A Tárcaközi Éghajlatvédelmi Munkacsoport célja a közeljövő stratégiaalkotási feladatainak tárcaközi megvitatása. A Tárcaközi Éghajlatvédelmi Munkacsoport idén és az elkövetkezendő években egyeztető fórumként szolgál majd az alábbi kormányzati feladatok előkészítéséhez: az első Nemzeti Éghajlatváltozási Programról (2009-2010) szóló beszámoló jelentés elkészítése, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata, a második Nemzeti Éghajlatváltozási Program (2011-2012) elkészítése, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatával párhuzamosan a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia és Hazai Dekarbonizációs Útiterv összeállítása, a Klímaalap létrehozása, valamint egyéb kapcsolódó jogalkotási feladatok.

A munkacsoport tagjai közé tartoznak az illetékes minisztériumok mellett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Meteorológiai Szolgálat szakterületi vezetői. A testület a tervek szerint kéthavonta ülésezik majd.

A munkacsoport május 25-i alakuló ülésén egyebek mellett megvitatta a „Felkészülés a nyárra – 2011” című dokumentumot, amely az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási jelenségekre (hőhullámok, UV sugárzás) hívja fel a lakosság figyelmét.

Felkészülés a nyárra – 2011

A klímaváltozás hatásai ma már mindenki számára nyilvánvalók. A rendkívüli időjárási jelenségek az elmúlt évtizedekben minden földrészen egyre gyakoribbá váltak. Magyarországon a rendkívüli időjárási jelenségek elsősorban a nyári hónapokban okoznak zavart a társadalom működésében (hőhullámok, szárazság, UV sugárzás, erdőtüzek, szélviharok, hirtelen lezúduló nagymennyiségű csapadék, áradások stb.). Ez a tájékoztató anyagot azért készült, mert a gyakran (de nem minden esetben) egy időben jelentkező hőhullámok és az erős UV sugárzás kapcsolatára kívánjuk felhívni a figyelmet. E két rendkívüli jelenség kockázatainak csökkenetése érdekében tett intézkedések és megelőző lépések esetén a lakosság egészségének védelme szempontjából különösen fontos, hogy mindkét kockázat csökkentésére egyformán figyeljünk.

Hőhullámok, hőségriadók

Magyarországon az elmúlt években a hőhullámok egyre gyakoribbá váltak. Egy kormányzati koordinációs bizottság, a Hőhullámok Elleni Védekezési Munkabizottság, már évek óta foglakozik a hőhullámok kockázatainak csökkentésével. A hőhullámok káros hatásainak csökkentése, megelőzése érdekében került bevezetésre a három fokozatú hőségriasztás, amelynek fokozatai a hőmérsékleti küszöbérték meghaladásának szintjeitől és az előre jelzett időtartamtól függenek.

A hőségriadók fokozatai:

1. fokozat (Tájékoztatási fokozat): az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot.

2. fokozat (1. fokú riasztás): az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 25 °C-ot.

3. fokozat (2. fokú riasztás): az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 27 °C-ot.

A hőhullám élettani hatásai

A hőhullám hőstresszt, napszúrást és hőgutát okoz. Kánikula idején a hőstressz súlyos veszély mind a munkahelyeken, mind vezetés közben, mind otthon. Akkor kell számolni ezzel a veszéllyel, amikor a testhőmérséklet néhány fokkal a normális fölé emelkedik (38 °C felett). A napszúrás a szervezet válasza a nagy melegre. Számos jelről felismerhető: erős izzadás, gyengeség, izomgörcsök, sápadtság, szédülés, hányinger, hányás, ájulás. Hőguta akkor következik be, amikor a szervezet már nem tudja kontrollálni a testhőmérsékletet. A testhőmérséklet gyorsan emelkedik (39 °C feletti), a hőleadás elégtelen, a test nem tud lehűlni. A bőr vörös, száraz (nem izzad), gyors és erős a pulzus, kínzó fejfájás, szédülés, hányinger, zavartság és eszméletlenség jellemzi. A hőguta halálos is lehet, tartós mentális károsodást idézhet elő.

Tanácsok hőséghullám idejére

Kerüljük (különösen a betegek, a 0-14 éves korú gyermekek és az idősebb korosztály) a szabadban tartózkodást és dolgozást! Tartózkodjunk minél többet az árnyékban vagy hűvös/klimatizált helyiségekben. További teendők:

• lakás hűtése, éjszakai szellőztetése, légkondicionálása

• testhőmérséklet alacsonyan tartása

• gyakori zuhanyozás

• világos, bő ruha viselete

• rendszeres folyadékfogyasztás, sópótlás (alkohol, kávé magas cukortartalmú italok fogyasztása NEM ajánlott)

• testhőmérséklet folyamatos ellenőrzése

• gyógyszerek szedése esetén egyeztetés a kezelőorvossal a folyadék-egyensúly fenntartása érdekében

• gyógyszerek megfelelő hőmérsékleten tartása

• hűtött, klimatizált középületek felkeresése

Erős UV-sugárzás, UV riasztás

A Nap nélkül elképzelhetetlen az élet a Földön, de nyáron az erős napsugárzás – különösen az ózonréteg elvékonyodása óta – veszélyes is lehet az egészségünkre. A lakosság tájékoztatása érdekében kidolgozott UV index a Napból a Föld felszínére érkező ultraibolya sugárzás erősségét mutatja. A nyári hónapokban az Országos Meteorológiai Szolgálat közzé teszi a másnapra várható maximális UV értékeket a honlapján (www.met.hu). 2011 óta az öt mérőállomáson mért, óránkénti adatok is nyilvánossá váltak. Az UV index segítségével egyértelműen és könnyen meghatározható az UV sugárzás erőssége, és annak megfelelően a a szakemberek által javasolt óvintézkedések módja is.

UV sugárzási szint mértéke (UV index): Javasolt óvintézkedések

Gyenge (0,1–2,9): Nem kell védekezni. Biztonságosan tartózkodhatunk a szabadban.

Mérsékelt (3–4,9): Korlátozzuk a déli napon eltöltött időt!

Erős (5–6,9Ö: A védekezés ilyenkor már szükséges! Tartózkodjunk árnyékban/fedett helyen! Fedjük bőrünket, viseljünk inget, szemüveget, kalapot és használjunk napvédő krémet!

Nagyon erős (7–7,9) – Fokozott védekezés szükséges. Kerüljük a szabadban tartózkodást 11 és 15 óra között! Ha mégis a szabadban kell tartózkodnunk, keressünk árnyékot! Az ing, a napszemüveg, a kalap és a naptej használata elengedhetetlen!

Extrém (8 +): Különleges védekezés szükséges. Kerüljük a szabadban tartózkodást 11 és 15 óra között! Ha mégis a szabadban kell tartózkodnunk, keressünk árnyékot! A hosszú ujjú ing, a napszemüveg, a kalap és a naptej használata kiemelten fontos!

Amennyiben az UV index másnapra várható értéke eléri a 7,5-es értéket, az OMSZ UV riasztást ad ki, amely visszavonásig érvényben marad.

A magas UV index érték élettani hatásai

Az erős UV sugárzás káros az emberi bőrre, a szemre és az immunrendszerre, de a növényeket és az állatokat is károsítja (az ultraibolya fény a növényeknél terméscsökkenést és erdőpusztulást idéz elő). Továbbá:

• a fokozott UV sugárzás a bőr leégését, szeplősödést, a bőr korai öregedését és bőrrákot okoz.

• a fokozott UV sugárzás a szaru- és a kötőhártya gyulladásához vezethet a szemben, és a szürkehályog kifejlődését okozza vagy gyorsítja.

• a fokozott UV sugárzás gyengíteni képes az emberi immunrendszert. Ezáltal növelheti a fertőzések kockázatát, és korlátozhatja a betegségek elleni védekezés hatékonyságát.

Tanácsok magas UV index esetén

Tartózkodjunk (különösen a betegek, a 0-14 éves korú gyermekek, az idősebb korosztály és a napon dolgozók) árnyékban vagy fedett helyen. Fedjük bőrünket, viseljünk inget, napszemüveget, kalapot, és használjunk napvédő krémet!

Ha nem ismerjük az UV index értékét, az általános szabály az, hogy a nyári hónapokban 11 és 15 óra között tartsuk be ezeket a szabályokat.

A gyermekek és fiatalok különleges védelmet igényelnek:

• A gyermekek többet vannak a szabadban, mint a felnőttek. Az emberek többsége az élete során kapott összes UV sugárzás közel 80%-át 18 éves kora előtt kapja.

• A gyermekek bőre vékonyabb és érzékenyebb, a nyári – déli napsütésben még egy rövidebb idejű kint tartózkodás is súlyos égést eredményezhet!

• A gyermekkori gyakori napozás és leégés magasabb bőrrák gyakoriságot okoz a későbbi életben.