Fejlődés a járvány után

A European Climate Fundation megbízásából írt tanulmány szerint az ország számos hosszú távú kihívással néz szembe, a demográfiai deficittől kezdve a klímaváltozás miatt megerősödő külső fenyegetéseken át a természeti erőforrásaink kimerüléséig. „Fenntarthatósági problémáink kezelése előbb-utóbb olyan technológiai átállásokat igényel, amely a rendszerváltozáskor megtapasztalthoz hasonló átállási nehézségeket fog okozni a magyar társadalomnak. Érdemes a járványügyi helyzet által kikényszerített technológiai átállást arra használni, hogy e másik, előttünk álló feladat minél több szükséges lépését is elvégezzük, így a két egymástól független átállási folyamat költségét csak egyszer kelljen megfizetnünk” – olvasható a tanulmányban.

A tanulmány szerzői azt állítják, a járvány sok olyan megoldást kikényszerített, amelyeket a környezeti fenntarthatóság szempontjából már korábban is érdemes lett volna bevezetni. Ilyen például a home office, amit eddig azért nem alkalmaztak a cégek, mert azt feltételezték, hogy a munkavállaló nem lesz elég termelékeny. Kiderült azonban, az otthoni munkavégzéssel is tökéletesen üzemeltethetők a vállalatok. A home office hasznos a klímaváltozás megelőzése szempontjából is, mert a mobilitási igények csökkenése révén kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe.

Hasonlóan csökkenti a közlekedési eredetű levegőszennyezést az internetes bevásárlás terjedése. A szerzők szerint a járványhelyzet sok olyan cselekvési lehetőségre rávilágított, amelyek a járványkezelés szempontjából és a klímaválság elleni küzdelemben is jól alkalmazhatók. A javaslatok közül több is a zöldterületek növelését, a rozsdaövezetek hasznosítását szorgalmazza. A kijárási korlátozás alatt ugyanis többször előfordult, hogy a közkedvelt kirándulóhelyeken és a közparkok környékén tömeg gyűlt össze. A lakóövezetekhez közeli új zöldterületek megjelenése segít betartani a távolságtartási korlátozásokat, lassítja a járványok továbbterjedését, hosszú távon pedig enyhíti a klímaváltozás hatásait.

A tanulmány arra is kitér, hogy a környezeti állapotváltozások miatt a járványok gyakorisága a jövőben nőni fog, mert az élővilág egyre kisebb szigetekre szorul vissza. Ez megnöveli azoknak a kontaktusoknak a valószínűségét, amelyek során a vírusok az állatokról átkerülnek az emberre. A környezeti pusztítások miatt az állati eredetű járványok aránya már most is több mint kétharmad a vírusos betegségeken belül. Csite András, a Hétfa Kutatóintézet ügyvezetője szerint a jövő egyik első számú kihívását a járványok jelentik.

– Olyan gazdasági-társadalmi változásokat kell végrehajtani, amelyek növelik a magyar társadalom ellenálló képességét, és a környezeti fenntarthatóság céljaival is egybevágnak – mondta a Demokratának a kutató.

Szerinte a járványhelyzet megmutatta, hogy a magyar társadalom veszélyhelyzetben összetartó és szolidáris, amire a döntéshozók alapozhatnak újabb veszélyhelyzet esetén.

– A magyarok elmúlt hónapokban is megtapasztalt fegyelmezettsége verseny­előnyt ad, mert ezzel azt sugalljuk, hogy amikor más államok válságkezelő rendszere összeomlik, vagy rossz hatékonysággal, akadozva üzemel, nálunk akkor is folyamatosan működik a gazdaság, a társadalmi élet.

Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára a Demokratának elmondta, a tanulmány legfőbb üzenete, hogy a környezeti problémák kezelése nemzetstratégiai kérdés, mert nem a távoli jövőben, hanem már a mindennapjainkban éreztetik hatásukat. Példaként említette, hogy a mezőgazdaságban régóta komoly károkat okoz az éghajlatváltozás és az aszály.

– A kormány eddig is több olyan intézkedést hozott, ami a fenntarthatóság szempontjából fontos, mint például az államadósság csökkentése vagy a népességfogyás megállítása, de a tanulmánnyal arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy a természeti környezet megóvása ugyanilyen lényeges. A járványhelyzet megmutatta, hogy az oktatás és a munkavégzés szempontjából mennyire fontosak a digitális jártasságok. Kiderült az is, hogy a magyar internethálózat jól bírta a forgalomnövekedést, e tekintetben Nyugat-Európával is felvesszük a versenyt. A kutatók szerint ezen a téren a kormány feladata az esélyegyenlőtlenségek megszüntetése és a digitális felzárkóztatás.

A kutatók egyetértenek abban, hogy hazánk turisztikai stratégiáját a jövőben úgy kell meghatározni, hogy kevésbé a távol-keleti vagy az amerikai, inkább a közeli országok turistáira fókuszáljunk. Ehhez észszerűség, mérték és okos tervezés szükségeltetik. Csite András szerint üzleti modellváltásra is szükség lehet a turizmus egyes szegmenseiben, mint például a fesztiváliparban, mert aki erre a tevékenységre alapozza a jövőjét, annak sok bizonytalansággal kell számolnia.

Balás Gábor, a Hétfa Kutatóintézet igazgatója lapunknak kifejtette, a vírus azt is bebizonyította, hogy az olyan típusú üzleti turizmus, amikor a felek egy napra elrepülnek egy messzi országba tárgyalni, kiváltható a konferenciahívással. Bartus Gábor ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a turizmusért felelős szervezeteknek célszerű a jövőben olyan kampányokat vinni, amelyek a tudatosabb, felelősebb utazást népszerűsítik.

– A járvány előtt mindenki azt gondolta, az idegenforgalom a végtelenségig növelhető, ma már egyértelmű, hogy a nagy távolságokra utazó turisták számát nem növelni, hanem mérsékelni kell. A járvány remek lehetőséget kínál arra, hogy meghatározzuk az észszerű határokat, és csak addig fejlesszünk, amíg ezeket nem lépjük át. Nem azt javasoljuk, hogy zárkózzunk be, de sokkal megfontoltabban kellene úti céljainkat megválasztani – tette hozzá.

Balás Gábor elmondta, míg az előző két és fél uniós ciklusban az volt a kérdés, hogyan lehet a magyar gazdaságot fejlődési pályára állítani, most a minőségi változáson kell gondolkodni.

– A leginkább logikus megoldásnak az tűnik, hogy a kormány a járványhelyzetre hivatkozva olyan kiadásokat hozzon előre, amelyekre a klímaváltozás miatt egyébként is költene, és ezeket a 2021–2027-es uniós tervezési folyamatba kell ágyazni és a most megnyíló forrásokból fedezni.

A kutatók azt is vizsgálták, hogy a válságkezelő, újranyitást támogató fejlesztési intézkedések miként tudják úgy szolgálni a járvány utáni újrakezdést és a jövő járványaival szembeni felkészülést, hogy közben javítják a természeti és társadalmi erőforrásokkal való gazdálkodást, valamint fenntarthatóbbá teszik Magyarország fejlődését. A tanulmány megállapítja, a kormányok akkor kezelik okosan az újraindításra szánt forrásaikat, ha úgy adnak munkát a cégeknek és az embereknek, hogy azzal egyben a szerkezeti átalakítást is előkészítik, amely a válság után növeli majd a rugalmasságot, az alkalmazkodóképességet és a hatékonyságot. Ezt cégek esetében technológiai beruházásokkal és az innováció támogatásával, a munkavállalóknál képzésekkel, átképzésekkel és a társadalom szövetét megerősítő helyi együttműködések támogatásával lehet elérni.

Bartus Gábor úgy látja, hogy bár a járvány senkinek sem hiányzott, egy dologra mégis a legjobb pillanatban világított rá.

– Az utóbbi években úgy nőtt a GDP, hogy a természeti környezet látta kárát. Nyilvánvaló, hogy ez hosszú távon nem lehet eredményes. A járvány azt mutatta meg, hogy tartósan együtt lehet élni néhány olyan megoldással, amelyek hasznos a természet megóvása és a jövőbeli életfeltételeink védelme szempontjából, de eddig nem mertük kipróbálni, ám most a vírus rákényszerített minket – foglalta össze a tanulmány egyik legfontosabb mondanivalóját.