Fellegekbe vezető lépcső (Videóval!)
A várak megőrzésének kérdésében két szakmai iskola harcol egymással. Az egyik ápolt romokat szeretne látni, a másik újjáépített, régi fényükben ragyogó erődítéseket. A meredek sziklatetőn hófehéren trónoló Füzér vára az újjáépítők igazát hirdeti.
Egyszerű turistaként állunk meg a Hegyközben található vulkáni kúp lábánál, a táj ékköveként ragyog vakolt és fehérre meszelt falaival a füzéri vár odafenn, százhetven méteres magasságban.
Egyébként a falu és különös módon a fölé magasodó vulkáni kúp már 5-6 ezer évvel ezelőtt is lakott volt, bizonyítják ezt az ásatások során előkerült csiszolt kőbalták. De igen becses emléke itt a régi időknek az a kelta pénzérme is, amely a Krisztus előtti második évszázadból származik. Amint felérünk, meg is tekintjük a vár érmekiállításán.
Magát az erődítést egy 1235-ben keltezett dokumentum említi először. Az évszázadok során egymást váltották a vár tulajdonosai, legrangosabb gazdája az országos nádorságig, koronaőri tisztségig jutó Perényi család volt. Perényi Péter 1526-tól egy éven át rejtegette itt a rá bízott Szent Koronát. Erre egy hologrammal emlékezik most a vár korabeli módon berendezett tárháza, azaz kincses- és levéltára. Az erősséget 1676-ban felgyújtotta saját őrsége. A parancs I. Lipót bécsi udvarában született, a császár attól tartott ugyanis, hogy a vár rebellis magyarok búvóhelyévé válhat.
A dicső múlt kiáltása
Az idő, a tovaszálló évszázadok romossá koptatták a várat. Először egy füzéri erdőgondnok, Wittich Béla fordult a Műemlékek Országos Bizottságához rendbehozatalának ügyében, 1910-ben. Szerencsés döntés volt az aktuális tulajdonostól, a Károlyiak grófi családjától, hogy megtiltották a környékbelieknek a várból való kőgyűjtést, 1934–36-ban pedig megmentették a Kaputornyát és a várkápolna falait is. A feljegyzések főként gróf Károlyi László elkötelezettségét és áldozatkészségét dicsérik.
A pártállamnak nem sokat jelentett a várak és az azokhoz kötődő történelmi hagyományok világa. Ács István füzéri plébános – áthatva rendje, a pálosok szellemiségétől – 1977-ben mégis kezdeményezte Füzér feltárását és helyreállítását. De végül csak 1991-ben kezdődtek a munkálatok. Mindenekelőtt drótkötélpályát kellett építeni, amennyiben nem akarták a régi módszert használni, amely szerint egy gerendákból álló, rendszeresen zsírozott csúszdán vontatnak fel mindent, építőanyagot, fegyvert, bort és élelmet is. A rendszerváltás után állagmegóvó munkák és régészeti feltárások zajlottak a várban és környékén, a komolyabb nekilendülésre 2000-ig kellett várni. Ekkor az első Orbán-kormány – épp itt – meghirdette az Országos várprogramot. Ennek keretében dőlt el, hogy Füzéren újjáépítés lesz, nem romkonzerválás.
Általában is érzékelhető volt, hogy az érdeklődő közönség újjáépített és berendezett, kiállításokat, változatos programokat kínáló várakat és kastélyokat szeretne látogatni. A magyar identitástudat erősítésére és a következő generációk nevelésére is alkalmasabbak az ilyenek, mint néhány romos kőfal, amely tiszteletet követel ugyan, de a veszteségek és vereségek nyomasztó hangulatát árasztja. Persze van, amikor – például régi metszetek, tervrajzok hiányában – lehetetlen egy-egy vár újjáépítése. Ilyenkor marad a romok gondos és szakszerű konzerválása.
Országzászló a panorámateraszon
A füzéri vár újjáépítése három nagy szakaszban – szakmai zsargon szerint: ütemben – történik, de még az adott ütemen belül is önálló fragmentumokat képeznek bizonyos részletek. Nem mondhatni, hogy csodát látna első pillantásra a turista, aki belép az udvarra. Egy építkezés, a vele járó nyüzsgés, por, a munka lármája soha, sehol sem nyújt idilli élményt. De annál megkapóbbak Füzéren a már elkészült, megvalósult részletek, a csúcsról látható táj, a Hegyköz szépségei. A várnak helyet adó vulkáni kúp egyébként a helyi erdészek kezdeményezése folytán már 1941 óta természeti védettség alatt áll.
Most a második ütem első részében járnak a munkák. A tervek szerint úgy fest majd az erősség, ahogy a felgyújtása előtti időszakban kinézett, a XVII. században. Az újjáépítés legelső, előkészítő és felvezető szakaszát Füzér község koordinálta, ez 2010-ig tartott. Falmegóvás zajlott, és helikopter segítségével védőtetőt helyeztek el a Kaputoronyra és a várkápolnára. A 2010-től 2016-ig tartó időszakban pedig Skardelli György Kossuth- és Ybl díjas építész tervei alapján elkészült az Alsóvár és a fogadóépület, majd jöttek a Reg-Élő Vár program munkálatai, amelyeket a helyi önkormányzat és az általa létrehozott várgondnokság irányított. Ekkor készült el Rudolf Mihály Ybl-díjas építész tervei alapján az erősség palotarésze és a gótikus várkápolna, de kiépült a vár panorámaterasza is az Alsóbástyán. Itt leng az országzászló.
Várépületek végtelen sora
Tizennégy korabeli intervárium, azaz leltári dokumentum maradt az utókorra a várból, főként ezek alapján rendezik be a belső tereket. Odabenn sok minden látható már végleges formájában. Például a berendezett borospince, sörpince, aztán a férfiak és a hölgyek külön lakrésze, amelyek korhű enteriőrt kaptak. Úgy tűnik, minden részletre jutott figyelem, még az eredeti küszöbmagasság ötletes érzékeltetésére is. És hát ott az ebédlőpalota, valamint az egykor oly fontos tanácskozóterem is, de készen van a már említett tárház is, a Szent Korona hologramjával. Mire minden elkészül, egy komplett, XVII. századi várat kapunk, kiegészítve olyan új elemekkel, mint például az udvaron elhelyezett színpad a hozzá tartozó nézőtérrel. Koncerteket, irodalmi esteket, színielőadásokat tervez ide a várgondnokság, a kultúra magasabb szféráinak felvonultatásával. Az elképzelések szerint újjáépül az egykori költő, a méltatlanul elfeledett Rymai János háza is. Rymai 1570 és 1630 között élt, a magyar késő reneszánsz meghatározó alakja volt, nemcsak lírai, de jelentős prózai alkotások is fellelhetők munkásságában. Balassi Bálinttal pályatársként és barátként tisztelték egymást.
Képtelenség a befejezett és még felújítás alatt álló, illetve újjáépíteni tervezett részek, részletek listáját ismertetni: Deák-ház, konyha, sütőház, ecetes ház, Rimay-ház, Pápai-ház… És újjászületik a lőréses bástyafal, valamint újjáépülnek a darabont őrházak is.
A füzéri önkormányzat és a várgondnokság már a harmadik ütemben gondolkodik. Felvázolta a szükséges munkák műszaki tartalmát, megszerezte a jogerős építési engedélyeket, lefolytatta a feltételes építési közbeszerzéseket, és elkészítette a tervezői kalkulációkat. Az önkormányzat és a várgondnokság idén június 16-án kelt közös dokumentumából azt lehet kiolvasni, hogy a teljes újjáépítés munkálatainak 55-60 százaléka még hátravan. Amivel eddig végeztek, ideértve a most folyó építkezéseket is, összesen 5,6 milliárd forintba került. A befejezéshez nagyságrendileg még ugyanekkora összegre lenne szükség.
Modern és archaikus illeszkedése
Fa- és régi sziklalépcsőkön kell felkapaszkodnia a turistának az erősségbe. Megszerezte a várgondnokság a jogerős építési engedélyt egy kabinos felvonóra, de ennek a megépítése is a további forrásoktól függ. Odafenn animátorok, vagyis a várgondnokság korabeli ruhákba öltözött munkatársai segítik az érdeklődőket. Vizsgázniuk is kellett a kor történelmi, művészettörténeti és kultúrtörténeti sajátosságaiból.
Sok a vissza-visszatérő látogató, akik nemcsak a kiállításokra és az interaktív játékokra kíváncsiak, hanem arra is, hogy halad az építkezés. A vár egyik legnépszerűbb része a Mátyás idejéből való és már újjáépített Nagyboldogasszony-kápolna, amelyet idén augusztus 14-én, délután három órakor áld meg újra Ternyák Csaba egri érsek. Érdekesek a szentély Kovács Keve üvegművész által tervezett ólomüveg ablakai. Bizonyos absztrakt elemeket is tartalmaznak, de ezek nem zavaróak. Ahogy zavar nélkül illeszkednek a kápolna esztétikájába a falakon látható és az egykori gyertyatartókat helyettesítő, szintén modern lámpatestek is. Az ablakok alakjai az Árpád-ház női szentjeit ábrázolják. Számos ősi magyar jelkép, így például a csodaszarvas, a turul, az egyenlő szárú kereszt vagy egy rovott szöveg – Egy az Isten – látható az ólomüveg képekbe applikálva. Férfi szentjeink szobrot kapnak, ezek még nincsenek a helyükön. A padlózat eredeti minták alapján készült, és a virágzó rétet szimbolizálja, a mennyezeten pedig a Tejút képe látható.
Több járulékos eleme is van az újjáépítésnek. Például száz kilowattórás, ügyesen elbújtatott napelemrendszer a hegy lábánál. Innen kapja a vár a működéséhez szükséges energiát. Fejlesztik a szintén lent található várparkolót is, ellátják elektromos töltőhelyekkel, és úgy bővítik ki, hogy télen korcsolyapálya is működhessen egyik részében. Aztán: létrehoznak egy váruradalmi függőkertet és egy ösvényt tavakkal, amelynek állomásai faragott szobrokkal mutatják be a Fehérlófia legendát. Kő Boldizsár készíti a faragásokat. És szólni kell a füzériek teljesen önálló kezdeményezéséről, egy érdekes építészeti megoldásokat felvonultató szállodáról is. Terveit a Széchenyi-díjas Bodonyi Csaba álmodta meg. Az önkormányzat már ki is jelölte a hotel helyét a vulkáni kúp aljában.
Most évente 70 ezren látogatják a füzéri várat, a várgondnokság 200 ezerre szeretné felfuttatni ezt a számot. Ekkora érdeklődés mellett számos idegenforgalmi vállalkozás, kisebb üzlet, büfé, borozó jöhet létre és adhat munkát a füzérieknek. Hogy a falusi turizmus szállásadói lehetőségeiről már ne is beszéljünk, és akkor ott van még a tervezett szálloda is! Mindez helyben tarthatja a fiatalokat, ami kedvező demográfiai fordulathoz vezethet. Tudni kell, 1910-ben még több mint nyolcszáz lelket számlált a község, most feleennyit. Persze gazdasági, munkahelyteremtési és vidékfejlesztési értelemben Füzér tágabb térségére is élénkítő hatása lesz a vár újjáépítésének.
Reg-Élő Vár
Mindazt, ami az erősségben történt, 2016-ban Pro Architectura elismeréssel jutalmazta a magyar kormány. Az Icomos – az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete – magyarországi bizottsága ugyanakkor Citrom díjat adott a füzéri vár újjáépítésére 2017-ben. Mondván, ami Füzéren született, csak öncélú historizálás, eredménye pedig egy várpótlék. A falu nem sértődött meg, a még aznap összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés válaszul Savanyú Szőlő díjat adományozott az Icomosnak. Az Icomos egyébként Citrom díjat adott az egykori, veszélyessé vált és tipikusan szocreál küllemű Népstadion elbontásának is.
Talán nem véletlen, hogy az erősség jelenlegi fejlesztési üteme a Reg-Élő Vár nevet kapta. Több jelentése is van, nemcsak az, hogy múltunkról mesél a füzéri erősség, de az is, hogy újra élővé tett királyi – regnum –, szakrális hely lesz. Kapcsolat föld és ég között. Nem csillogó, ám üres látványosság, hanem vár, amelynek küldetése van, amely tudatformálásra, hagyományaink őrzésére és identitásunk erősítésére hivatott.
Ha nem így volna, nem lett volna értelme újjáépíteni.