4iG Nyrt., az Antenna Hungária és a New Space Industries Zrt. által alapított CarpathiaSat 2024-től rendelkezik majd a pályaszakasz felett. A műholdak várható élettartama átlagosan húsz év. Az Amos3 2025-ben éri el majd ezt az életkort, tehát viszonylag rövid, 4-6 éves időtávon belül mindenképpen szükségesé válik a jelenlegi eszköz cseréje akár a technológia elavultsága okán is. Megkérdeztük a nagyszabású projektben részt vevő 4iG-t, hogyan profitálhat hazánk egy saját műholdból.
– A CarpathiaSat célja, hogy az elérhető legjobb és legmodernebb komplex technológiával váltsa majd ki az Amos 3 szolgáltatásait, illetve hogy ebben a technológiában minél nagyobb legyen a magyar űripari cégek, illetve kutatók részvétele, és a beruházás kapcsán minél több tudást hozzunk majd Magyarországra. Ennek a folyamatnak most még csak az elején járunk, de abban vagyunk érdekeltek, hogy a fejlesztés minél több részeleme Magyarországról valósuljon meg. Ugyanakkor az is lényeges, hogy a műhold működése piaci körülmények között hosszú távon rentábilis legyen. Az már most is látszik, hogy nagy a nemzetközi figyelem, hiszen a CarpathiaSat bejelentését követően szinte azonnal, az iparágban vezetőnek számító technológiai vállalatok keresték meg társaságunkat – válaszolták.
Az, hogy az eszközt milyen technológiával juttatják majd a világűrbe, még nagyon sok mindentől függ. Ilyen típusú műholdak pályára állítására csak néhány ország, például Franciaország, USA, Oroszország, India és Kína képes. Többek között a műhold végleges paraméterei határozzák majd meg a szolgáltatót. Ilyen tényezőnek számít a költségeken túl a műhold végleges tömege, az engedélyeztetés átfutási ideje, vagy hogy az adott időablakban egyáltalán mely szolgáltatónak lesz elérhető kapacitása.
Az informatikai cégtől azt is megtudtuk, szinte minden európai ország versenytársnak számít ezen a területen. Bulgária például már előttünk jár, a BulgariaSat1-et 2017-ben állították geostacionárius pályára. De nagyon aktívak ebben a szektorban a V4 országok is, például Csehországnak nagyon komoly hagyományai és eredményei is vannak az űrkutatás területén. A nyugat-európai vagy a skandináv országokhoz képest pedig tényleg fényévnyi a távolság, hiszen ott már régóta nem az a kérdés, hogy rendelkeznek-e a megfelelő technológiával, hanem hogy hány eszközük van a világűrben. A tétje ennek a versenynek az, hogy rendelkezünk-e a kritikus infrastruktúrával, vagy növeljük az ország biztonsági kockázatait azzal, hogy a hiányzó kapacitásokat – például a térinformatika, helymeghatározás, vagy a digitális kommunikáció területén – másoktól (magánvállalatoktól vagy államoktól) kell béreljük. A XXI. század hírközlése elképzelhetetlen a műholdas szolgáltatások nélkül, így az, hogy magyar vállalatok és a magyar állam közösen távközlési műholdat kíván üzemeltetni, növeli hazánk mozgásterét is ezen a téren.
De vajon csinálhat-e nyarat egyetlen fecske? Egy távközlési műhold mind a műsorszórás, mind a mobil- és internetes kommunikáció, mind az egyéb adatátviteli területeken képes szolgáltatásokat nyújtani. Számos hálózatos rendszerben a működés alapvető feltétele a műholdas technológia, és ezek feladatok pedig az elkövetkező évtizedekben csak bővülni fognak.
Önmagában egy ilyen műhold nem képes egymaga egy ország vagy régió teljes adatforgalmát megoldani, de mindenképpen hozzájárul a szolgáltatások és technológiai lehetőségek bővüléséhez, továbbá az elsődlegesen használt infrastruktúrán bonyolított szolgáltatások tartalékaként. Váratlan katasztrófahelyzetek esetén, amikor a földi infrastruktúrák megsérülnek, vagy tönkremennek, adott esetben a műholdas kommunikációs rendszerek tudják biztosítani a vészhelyzeti kommunikációt – érvelt a 4iG.
Ráadásul olyan, alapvetően nemzetbiztonsági szempontból érintett szolgáltatások esetén is lehetővé válik a műholdas technológia igénybevétele, amelyeknél korábban ez nem merült fel. Egy modern és korszerű távközlési műhold emellett számos újításra és innovatív technológia kipróbálására alkalmas, így nagyon sokféle, egyedi kutatási feladat megvalósítása lehetséges. Az ESA, az Európai Űrügynökség jelenleg is számos műholdas adatátviteli kísérletet és kutatást folytat, amelyek egy részében nagy sikerrel vesznek részt magyar kutatócsoportok is, ezek a technológiai kutatások segítik az űrtávközlés új irányainak megteremtését és az oktatást egyaránt. Ilyen terület például a műholdas kommunikációban nélkülözhetetlennek számító hullámterjedési kísérletek. Magyarország számára ezek a kutatások kiemelten fontosak, mert az ország űripara ezen a területen a világ élvonalába tartozik, világszínvonalú berendezéseket fejleszt és gyárt.