Szijjártó Péter éves meghallgatásán azt mondta, ezzel összefüggésben régi és új típusú kihívásokkal kell szembenézniük a világ országainak, politikai, gazdasági szereplőinek. A kihívások közül hatot emelt ki a miniszter.

Hirdetés

Elsőként említette, hogy a gazdaság területén kialakult a globális verseny a kapacitások újraelosztásáért.

A járvány hatására számos szereplőnek kellett csökkentenie kapacitásait, de már elkezdték vizsgálni, hogy azokat hol lenne érdemes újranyitni. Ez a verseny Magyarország számára kedvező – hangsúlyozta, hozzátéve: cél, hogy a máshol bezárt kapacitások Magyarországon nyíljanak újra.

A második kihívás, hogy a világjárvány hatására fokozódott az illegális migráció, amely már nemcsak biztonsági, kulturális, hanem egészségügyi fenyegetést is jelent. Leszögezte: meg kell akadályozni hogy a migrációs hullámok Magyarországra, az ország közelébe érjenek.

Korábban írtuk


Emellett az élet nagy része átkerült a digitális térbe. Az ehhez kapcsolódó harmadik kihívás, hogy az extrém ideológia terjesztése is könnyebbé vált, és ezt a terrorszervezetek is kihasználják. Így a kiberbiztonsági kérdések is fontosabbá váltak – közölter.

A negyedik kihívást az Európai Unió (EU) jövőjéről folyó élesedő vita jelenti. Magyarország számára kiemelt nemzeti érdek a Nyugat-Balkán békéje, stabilitása, ezért fontos a térségbeli országok euroatlanti integrációs törekvéseinek segítése – közölte a miniszter, megjegyezve: erre a feladatra minden nyugat-balkáni országban dolgozik tárcájának legalább egy szakértője.

Ötödik kihívásként arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU földrajzi szomszédságában lévő – líbiai, szíriai, közel-keleti, észak-afrikai – konfliktusok közül szinte egy sem haladt a megoldás felé az elmúlt időszakban.

Az egyetlen kedvező fejlemény, hogy Donald Trump amerikai elnök közreműködésével Izrael kapcsolatainak normalizálásáról állapodott meg az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel és Szudánnal – mondta.

A hatodik kihívásnál Szijjártó Péter a határon túli magyar nemzeti közösségek helyzetét említette.

Egyes országokkal sikerült olyan kapcsolatrendszert kialakítani, amelynek nyomán az ott élő magyar közösségekre „erőforrásként” tekintenek. Van viszont olyan ország, ahol a kormányzati politika a „magyarok elleni uszítást” képviseli. „A magyar nemzeti közösségeket meg kell védeni” – szögezte le Szijjártó Péter, aki köszönetét fejezte ki a parlamenti pártoknak, amiért ebben a kérdésben egyetértés van.

A miniszter a felügyelete alá tartozó Információs Hivatal (IH) tevékenységeiről, terveiről is beszámolt.

Kifejtette: idén az IH érdemben tudta segíteni a kormányzati döntéshozatalt. A tervezetthez képest nőtt a szervezet költségvetése, javaslatára hatvannal bővült az IH létszáma. Megjegyezte: a következő időszakban további létszámbővítést szeretne javasolni.

Emellett az IH-nál voltak eszközbeszerzések, és két központot is létrehoztak. A miniszter javasolta: január második felében a testület a krízisközpontban tartson kihelyezett ülést, ahol a tervezett modernizációs folyamat részleteiről is tájékoztatást ad.

Halász János, a testület fideszes alelnöke elsősorban a migrációs nyomásról kérdezett, amely szerinte – például a Törökországból induló tömegek miatt – az elmúlt időszakban sem csökkent.

Szijjártó Péter – aki kedden éppen Ankarában járt – azt mondta: Törökországban mintegy 4 millió migráns van, akiknek mindössze 0,1 százaléka van regisztrált táborokban.

Többen kérdeztek a román parlamentbe bekerült magyarellenes pártról.

A miniszter szerint a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamentbe kerülését több dolog is segíthette, például a pandémia miatti frusztráltság, az intézkedésekkel szembeni elégedetlenség is.

A testület jobbikos elnöke, Stummer János, valamint Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) is kérdeztek Szájer József ügyéről, például arról: miként lehet, hogy a külügyminiszter csak napokkal később értesült a történtekről.

Szijjártó Péter kifejtette: a nemzetbiztonsági törvény szerint az IH látja el a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön található magyar szervek, létesítmények nemzetbiztonsági védelmét. Ez a külképviseletekre, az ott dolgozó diplomatákra és munkatársakra terjed ki. Az Európai Parlamentet, képviselőit érintően az IH-nak semmilyen hatásköre nincs.

Kiemelte: az IH-hoz csak saját munkatársainak nemzetbiztonsági ellenőrzése tartozik. Másokat érintő, életvitellel kapcsolatos információk és jelenségek feltárására, értékelésére irányuló tevékenységet az IH nem végezhet.

Így, mint az ügyben semmilyen hatáskörrel nem rendelkező titkosszolgálatot felügyelő miniszter, valóban csak később értesült a történtekről – mondta.

Molnár Zsolt szerint ha olyan esemény történik, amely Magyarország szuverenitását, tekintélyét, diplomáciai, politikai megítélést befolyásolja, azzal minden titkosszolgálatnak feladata van.

Stummer János megkérdezte, nem tartaná-e helyesnek a miniszter a nemzetbiztonsági törvény módosítását, továbbá van-e információ arról, hogy külföldi titkosszolgálati beavatkozás történt Szájer József ügyében.

Szijjártó Péter azt felelte: „minden kétséget kizáró” információja nincs.

Találgatások és részinformációk vannak, ezekről Bunford Zsolt, az IH főigazgatója zárt ülésen ad tájékoztatást – mondta.